2001/5.

Könyvszemle

Czére Béla: MAGYARORSZÁG KÖZLEKEDÉSE A 20. SZÁZADBAN I.

A közlekedés igen régi dolog. Társadalom nem is alakulhatott volna ki közlekedés nélkül. Persze, módjai és eszközei nagyokat változtak az egyes korokkal. Míg évszázadokon át jól szolgált egy-egy eszköz vagy módszer, addig a fejlődés egyre gyorsabb, egyre változatosabb lett utolsó évszázadunkban a gépek bevonulásával. A víz és föld után korunkban már a levegőt is diadalmasan szolgálatába állította közlekedésünk, sőt az űrbe is sikeresen "beközlekedett" az ember. Hogy ez előnyére, vagy hátrányára fog-e szolgálni, arról majd a jövő dönt!

Czére Béla professzor, a Közlekedési Múzeum ny. főigazgatója Magyarország közlekedésének történelmi fejlődését írta meg eddig két kötetben. Az első, "Magyarország közlekedése a 18-19. században", 1997-ben jelent meg, sikert és elismerést aratva. 2000-ben követte a második kötet: "Magyarország közlekedése a 20. században (I.)". Stílusában, összeállításában, szerkezetében társa az első könyvnek. Adatgazdag szakkönyv, amelyben minden benne van, ami a korabeli közlekedésre jellemző. Tömören fogalmazott munka, amely mégis nagyon olvasmányos. Mindent megtalál az olvasó benne e gazdag témáról, de ha egyszer valamit megtalál, rögtön kedve lesz az egész könyvet elolvasni. Annál is inkább, mert a szerzőnek jó a stílusa, nem adathalmazt nyújt, inkább az események sűrűsége teszi tömörré a munkát.

Néhány példa a könyvben szereplő számos érdekességből: a gépjárműadót 1928-ban vezették be, a motalko (benzin és szesz keverékének) használatát 1929-ben kötelezően írták elő a gépjárművek üzemeltetésére. Az első villanyrendőr a Nagykörút és a Rákóczi út kereszteződésében működött, "a rendőr az úttest fölé függesztett lámpa alatt állt és egy hosszú rúddal kapcsolta a lámpa színes fényeit". Az első menetrendszerű légijárat 1918. június 4-én indult. Budapest-Bécs-Krakkó-Lemberg között közlekedett és a légipostát szállította. 1936-ban 8 külföldi légitársaság járatai szálltak le Budapest repülőterén, a Budapest-Berlin repülőút 4 óra 30 percet, Budapest-Róma 5 órát igényelt és így tovább.

A csupán 166 oldalas könyvben 140 elsőrendű minőségű korabeli fénykép és számos táblázat is van, 5 oldal forrásirodalom és részletes személy- és tárgymutató található benne.

Nem is tudom, hogy lehet e gazdag adattárból ilyen olvasmányos szöveget "varázsolni", amely a közlekedés mellett helyenként még földrajzi részleteket is tartalmaz (pl. Trianon és az abból származó közlekedési gondok).

Csak gratulálni tudok a szerzőnek és művét ajánlani az érdeklődő olvasóknak. (MÁV Rt. Vezérigazgatósága, Bp. 1999. 166 o.)

Szabadváry Ferenc


<-- Vissza az 2001/5. szám tartalomjegyzékére