2001/5.

Beérkezett könyvek

AKIK NYOMOT HAGYTAK A 20. SZÁZADON - GANDHI. Napvilág Kiadó, Budapest, 2000, 112 o. Ára 700 Ft.

A kötet tanulmányai arra a kérdésre keresnek választ, hogyan képzelte Gandhi országa sorsát, társadalmát, milyen eszközökkel látta megvalósíthatónak céljait, milyen gyökerekből táplálkozott világképe, miként hatottak eszméi a társadalomra. Gáthy Vera adattárat is nyújt Indiáról. Balogh András Gandhi politikai nézeteinek gyökereit és fő irányait tárja az olvasó elé. A kötet végül érdekes összeállítást ad a Gandhival foglalkozó kortárs irodalomból, magyarul eddig meg nem jelent szemelvényeket közölve Romain Rolland, Aldous Huxley, Werner Heisenberg, Karl Jaspers, Gunnar Myrdal írásaiból. Az előszót Lakshmi M. Puri, India budapesti nagykövete írta.


A TISZAI ÁRVÍZ. VÉLEMÉNYEK, KOCKÁZATOK STRATÉGIÁK. Szerkesztette: Rozgonyi Tamás, Tamás Pál, Tamási Péter, Vári Anna. MTA Szociológiai Kutatóintézet, 2000, 176 o.

A kötet az érintettek körében végzett szociológiai kutatások alapján kíván választ adni olyan kérdésekre, hogy miként élték át a Felső-Tisza-vidéki települések lakói az 1998. őszi tiszai árvizet, miként folyt az árvízi védekezés. Mit vállalt és tett a lakosság, s hogyan álltak helyt az érintett szervezetek: a vízügyi szolgálat, a katonaság, a polgári védelem, az önkormányzatok? Milyen változások szükségesek a védekezés hosszabb távú stratégiájának kialakításához kormányzati szinten, a helyi tulajdonviszonyokban és a társadalomszerkezetben, mik az érintettek elvárásai ezekkel kapcsolatban? A szociológiai felvétel óta eltelt idő azt mutatta, hogy a feltett kérdések nem vesztették el időszerűségüket. A szerzők a társadalmi konszenzuson alapuló válaszok kidolgozásához kívántak munkájukkal hozzájárulni.


Georges Duby: FOLYTONOS TÖRTÉNELEM. Fordította ifj. Benda Kálmán. Napvilág Kiadó, Budapest, 2000, 170 o. Ára 1100 Ft.

A kötet a neves középkorkutató önéletrajzi ihletésű műve. Bár szépírói igényességgel íródott, mégsem pusztán egyéni sorsot mutat be, hanem egy olyan fél évszázadot, amely a történettudományban és a történelem iránt érdeklődők körében jelentős változásokat hozott. A könyv belülről, a szerző saját tevékenységének bemutatásával ad számot erről a változásról. A kutató műhelymunkáján túl megismeri az olvasó neves történész pályatársainak és a kapcsolódó tudományágak jeles képviselőinek szakmai portréját, a francia történetírás társadalmi közegét, a történészi munka gondjait és örömét. A magyar kiadást tájékoztató bibliográfia és névmutató egészíti ki.


EGYÉNI ESÉLYEK, ISKOLAI ESÉLYEK, TÁRSADALMI ESÉLYEK. MAGYARORSZÁG KÖZOKTATÁSA A VÁLTOZÓ VILÁGBAN. Szerkesztette Kecsmár Ilona. Napvilág Kiadó, Budapest, 2000, 116 o. Ára 550 Ft.

A kötet a "Fenntartók - köz/feladat/oktatás 2000" című konferencián elhangzott előadásokat adja közre. Az olvasó így a legfrissebb hazai társadalomtudományi, oktatásszociológiai, oktatás-gazdaságtani ismeretek birtokában gondolkodhat el a könyv címében jelzett problémán. Gazsó Ferenc a társadalmi folyamatok és az oktatási rendszer kapcsolatait, Mihályi Ottó a magyar közoktatás helyzetét, Loránd Ferenc az általános képzés tartalmi fejlesztésének irányai és feltételeit vizsgálja. Borbola István az állam és az önkormányzat közötti munka-, illetve feladatmegoszlást elemzi. Jánosi György Hogyan tovább közoktatás, hogyan tovább önkormányzatok, Kovács László Politika és társadalom címmel közöl tanulmányt. Az Utószó Baranyi Ferenc írása.


