2002/7.

Tudomány - politika

A Visegrádi Együttműködésben résztvevő országok Szlovákiában tartott találkozója

(2002. május 23-25.)

A Visegrádi országok együttműködésében a cseh, a lengyel, a magyar és a szlovák tudományos akadémia vesz részt. Évi két találkozót rendeznek, mindig más országban. Az általános tájékoztatást szolgáló eszmecserén túl rendszerint egy aktuális tudománypolitikai kérdés köré csoportosítják a felkért előadók előadásait, és összefoglalják a legfontosabb következtetéseket és ajánlásokat.

A Stará Lesnában rendezett konferencia sorrendben az ötödik találkozó volt.

A négy ország képviselőin kívül meghívták dr. A. I. Sors urat az Európai Bizottság és dr. A. Mayert az ESF részéről.

A programot az előző ülésen (Prága, 2001) kialakított elvek szerint bonyolították le. Az ülés május 23-án délután kezdődött, és 24-én egész nap folytatódott. Ez lehetővé tette a következtetések és az ajánlások érdemi megbeszélését. A Szlovák Tudományos Akadémia helyzetének ismertetésén túl, amelyet az új akadémiára vonatkozó törvény elfogadása is indokolt, négy nagyobb témakört érintettek:

1. Integráció a 6. Keretprogram kiválósági hálózata segítségével (D. Kovac, A. I. Sors és K. Aim előadása)

2. Tudománypolitika az EU-ban és a V4 országok szempontjai (A. Meskó és K. Aim előadása)

3. Az ESF tevékenysége, tapasztalatok cseréje (A. Meyer, N. Kroó és J. Šimúth előadása)

4. Az ipar és az R&D kapcsolata (K. Karovic, M. Krticka és V. Novák előadása)

Az előadások után hosszabb megbeszélés és vita eredményeként fogadták el a záródokumentumot, amely az európai pályázatokban való sikeres szereplésünk feltételeit fogalmazta meg.

• meg kell tartani a kutatási kapacitás kritikus méretét mind nemzeti, mind regionális szinten;

• segíteni kell a hálózatok kialakítását, amely a kutatómunka új típusú megközelítését teszi lehetővé, felhasználva ehhez mind a nagyteljesítményű lokális hálózatokat, mind a nagy kiterjedésű európai LAN-GEANT vonalat;

• meg kell erősíteni az alap- és alkalmazott kutatások támogatását nemzeti szinten is financiális, szervezeti és tudománypolitikai szempontból;

• javítani kell a nemzeti tudományos infrastruktúrát, és ehhez - többek között - igénybe kell venni az Európai Strukturális Alapot;

• nemzeti kutatási kiválósági központokat kell kialakítani, illetve meg kell erősíteni a már meglévőket;

• segíteni kell a tudományos ismeretterjesztést, az alapkutatások és technológiai fejlesztés jobb megértése érdekében;

• az Európai Unió kutatási programjaiban való eredményes részvételt jó minőségű projekt-javaslatok készítésének támogatásával és hazai finanszírozással kell segíteni;

• 2006-ig a kutatási és fejlesztési tevékenység támogatását a GDP 2 %-ára kell emelni;

• a privát szféra (versenyszféra) részarányát adókedvezmény megadásával és más intézkedésekkel a teljes támogatás 50-70 %-ra kell emelni;

• az agyelszívás csökkentése érdekében a kutatói fizetéseket az EU átlagnak legalább 60 %-ra kell emelni;

• következő 5 évben a kutatók számát minimum 30 %-kal kell növelni;

• támogatni szükséges az EU által hirdetett projektek közösen használható adatbázisának létrejöttét;

• segíteni kell a regionális tudásközpontok környezetében az azokhoz kapcsolódó és jól fizetett állásokat nyújtó új hitech vállalkozások létrejöttét.

A következtetéseket és ajánlásokat a V4 országok tudományos akadémiáinak képviselői aláírásukkal erősítették meg.

Meskó Attila

az MTA főtitkárhelyettese


<-- Vissza az 2002/7. szám tartalomjegyzékére