2002/11.

Könyvszemle

Fülöp Géza: Az információról

A könyvet kezébe véve az érdeklődő műszaki jellegű műre számít, ám egyáltalán nem ezt kapja. Az információ széleskörűen értelmezett fogalmával és ennek szellemében megírt kötettel van dolgunk. "Bár bennünket elsősorban a társadalmi csatornában áramló információ érint - s éppen ezért érdekel - legjobban, ez a titokzatos, s egyelőre meghatározatlan valami sokkal több, a világ egyetemnek, az anyag és az energia mellett a harmadik alkotó eleme (őselem - használhatnánk ezt az ókori filozófusoktól kölcsönzött fogalmat), s éppen úgy fizikai realitása van, mint az első kettőnek." "Az információ ugyanis az anyagi világ belső struktúrájában, struktúrájaként jelenik meg. Úgy is mondhatnánk, hogy az információ a világ rendező elve, az anyag és energia 'öntőformája', amelyben az egyes elemek megtalálják a maguk jól meghatározott helyét." (25. o.)

A formálisan három fő részre tagolódó könyv szinte hihetetlenül gazdag anyagot tartalmaz. Az első (Anyag, energia, információ), viszonylag legrövidebb részben az informatika alapfogalmait vezeti be és tárgyalja meg a szerző. Ez a Claud Shannon által kidolgozott információelmélet bemutatásával kezdődik (Shannon alapvető műve 1948-ban jelent meg, ugyanabban az évben, amelyben Norbert Wiener nevezetes könyve a kibernetikáról), majd ezt követik további információelméletek és az informatika, az információátvitel elemeinek tárgyalása: a kód, a zaj, atorzítás stb.

Az Információ és élet című rész részletesen tárgyalja a sejtbiológiai, genetikai alapismereteket, az idegrendszer és az agy felépítését, működését, továbbá az érzékszerveket. Eközben természetesen előkerülnek az informatika szempontjai is.

A harmadik, leghosszabb rész az Információ és társadalom címet viseli. Ebben többek között részletesen tárgyalja a szerző a nyelvet mint speciális emberi jelrendszert, továbbá az írást, majd a kommunikáció kérdését az állatvilágban és az emberi társadalomban. Végül eljutunk a tömegkommunikációhoz és a számítógéphez, a számítógép-hálózatokhoz, a mesterséges intelligencia kérdéseihez, közben azonban szó esik pl. a művészetek kommunikációs szerepéről is. A könyv az informatikai társadalom fény és árnyoldalainak bemutatásával zárul.

Érdemes idézni végül a szerző egyik igen fontos megállapítását: "Amint az első ipari forradalomnak a gőzgép, úgy korunk információs-kibernetikus-mikroelektroni kus forradalmának a számítógép vált a jelképévé."

A könyv első kiadása 1989-ben jelent meg. Az elmúlt évtized rohamos fejlődése tette szükségessé a lényegesen átdolgozott és kibővített harmadik kiadás megjelentetését

Az igen értékes könyv használatát megkönnyítette volna a név- és tárgymutató. A recenzens hiányolja továbbá, hogy nem derül ki, végül is kinek, milyen olvasóknak szánta a szerző művét. Ugyanis nem lehet egyértelműen ismeretterjesztőnek tekinteni, mert egyes helyeken a matematikai részletekben is elmerül a szerző. Igaz, hogy ezek a részek a legfontosabb gondolatok követésében a matematikát nem értő olvasó számára sem jelentenek akadályt. (Erdélyi Múzeum Egyesület, Kolozsvár, 2001, 242 o.)

Berényi Dénes

az MTA r. tagja


<-- Vissza az 2002/11. szám tartalomjegyzékére