Gyáni Gábor: EMLÉKEZÉS, EMLÉKEZET ÉS A TÖRTÉNELEM ELBESZÉLÉSE. Napvilág Kiadó, Budapest, 2000, 200 o. Ára 980 Ft.

"Nem történetfilozófiai esszének, hanem a gyakorló historikus elméleti önreflexiójának szánjuk könyvünket" - írja a szerző előszavában, aki a kötetben korábbi tanulmányait gyűjtötte egybe. Noha az írások külön-külön születtek az elmúlt évek során, mégis mindegyikük arra a kutatót foglalkoztató kérdésre keresi a választ, hogy a történetíró munkájának a 20. század végén mi lehet az értelme, milyen is e munka valódi természete. A tanulmánykötetet gazdag irodalomjegyzék egészíti ki.


Kiss Árpád: IGAZSÁG KÖLTÉSZET NÉLKÜL. Teleki László Alapítvány, Budapest, 1999. Szerkesztette Kiss Endre. 536 o.

Kiss Árpád posztumusz műve egyszerre tart igényt arra, hogy regény, dokumentum, filozófiai elmélkedés, kritikus-önkritikus reflexió és szubjektív visszaemlékezés legyen. A közrebocsátott kötet vallomás, de nem a maga spontaneitásában, hanem a megélt valóság többszörösen végiggondolt, átszerkesztett, megfontolt változatában. Ebben az összefüggésben is sokat elárul a koráról, hiszen az 1907-1979-et átölelő ívből higgadt megfontoltsággal kimaradt az 1939-1944-es és az 1951-1955-ös időszak Kiss Árpád-i "lenyomata", s az, hogy 1956 napjaira 11 lap, az 1958 utáni évekre pedig csupán 4 lap "maradt". A szerzőnek ez az "üzenete" azért különös jelentőségű, mert a külső szemlélő számára épp az 1958 utáni években teljesedik ki a tudós, a tudományszervező, a jelentős alkotómunkát végző Kiss Árpád élete. Az "üzenet" lényegét a szerző az utolsó fejezet címében - A hivatás teljesítéséből eredő nyomorúság 1957-1979 - aforizmaszerű tömörséggel hozza az olvasó tudomására.


Tokaji András: ZENE A SZTÁLINIZMUSBAN ÉS A HARMADIK BIRODALOMBAN. Balassi Kiadó, Budapest, 2000, 152 o.

A zeneszociológus szerző nagy ismeretanyag alapján mutatja be kötetében a formai különbségek ellenére nagyon is azonos jellegű, célzatú nemzetiszocialista és sztálinista zenei propagandát. Megállapítja, hogy a közérthető, népies forma a politikai tartalom sikeres továbbítására szolgált. Vizsgálja a zenepropaganda szervezeteit, a központi irányítás alakításának folyamatát, az elbírálás szempontjait, a "műfajokat" a daltól az indulón át a dicsőítő kantátáig, hogy végül a tartalmi elemzés alapján felfedje a náci és sztálinista szimbolika közös vonásait. Mint a fülszöveg is megállapítja: "A külön-külön véletlenszerűnek is mondható hasonlóságok a totalitarizmus egyetlen nagy freskójává állnak össze".


VÁLSÁGBAN AZ OLVASÁS? Fordulópont, 8. szám, 2000/2.

A folyóirat nyolcadik tematikus száma az olvasás aktuális kérdéseit járja körül különféle nézőpontokból. Ízelítőül néhány: Sonnevend Péter egy friss nyugat-európai felmérésről számol be (gyerekek és tizenévesek az Internet-galaxisban). Koreny Ágnes szintén egy nemzetközi vizsgálat eredményeit ismerteti arról, mit csinálnak az európai fiatalok szabadidejükben. Fischer Eszter németországi gyerekkönyvekről, Cs. Kovács Katalin a magyar gyerekek olvasáskultúrájáról, Vukovári Panna egy népszerű finn meséről ír. Komáromi Gabriella Dizseri Eszter könyvét méltatja (A magyar animáció krónikája 1948-1998). Olvasható Aidan Chambers előszava egy holland mesekötethez, Törő Krisztina néderlandista emlékei Hollandiáról, a holland gyerekekről, Potoczki Klára írása a szlovéniai médianevelésről. Lángh Júlia afrikai mesékről és játékokról, Szávai Géza a "Háry János Akadémiáról" számol be. Részlet olvasható Gianni Rodari A fantázia grammatikája című gyermekirodalom-elméleti művéből is.


<-- Vissza az 2001/5. szám tartalomjegyzékére