Magyar Tudomány, 2008/06 736. o.

Tudós fórum



BESZÁMOLÓ A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

178. KÖZGYŰLÉSÉRŐL • 2008. MÁJUS 5–6.


Május 5-én Vizi E. Szilveszter elnök nyitotta meg a közgyűlést, külön köszöntötte Mádl Ferenc volt köztársasági elnököt, Molnár Károly dezignált minisztert, Glatz Ferencet, az MTA előző elnökét, Jancsó Miklóst és Lator Lászlót, a Széchenyi István Művészeti Akadémia elnökét, illetve ügyvezető elnökét, Bihari Mihályt, az Alkotmánybíróság elnökét.

Ezt követően néma felállással emlékeztek a legutóbbi közgyűlés óta elhunyt Bérces Tibor, Borzsák István, Cseh-Szombathy László, Csörgő Sándor, Gáti István, Gergely János, Kosáry Domokos, Kubinyi András, Kurnik Ernő, Pungor Ernő, Rajki Sándor, Szabó Kálmán, Varga János rendes tagokra, Fazekas Patrik levelező tagra, Krocskó Gyula külső tagra, Hasan Eren, Záborszky János tiszteleti tagokra. Vizi E. Szilveszter megemlékezett Kosáry Domokosról: Nagy tudós, bátor ember, tántoríthatatlan demokrata távozott közülünk. Elment egy ember, aki akkor is meg mert szólalni, amikor mindenki néma maradt. Megemlékezését Kosáry Domokos egy gondolatával fejezte be: Az ostobaság a legnagyobb veszedelem ebben az országban. Nagyobb veszedelem, mint a gazdasági nyomorúság, mert ésszel abból ki lehet jönni, de ostobasággal soha.

Az MTA elnöke expozéjában kiemelte, hogy olyan korszaknak vagyunk tanúi, amelyre a gondolat felértékelődése a jellemző. Az Európai Unió a lisszaboni döntésnek megfelelően tudásalapú társadalmat épít. Az Unióban méltó helyet csak úgy foglalhatunk el, ha itthon is jelentősen felértékelődik a jól képzett magyar szürkeállomány, és megnő a magyar tudós társadalom, az alkotó értelmiségiek szerepe.

2008 „a Reneszánsz éve” Magyarországon. Ötszázötven éve, 1458-ban választották meg Mátyás királyt, akit oly sok legenda, mese és monda tett halhatatlanná. A feladat, amelyet megoldott, lelkesítő és egyben intő példa is lehet a számunkra. Dicsőségét annak is köszönhette, hogy kulturális mecénásként rendkívül sokat áldozott arra, hogy hazája a kor kulturális és szellemi életének pezsgő központjává váljon.

A jelen Magyarországa sajnos a leszakadás Magyarországa. Ahhoz, hogy a XXI. század Magyarországa emelkedő ország legyen, új reményekre van szükség. A XXI. században is példaértékű a mátyási gondolat, hazánknak valóban kell egy új reneszánsz. Ezt az újjászületést a kutatás-fejlesztés, az innováció, tisztességes és értékes emberi gondolatok tudják csak biztosítani.

Az elnöki expozé után Szörényi László, az MTA doktora tartott előadást Emlékbeszéd Mátyás királyról címmel. Előadásának teljes szövege az MTA honlapján olvasható.

Az ülés az Akadémia díjainak átadásával folytatódott.

Az MTA elnöksége a 2008. évi Akadémiai Aranyéremmel Nemecz Ernő rendes tagot, a Veszprémi Egyetem Föld- és Környezettudományi Tanszék professor emeritusát tüntette ki. Nemecz Ernő az ásványtani és a geokémiai kutatások nemzetközileg elismert, kiemelkedő képviselője. Az anyagásványok szerkezeti, ásványgenetikai vizsgálata, a nem érces ásványi nyersanyaglelőhelyek genetikai jellemzése terén elért eredményei nemzetközi jelentőségűek. A Veszprémi Egyetem iskolateremtő professzora, több évtizedes oktatói pályáján a kutató generációk sorát nevelte. Sokrétű tudományos és oktatói munkássága mellett, a hazai földtudomány fejlődésében tudományszervezői és tudományos közéleti tevékenysége is meghatározó jelentőségű. Közel két évtizeden át folytatott kutatásait az Ásványok átalakulási folyamatai című könyvében 2006-ban jelentette meg.

Kiemelkedő tudományos munkássága elismeréseképpen Akadémiai Díjat kapott

Angeli István, a fizikai tudomány doktora, a Debreceni Egyetem Kísérleti Fizikai Tanszék ny. professzora,

Benyó Zoltán, a műszaki tudomány doktora, a Budapesti Műszaki Egyetem Irányítástechnika és Informatika Tanszék egyetemi tanára, professor emeritus,

Bodó Imre, az MTA doktora, a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum professor emeritusa,

Gósy Mária, a nyelvtudomány doktora, az MTA Nyelvtudományi Intézet tudományos tanácsadója, az ELTE Fonetikai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára,

Hajós György, a kémiai tudomány doktora, az MTA Kémiai Kutatóközpont Biomolekuláris Kémiai Intézet igazgatója,

Kovács István, a történettudományok kandidátusa, az MTA Történettudományi Intézet főmunkatársa, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára,

Liposits Zsolt, az MTA doktora, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgatóhelyettese, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi tanára,

Petz Dénes, a matematika tudomány doktora, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet tudományos tanácsadója,

Szabó Katalin, a közgazdaságtudomány doktora, a Budapesti Corvinus Egyetem Összehasonlító Gazdaságtan Tanszék egyetemi tanára,

Takács Ernő, a műszaki tudomány doktora, a Miskolci Egyetem professor emeritusa.


