1999/10 Különszám

Bevezető

Utazás a koponyán belül - rendhagyó prológ

Vizi E. Szilveszter

Amikor Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül című híres könyvében sajátosan fanyar humorral írt Olivecrona nagynevű svéd agysebészről, és az akkor még szenzációt jelentő agyműtétjéről, még nem sejthette, hogy könyve megjelenése után 60 évvel akár be is pillanthatna saját koponyájába, anélkül, hogy a műtőasztalra kellene feküdnie. Az ultrarövid felezési idejű izotópok és a számítógépes tomográfia orvosi használata lehetővé tette, hogy bepillanthassunk az emberi test, így koponyánk vagy akár szívünk működésébe, anélkül, hogy fel kellene nyitnunk.

A társtudományok (fizika, kémia, informatika stb.) fejlődése, mint már oly sokszor az elmúlt évszázad során, ismét lehetővé tette, hogy az orvostudomány a tudományos fantasztikus irodalmat is túllépő technikát vezessen be a hétköznapi orvosi ellátásba. Az orvostudományban használatos képalkotási eljárások fejlődése, amely a hetvenes évek elején a számítógépes tomográfia (CT) bevezetésével újból felgyorsult, új utakat nyitott az orvosi diagnosztika számára is. A képalkotási eljárások és az élettani és kóros folyamatok megfigyelését lehetővé tevő izotópos jelző módszerek ötvözése révén rendkívül hatékony diagnosztikai eljárások fejlődtek ki, köztük a pozitron emissziós tomográfia (PET). A radioaktivitás miatt csak rendkívüli biztonsági feltételek mellett, a gyors felezési idő miatt pedig rendkívül szűk időhatárok között, az igen gyorsan lezajló kémiai reakciók segítségével bepillanthatunk testünk titkaiba, utazást tehetünk koponyánkon belül, milliméterről milliméterre feltérképezhetjük, ami bennünk történik.

Ha megnézzük az 1998-ban megjelent tudományos publikációkat, illetőleg az idei magyar konferencia PET-tel foglalkozó hazai és külföldi előadásait, az első feltűnő jelenség, amellyel találkozunk, hogy rendkívüli módon kiszélesedett e diagnosztikai módszer felhasználásának indikációs területe. Eddig a 18-fluorral jelzett 2-deoxi D-glükóz segítségével láthatóvá lehetett tenni az agy vagy a szív különböző részén megjelenő aktivitásfokozódást, illetőleg aktivitáshiányt, az elhalt területeket. Leggyakrabban a metabolikus fokozódással jellemezhető daganatos elváltozásokat lehet ezzel kimutatni. Ma már egyes receptorokra szelektív radioaktív vegyületek adása után ki lehet rajzoltatni, hogy hol és milyen sűrűségben helyezkednek el ezek az endogén molekulákra, ingerületátvivő anyagokra, gyógyszerekre érzékeny "jelfogók". Ezt a módszert epilepsziás fókuszok, az epilepszia, a kóros öregség, a szívbeteg területeinek kimutatására is alkalmassá tették. Azaz a PET segítségével meg lehet határozni a biokémiai és élettani paramétereket, az élő szervezet anatómiai struktúráiban való térbeli eloszlásukat.

A XXI. században az ember számára a legnagyobb kihívást önmagának, az "Én"-nek, a megismerés eszközének, az agy működésének a megértése, megismerése jelenti. Nem véletlen, hogy Kart Popper és John Ecctes híres, Das Ich und sein Gehirn című könyvében az emberiség legizgalmasabb kérdésének, a test-lélek kapcsolatának megválaszolását tartja. Amíg a XX. századot a fizika évszázadának tekinthetjük, a jövő század, amelynek küszöbén állunk, az informatikai forradalom segítségével a biológia és az orvostudomány évszázada lesz. Az elmúlt negyedszázadban a tudomány hatalmas léptekkel haladt előre az orvosbiológia területén is. A világ számos országában előtérbe kerültek az idegtudományi kutatások. Az agykutatás évtizede (Decade of the Brain) nevet viselő tudományos program 10 éve kezdődött. Az Amerikai Egyesült Államokban az USA Képviselőházának és Szenátusának határozata értelmében, amelyet Bush elnök 1989. július 25-én írt alá (az Amerikai Kongresszus 174. Határozata, 1. melléklet), az évszázad utolsó évtizedét az ember agyának, azaz a megismerés eszköze megismerésének szentelték. Az Európa Parlament is támogatja a program globálissá válását. Nyugat-Európa számos országa csatlakozott az amerikai kezdeményezéshez. Magyarország, az 1991-es kormányhatározattal, Európában szinte elsőként csatlakozott a programhoz.

