2000/12.

Könyvszemle

ÚJ ÉLETTANI KIADVÁNYSOROZAT

Egyedülálló vállalkozásba kezdett Juhász-Nagy Sándor professzor, amikor 1995-ben az Országos Tudományos Kutatási Alap támogatásával útjára bocsájtotta Studia Physiologica néven a hazai életkutatások kiemelkedő eredményeiről szóló összefoglaló beszámolókat. A kitűnő nyomdatechnikával, igényes, esztétikus külsővel megjelenő füzetekben a hazai élettudomány egy-egy kiemelkedő reprezentánsa foglalja össze tudományterületének eredményeit, problémáit saját kutatásainak tükrében.

Az első kiadványban Fonyó Attila számol be életművéről "40 év a mikrofiziológiában - visszapillantás és előre- tekintés" címmel. Az összefoglaló munkában rendkívül érzékletesen írja le a sejten belüli membránok szerepét az intracelluláris energiaszintézisben, a "metabolit karrierek" (újabban transzporterek) funkcióját, azt a bonyolult mechanizmust, melynek során az oxidációs energia a sejt számára adenozin trifoszfát formájában (ATP) válik hasznosíthatóvá.

E bonyolult elektrofiziológiai, biokémiai folyamatokról a szerző olvasmányosan számol be, számos egyéni meglátással fűszerezve, érdekes tudománytörténeti "pletykákkal", a tudományos problémák emberi oldalának bemutatásával illusztrálva munkáját. Fonyó professzor kutatási eredményei nagymértékben hozzájárultak a sejten belüli folyamatok jobb megértéséhez.

Az 1996-ban megjelent második füzetben a kötetek elindítója, Juhász- Nagy Sándor kutatásainak összefoglalóját olvashatjuk "Értónus szabályozás a koszorúér keringésben. Ép és kóros szabályozás" címmel. Jól ismert tény, hogy a fejlett társadalmakban a szívinfarktus, az ischaemiás szívbetegség az egyik legfontosabb halálozási ok. Hazánk sajnos "előkelő helyen" áll e téren. Ezért is kiemelt fontosságú a koszorúér rendszer működésének, a szabályozásnak pontos ismerete, hiszen csak ezen élettani tapasztalatok birtokában tudja a klinikus a mortalitás, morbiditás sikeres visszaszorítását elérni. Ezek a kutatási eredmények egyúttal a gyógyszerkutatás alapjául is szolgálnak, amit az elmúlt évtized termékei jól bizonyítanak.

A 3. kötet szerzője, Bertók Lóránd "Természetes ellenállóképesség: epesavak és endotoxinok szerepe" címmel foglalja össze témáját s benne saját több évtizedes kutatásait. Eredeti megfigyeléseinek lényege, hogy a bélben jelenlévő endotoxinok mérgező hatását az epesavak semlegesítik, s csak ezek hiányában alakul ki az endotoxin shock. Bertók professzor sugárdetoxikált készítményt (Tolerin) állított elő, mely a természetes ellenállóképességet fokozza, így a napjainkban egyre nagyobb számú immunhiányos betegek számára ígéretes terápiás megoldást kínál.

A 4. füzet "Az agyi vérkeringés neurális szabályozása: dogmák, tények, gondolatok" Sándor Péter munkája. E kutatási eredményeket összegző kötet némileg rímel a coronária keringés szabályozásával foglalkozó munkával. A szerző a medicinában máig dogmaként ható tanokkal ellentétben az agyi érrendszert szabályozó idegi struktúrák újonnan felismert funkcióival foglalkozik. Sándor Péter munkássága nemzetközi mértékkel mérve is jelentős. Segít tisztázni a sokszor homlokegyenest ellentétes kutatási eredményeket, rávilágít az agyi idegi "közlések" neurokémiai tartalmára. Az ún. idegtestecskékben felszabaduló peptid természetű anyagok kémiai és biológiai sokszínűsége árnyaltabb képet nyújt a kialakuló hatások megismeréséhez.

Az 1999-ben megjelent 5. kötet, "A sejtbeszéd nyelve" Koch Sándor munkája. A kiváló virológus kutató a vírusok szerkezetéből kiindulva - bonyolult matematikai modelleken keresztül - ismerteti a külvilágtól eltérő, belső törvényekkel rendelkező, de ugyanakkor a külvilágtól mégsem független emberi sejtnek mint dinamikus egyensúlyban lévő rendszernek hihetetlenül bonyolult működését. A soksejtű szervezet működésének megértését az egysejtű struktúra mélyebb ismerete biztosítja. A szerző megfogalmazásában életünk minden pillanata csoda, mégpedig felfoghatatlan csoda, melynek tanulmányozása a kutatót a legmélyebb alázatra kell, hogy késztesse. Munkája nem könnyű olvasmány, de megéri a fáradságot.

Ugyancsak 1999-ben jelent meg a 6. füzetben Szél Ágoston tanulmánya: "Színeslátás a morfológus szemével". E munka az élettan egy egészen más, de ugyancsak érdekes területére viszi az olvasót. A színeslátás fiziológiáját sokáig csak nagyon felületesen ismerték. A retina finom módszerekkel történő tanulmányozása a színlátás jobb megértéséhez, az eddigi merev tanok sokrétűbb, dinamikus szemléletéhez vezet. Ugyanakkor a szerző nem titkolja, hogy ezen a területen ma még több a megválaszolatlan kérdés, mint az egyértelmű eredmény, de ez adja e kutatási terület szépségét is egyúttal.

A sorozat 2000-ben megjelent utolsó darabját a tapasztalt farmakológus, Szekeres László írta: "A szívglykozidoktól a gyógyszeres stressadaptációig. Egy ötvenéves kutatómunka tanulságai". E munka némileg eltér a megelőző füzetek tartalmától. Az alcímben jelzett félévszázados kutatói pályafutás összegzése önmagában is roppant tanulságos. Röviden végigkísérhetjük az időszak idevonatkozó nevezetesebb felfedezéseit, sikereit, kudarcait. A jeles szerző egyes kutatási periódusainak taglalása egyúttal jól mutatja a kardiológiai farmakológia változó irányait, "divatjait". Külön kiemelendőnek tartom fiatal kutatók számára ajánlott irányelveit, de nem kevésbé megszívlelendők a nyugdíjba vonuló kutatóknak megfogalmazott javaslatai is. Ezek közül kiemelném mély emberismeretről tanúskodó gondolatát: "Ne hidd, hogy ugyanúgy tekintenek rád, mint azelőtt. Ha ugyanúgy bánnának veled, mint eddig, az csak az illetők tájékozatlanságának következménye..."

Juhász-Nagy Sándor és teamje nehéz, de dicséretes feladatot vállalt, amikor ezt az igényes sorozatot útjára indította és gondozza. Orvosok, kutatók, orvostanhallgatók, az élettudományokkal foglalkozók, de az intelligens, érdeklődő olvasók is megismerhetik belőle a hazai élettani kutatások kiemelkedő alkotásait. Nyilvánvaló, hogy a hazai műhelyekben nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő eredmények születtek, melyeknek minél szélesebb körben való ismertetése fontos nemzeti érdek is. Reméljük, e sorozat még számos további hasonló színvonalú munkát eredményez. Az igényes külső a Scientia kiadó kitűnő munkáját is dicséri. (Studia Physiologica. Szerkeszti: Juhász-Nagy Sándor. Scientia Kiadó, Budapest)

Halmos Tamás


<-- Vissza az 2000/12. szám tartalomjegyzékére