2000/12.

Szellemi értékek hasznosítása

A szabadalmi elbíráló

Beszélgetés Ozvald István Jedlik Ányos-díjjal kitüntetett vegyészmérnökkel

Még mielőtt szabadalmi elbírálói munkájáról esne szó, beszélne-e szakmai pályafutásáról?

Műegyetemi tanulmányaim során a Budapesti Műszaki Egyetem - Csűrös Zoltán professzor által vezetett - Szerves Kémiai Tanszékén kapcsolódtam be a Magyarországon újnak számító, műszeres analitikai módszereken alapuló, kutatói munkába. Vegyészmérnöki diplomám megszerzése után az Újpesti Gyapjúszövőgyárban üzemmérnökként műszeres analitikai mérésekkel foglalkoztam, majd, a műszeres analitikai vizsgálatokban szerzett ismereteimre és tapasztalataimra tekintettel, a Textilipari Kutatóintézetbe hívtak. 1967-ben kerültem a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz, akkori nevén az Országos Találmányi Hivatalhoz. Hivatali munkámat a dokumentációs osztályon kezdtem, majd rövidesen a vegyipari osztályra helyeztek át. A szokásos tanfolyamok elvégzésével lett belőlem szabadalmi elbíráló. A hivatal átszervezése során létrehozott gyógyszeripari osztály munkatársa lettem, és azóta is itt dolgozom. Az elbírálói munka mellett megszereztem a szabadalmi ügyvivői képesítést is.

Ön hosszabb kutatói pályafutás után került a Magyar Szabadalmi Hivatal jogelődjének vegyipari osztályára. A kutatómunkát miért cserélte fel hivatali foglalkozással?

Jóllehet a kutatói munka nagyon érdekelt, és úgy éreztem, hogy érzékem is volt hozzá, anyagi és családi okok miatt azonban pályamódosításra volt szükség. A kémiai kutatások új eredményének megismerése érdekesnek látszott, és a jogi vonatkozások sem álltak távol tőlem, ezért fogadtam el a hivatal által felajánlott álláslehetőséget. Megszerettem, ezt az új szakmai feladatot, és fontos volt számomra, hogy a hazai iparjogvédelem területén dolgozhatok.

Ön az 1969-ben létrehozott gyógyszeripari osztály alapító tagja. Miért volt szükség ennek az osztálynak a létrehozására?

A hivatalhoz érkező szabadalmi bejelentések mintegy ötven százaléka a vegyipari osztály hatáskörébe tartozott. A fennmaradó ügyek elbírálása a villamosipari, a gépipari és a vegyesipari osztály feladata volt. Az új osztály létrehozását az aránytalanul nagy ügyiratszám és a szakmai szempontok jobb érvényesítése, illetve a gyógyszeripar kiemelkedő szerepe indokolta. Nagy jelentőségűnek tartom azt, hogy így a gyógyszeripar szabadalmi ügyeivel az erre specializálódott szakemberek csoportja és vezetőjük hatékonyan tud foglalkozni. A szakmai és szervezeti átalakítás során figyelembe vették tapasztalatainkat és véleményünket. Az azóta eltelt idő igazolta a hivatalvezetés döntésének helyességét, mivel a jelenleg is folyamatban lévő szabadalmi ügyeknek mintegy ötven százaléka vegyipari tárgyú, és ezeknek kb. hatvan százaléka - az összes ügy harminc százaléka - a gyógyszeripari osztály hatáskörébe tartozik.

Több évtizedes tevékenysége során sok ezer szabadalmi bejelentést bírált el, magas színvonalon. Beszélne-e az ügyfelekkel közismerten jó kapcsolattartásának titkáról?

Észre kell venni a bejelentésben rejlő emberi munkát, és értékelni kell azt - legyen úttörő jellegű, vagy akár nem szabadalomképes találmányról szó. A gyógyszeripari találmányok több mint kilencven százalékát képviselők közreműködésével jelentik be. Ezért ügyfeleim zöme szabadalmi ügyvivő. Az ügyintézés során a szabadalmi ügyvivőket egyenrangú partnernek tekintve - egy alkotó munkában alkotótársként - közös munkával a különböző érdekeket összehangolva közösen hozzuk létre az engedélyezhető szabadalmat. Ez az együttes munka gyakran sok egyeztetést igényel, és ehhez nagy türelemre is szükség van. Külön csoportot képeznek azok a bejelentők, akik képviselő igénybevétele nélkül - gyakran az ügyintézés útvesztőiben járatlanul - intézik saját ügyeiket. Ezek türelmes meghallgatása, készséges eligazítása, segítése még nagyobb türelmet és még több időt igényel. De végül is az a feladatom, hogy a hozzám érkezett ügyeket az ügyfelek megelégedésére intézzem el. Ebben sokat segít szabadalmi ügyvivői szakképesítésem.

A gyógyszerek szabadalmi bejelentésében az 1996-ban hatályba lépett szabadalmi törvény több változást hozott. Mi a véleménye az új törvény alapján kialakult jogalkalmazási gyakorlatról?

Jogalkalmazási gyakorlatunk rugalmasan idomul az Európa Hivatal munkájához. Rendszeresen figyelemmel kísérjük az Európa Hivatal állásfoglalását az egyes szabadalmi bejelentések kapcsán, amelyeket követendőnek és megfontolandónak tekintünk. A jogharmonizáció következtében azonban az ügyek intézése a kezdeti stádiumban lényegesen több munkát jelent.

Az ügyvivő tud-e hatást gyakorolni a jogalkotásra és a jogalkalmazásra?

A jól képzett ügyvivők - a korábban említett partneri kapcsolat alapján - észrevételeikkel segítik a jogalkotást és a jogalkalmazást is. Az ügyvivők megbízói - a bejelentők - ugyanolyan jogokat szeretnének kapni hazánkban is, mint máshol a világban. Példaként megemlíthetem az egységesség kérdésében és a jogutódlási iratbenyújtással kapcsolatban kialakult joggyakorlat megváltoztatását a PCT bejelentéseknél.

Megítélése szerint milyen változások várhatók a szabadalmi elbírálói munkában az európai uniós csatlakozás után?

A Magyarországon tett bejelentések száma jelentősen csökkenni fog, várhatóan több lesz viszont a megsemmisítési eljárás. A gyógyszertermékekre be fogják vezetni a kiegészítő oltalmi tanúsítványt, annak elbírálása a Magyar Szabadalmi Hivatal feladata lesz. Az Európa Hivatalnál megfelelő nyelvtudású magyar elbírálók is dolgozni fognak, összességében azonban kevesebb elbírálóra lesz szükség.

Köszönöm a beszélgetést.

F. Tóth Tibor


<-- Vissza az 2000/12. szám tartalomjegyzékére