2000/11.

Könyvszemle

HEVESY GYÖRGY 1885-1966

Aligha lehet kétséges, hogy Hevesy György a 20. század egyik legjelesebb és legnagyobb hatású természettudósa volt. Életútja maga is rendkívül érdekes és jellegzetesen 20. századi volt. A szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola Studia Physica Savariensis sorozatának VI. darabja ezt mutatja be vázlatosan, számos érdekes illusztrációval, melyek többsége ebben a füzetben kapott először nyilvánosságot.

Mint azt a szerző, Kovács László, a Berzsenyi Dániel Főiskola tanára, a hazai tudománytörténeti kutatások kiváló művelője az előszóban megfogalmazza, a munka elsősorban diákok és tanárok számára készült. Nagyon fontos, hogy minél szélesebb körben váljék ismertté a legkiválóbb magyar, illetve magyar születésű tudósok tanulságokban oly bővelkedő élete.

Hevesy életének jelentős eseményeit nyolc országban végzett munkája szerint mutatja be. Ez a vázlatos ismertetés képet ad szerteágazó tevékenységéről, az őt ért hatásokról és az ő rendkívüli szerepéről. Számunkra különösen érdekes a körülmények folytán csak meglehetősen rövid hazai, a Budapesti Tudományegyetemen, illetve az Állatorvosi Főiskolán végzett munkája. Jelentős értéke a kötetnek, hogy bemutatja a teljes, 437 tételre rúgó Hevesy- bibliográfiát, és teljességre törekedve sorolja fel a Hevesy György életéhez és munkásságához kapcsolódó hazai és külföldi emlékhelyeket. Az is a könyv értékei közé tartozik, hogy mintegy angol nyelvű összefoglalóként Marx György korábban már megjelent rövid, gondolatgazdag életrajzát szerepelteti. A kötetet Hevesy élete legfontosabb eseményeinek vázlata, kitüntetéseinek, tudományos munkássága elismeréseinek hosszú jegyzéke zárja.

Kívánatos lenne, hogy e munka, mint a sorozat többi értékes darabja is, minél nagyobb számban jusson el középiskolai tanárokhoz és diákokhoz. Abban a reményben, hogy újabb kiadásra is sor kerül, egy-két kritikai megjegyzést teszek, melyeket az újabb kiadás(ok)ban érvényesíteni lehetne.

Nem helyes az életrajzi vázlat megállapítása, mely szerint apja báró Hevesy Lajos volt. Bischitz Lajos apja 1895-ben kapott nemességet, a nemesi előnevet később családnévként használták. Az anyai ág tényleg bárósítva volt: Schossberger Zsigmond 1863-ban magyar nemességet, 1890-ben pedig bárói rangot kapott. Bár Hevesy Györgynek tényleg arisztokratikus volt a megjelenése, de talán nem szerencsés őt arisztokratának nevezni.

Kétségtelen értéke a könyvnek, hogy a 9. oldalon térképen mutatja be 12 különösen kiemelkedő magyar természettudós budapesti lakóhelyeit és iskoláit. Nem szerencsés azonban a cím: A magyar "zsenik" lakóhelyei és iskolái Budapesten. Egyrészt a határozott névelő kirekesztő, hiszen még jó néhány kiemelkedő magyar természettudóst lehetett volna felsorolni, pl. Eötvös Lorándot, Polányi Mihályt, Szent-györgyi Albertet. Másrészt a felsorolásban Békésy György és Bay Zoltán esetében egyetemi munkahelyük szerepel iskolaként. (Kovács László: Hevesy György 1885-1966. Berzsenyi Dániel Főiskola, Szombathely, 2000, 68 o.)

Beck Mihály


<-- Vissza az 2000/11. szám tartalomjegyzékére