Az agyműködés PET-tel kapcsolatos kutatását az jellemzi egyébként, hogy lehetővé teszi az agyi neuronhálózatok működésének anatómiai, neurokémiai, kórélettani, biofizikai, gyógyszeres befolyásolhatósági és egyéb szempontok szerinti megismerését, az emberi magatartás, a magatartás-zavarok és a pszichoszociális kölcsönhatások vizsgálatát, az elmebetegségek kóroktani megismerését.

Könnyű megjósolni, hogy a PET segítségével lehetővé válik, a természetes és mesterséges intelligencia kutatásán kívül, a "tudat-test" (mind-body) kapcsolatának minden kort és társadalmi rendszert érintő alapvető filozófiai és technológiai kérdések teljesen szabad kutatása. A PET-tel kapcsolatos agykutatás, a neuronhálózatok modellezése, a receptormegoszlás megismerése normális és kóros állapotokban kihívást jelentenek a gyógyszerkutatás, de a mikroelektronika és az informatika számára is. Az idegsejt-hálózatok alapján tervezett, ún. "adaptív hálózatokra" épített adatfeldolgozó és ipari folyamatirányító rendszerek egyébként fejlesztés alatt állnak az USA-ban és Japánban. A jövő feladata: az orvostudomány modern eszközrendszerének felhasználásával, az informatika és az idegtudományok fontos közös területeinek további összekapcsolásával (neuronális chipek stb.) a természetes és mesterséges intelligencia társadalmi méretű alkalmazásának megoldása. Sokan a jövőt a funkcionális magmágneses rezonancia képalkotó (MRI) módszer továbbfejlesztett változatában látják. De az a tény, hogy a PET segítségével az emberi test ingerületátvivő anyagait érzékelő fehérjék (receptorok) architektúráját, a vérátáramlást, egy agy- és szívterület vagy más szervek működését, az anyagcsere változását, annak térben és időben való lefolyását, az RNS és DNS szintézist érzékelni és mennyiségileg is jellemezni lehet, e csoda elmúlására még várni kell.

60 évvel ezelőtt még csoda volt, hogy Karinthy hathéttel agyműtétje után már tovább tudta olvasni Thomas Mann regényét, a 237. oldalon abbahagyott József és testvérei-t, amit a műtét előtt már nem is remélt, "...megértvén, hogy a jókora betűket még nagyítóval se..." látja. Az agyműtét eredményeként a látását visszanyert író most már tovább olvashatta a történetet: József a csodával határos módon megmenekül, a vándorkereskedő izmaeliták a veremből kimentik. Akkor ugyancsak a csodával határos módon menti meg Olivecrona Karinthyt a vakságtól. De csodáról beszélhetünk, amit nap mint nap Magyarországon a PET segítségével elérhetünk: a pontos diagnózis birtokában sok-sok ezer beteg menekül meg a haláltól. 1994. június 28-a óta Magyarországon is részesülhetünk ezekben a csodákban: a Debreceni Orvostudományi Egyetem PET centruma, amely Gulyás Balázs professzor és a Magyar Tudományos Akadémia ATOMKI Intézetének szakmai segítségével létesült, és amely Trón Lajos professzor vezetésével működik, évente immár ezer beteget fogad.


<-- Vissza az 1999/10 (különszám) szám tartalomjegyzékére