2003/8.

Könyvszemle

Borsányi László: Hontalanok a hazájukban.Az első amerikaiak történelme Észak-Amerika történetében (XVII-XIX. század)

A történelmet a győztesek írják - tartja az alávetettségben élő népek keserű tapasztalataiból leszűrt bölcsesség -, ám szerencsére mindig akadnak kivételek. Ilyen vigasztaló kivétel Borsányi László Hontalanok a hazájukban című munkája, melyben a jeles történész-antropológus Észak-Amerika Kolumbusz tévképzete nyomán félezer éve indiánokként emlegetett őslakosságának történetével ismerteti meg a magyar olvasót, a "tényeket az indiánok szemszögéből dolgozva fel".

A beleérző történetírás e vállaltan elfogult dokumentuma azonban nem csak a magyar olvasó számára tartogat meglepetéseket. A szerző ugyanis arra tesz - összességében sikeres - kísérletet, hogy az indián létformát az etnografikus beszédmódra nem éppen jellemző diakron elemzésben tárgyalja, anélkül hogy feladná a szinkronitáshoz erősen kötődő antropologikus látásmód lényegéből fakadó összehasonlító-kontextualizáló megközelítést. Történelmet olvasunk tehát, észak-amerikai történelmet, melynek középpontjában azonban nem az unalomig ismert magányos hős - az ősvadont meghódító, saját civilizatorikus küldetésének tudatában minden útjában álló akadályt félresöprő fehér ember - alakja, de nem is csupán a múzeumi tárlók tetszhalálából életre keltett indián figurája áll. A könyv lapjain megelevenedő történet dinamikáját a bukásában is felemelkedő protagonista és a győzelmében is bukásra - erkölcsi bukásra - ítélt antagonista: őslakos és bevándorló kettősének súlyosan aránytalan párharca adja.

A Hontalanok a hazájukban az első amerikaiak, az indiánok és fehérbőrű ellenfeleik történetét mondja el: Borsányi László munkája történelemkönyv, nem pedig történeti-politikai allegória. Ha a gyarmatosítás kataklizmáját túlélő indiánok elszigetelésére létrehozott rezervátumok és az európai koncentrációs táborok, vagy William Harrison kormányzónak "az indiánkérdés végleges rendezését az indiánok megsemmisítésével" megvalósítani szándékozó elképzelései és a másfél századdal utóbb, Európában alkalmazott Endlösung közti nyilvánvaló párhuzamokon túl az olvasó további megfeleléseket is talál az Óhaza és az Újvilág története között, az nem a szerző felelőssége. Nem, Borsányi László nem rágja szánkba, hogy a tárgyalásra invitált és hitszegő módon fogságba vetett - ha nem azon nyomban kivégzett - szeminol és kamencsi vezetők sorsáról, a kényszerkitelepített és a Könnyek Ösvényén marhacsordaként nyugatra terelt tízezernyi cseroki szenvedéseiről, vagy az otavák, az irokézek, no meg az öt, a telepesek által nagyvonalúan civilizáltnak nevezett törzs másokért vívott és szinte mindig a vesztes oldalon befejezett háborúiról mi minden juthat a magyar olvasó eszébe. Nem, Borsányi László nem moralizál, nem allegorizál és főleg nem politizál. Borsányi László történelmet ír - beleérző történelmet.

A hatáskeresés e tudományos alapossággal megírt könyv szellemétől teljességgel idegen - néha talán túlságosan is az. Kétségkívül örvendetes, hogy a délibábos rokonság-kutatás leghalványabb késztetései sem vezetik a szerző tollát (nem, a jegyzetekben ismertetett embertani vizsgálatok bizonysága szerint mi, magyarok nem állunk valamiféle uralaltaji atyafiságban a feltehetőleg ázsiai eredetű, de inkább Indonézia, Közép- és Délkelet-Ázsia mongolid, semmint Belső-Ázsia mongol népeire emlékeztető amerind embertípussal), és annak is csak örülhetünk, hogy az indiánromantika csingacskugos-winnetous kellékeinek obligát felvonultatásától is megkímél minket Borsányi László. Azt azonban nem bánnánk, ha a szigorúan kronologikus rendbe szedett eseménytörténetet meg-megszakítva, a jeles antropológus szerzőtől valamivel többet is megtudhatnánk Amerika első népeinek életmódjáról, hitvilágáról, szokásairól és tradícióiról, mondjuk azt, hogy a vadászó-gyűjtögető életmódot folytatók mellett szép számmal voltak nomadizáló vagy földművelő - kvázi civilizált - törzsek is. Világos, hogy csak a legnaivabb kívülálló hiheti, hogy egy elsődlegesen történeti monográfia átfogó etnográfiai képet nyújthat e rendkívül sokszínű - mint megtudjuk, kétszáznál több nyelvet beszélő, legalább hat kulturális régiót és többtucatnyi törzsi közösséget alkotó - ős-amerikai népességről. Az olvasó mégis némi csalódottsággal veszi tudomásul a szerző szófukarságát a háborúba hívó vampum-övek és harci bunkók szétküldésének szokása, vagy a még újságnyomtatásra is alkalmas cseroki ábécé története és mibenléte kapcsán - hogy csak kettőt említsünk a könyvben felbukkanó és magyarázat, értelmezés után kiáltó érdekességek közül. Ide tartozik még, hogy a zárófejezetnek az amerikai kulturális antropológia ideológiai alapú mulasztásait leleplezni hivatott tudománytörténeti fejtegetései helyett - vagy mellett - a művelt laikus olvasó (akihez a közérthető stílus és a gazdag képillusztráció tanúsága szerint a könyv éppúgy szól, mint a témát jól ismerő szakmabelihez) vélhetőleg szívesebben venné az indián "közösségi társadalom mibenlétének és összefüggéseinek felderítésére és megértésére" vonatkozó tudományos törekvések részletezőbb ismertetését, mint részletekbe menő bírálatát. Ebből a szempontból bizonyára érdemes lett volna valamivel többet elmondani a "magánjavak rituális szétosztásának [...] intézményesített rendszeréről"s azon belül a patlecs szertartásáról, mint amennyi két rövid jegyzetbe beleférhetett.

Mindez azonban keveset von le Borsányi László hiánypótló művének elvitathatatlan érdemeiből. A Hontalanok a hazájukban legalább két diszciplína - az amerikanisztika és a kulturális antropológia - honi művelőinek sok évtizedes mulasztását pótolva megkerülhetetlen alapművel gazdagítja az amerikai indiánok - azaz, mint most már tudjuk: első amerikaiak - iránt érdeklődő és az angol nyelvű szakmunkáktól nyelvi vagy anyagi okokból elzárt olvasó eleddig igencsak szegényes könyvtárát. Köszönet érte, a Nagy Szellem nevében. (Borsányi László: Hontalanok a hazájukban. Az első amerikaiak történelme Észak-Amerika történetében (XVII-XIX. század). Helikon Kiadó, Budapest, 2002. 224 p.)

Farkas Ákos

PhD, egyetemi docens (Miskolci Egyetem)


<-- Vissza az 2003/8. szám tartalomjegyzékére