*


A tudomány népszerűsítése érdekében kifejtett eredményes újságírói munkássága elismeréseképpen Akadémiai Újságírói Díjat kapott:

Avar László, a Magyar Mezőgazdaság hetilap vezető lapszerkesztője,

Chikán Ágnes, a Délmagyarország főmunkatársa, az MTA Szegedi Biológiai Központ sajtófelelőse,

Dürr János, a Magyar Szabadalmi Hivatal kommunikációs tanácsadója.

Az Akadémia Elnöksége és Vezetői Kollégiuma 2008-ban Wahrmann Mór-érmet adományozott

Járai Zsigmondnak, a Magyar Nemzeti Bank volt elnökének, az Akadémia Könyvtára bőkezű mecénásának, a gazdasági élet kiemelkedő szereplőjének,

Lámfalussy Sándornak, az MTA külső tagjának a magyar tudomány és kultúra, a magyar tudományos teljesítmény nemzetközi megismertetése és elismertetése terén kifejtett sok évtizedes teljesítményéért, különösen személyes példamutatásáért.


*


Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke az MTA szolgálatában kiváló minőséggel végzett, magas színvonalú, lelkiismeretes és elkötelezett munkájáért Magyar Tudományért Emlékplakettet adományozott:

Czeglédi Gyulának, az MTA Titkársága Műszaki Tudományok Osztálya tudományos titkárának,

Hámori Erzsébet fotóművésznek, az MTA állandó fotósának,

Horváth Lászlónak, az MTA Titkársága Jogi és Igazgatási Főosztálya vezetőjének,

Kovács Gézánénak, az MTA Titkársága Elnöki Titkársága főmunkatársának,

Nagy Bélának, az MTA Titkársága Földtudományok Osztálya tudományos titkárának,

Raduly Józsefnek, a Művészeti–Oktatási–Kulturális–Közéleti Alapítvány elnökének,

Szegő Károlynak, az MTA Titkársága Kutatásfejlesztési és Innovációs Főosztálya vezetőjének,

Tóth Miklósnak, az MTA Orvosi Tudományok Osztálya tudományos titkárának,

Zemplénné Papp Évának, az MTA Titkársága Kémiai Tudományok Osztálya tudományos titkárának.

Az ünnepi ülés végén Kónya István lantművész Mátyás király korabeli magyar és nemzetközi zenét játszott.


*


Május 5-én, délután a közgyűlés keretében megrendezett Külső Tagok Fórumán kitüntetéseket adott át Vizi E. Szilveszter elnök és Görömbei András, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnöke. A díjakkal a határon túli magyar tudományosság kiemelkedő képviselőinek, valamint a külhoni magyar közösségekért eredményesen tevékenykedők munkáját ismerik el.


Arany János-díj:

Bauer Győző (Szlovákia) orvosprofesszor, az MTA külső tagja, Szlovák Tudományos Akadémia Kísérleti Gyógyszerkutató

Keszeg Vilmos (Románia) néprajzprofesszor, tanszékvezető, Babeş–Bolyai Tudományegyetem

Bene Annamária (Szerbia) nyelvész, docens, Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka

Csehy Zoltán (Szlovákia) irodalmár, adjunktus, Comenius Egyetem, Pozsony


Arany János-érem:

Forgách Péter (2007) (USA)

Frühling János külső tag (Belgium)

Kúnos György külső tag (USA)

László Béla (Szlovákia)

Spenik Ottó (Ukrajna)

Vofkori László (posztumusz) (Románia)


*


Május 6-án Vizi E. Szilveszter elnök köszöntötte a megjelenteket, majd Hat év az Igaz és a Szép Palotájában címmel tartotta elnökként utolsó beszédét, amely „számadás és beszámoló, összefoglaló és a tanulságok összegezése, és talán üzenet a jövő, az utód számára”. Beszédét lapunk 742. oldalán közöljük.

A főtitkári beszámolót, valamint a 2007. évi költségvetés végrehajtásáról, az MTA 2009. évi költségvetési koncepciójáról, a társadalmi szervezeteknek nyújtott támogatások és a hasznosítható ingatlanok jegyzékének módosításáról készített előterjesztéseket az MTA honlapján közzétették. A távollevő főtitkár helyett Pléh Csaba főtitkárhelyettes fűzött szóbeli kiegészítést a dokumentumokhoz.

Kiemelte, hogy a nehéz körülmények ellenére az akadémiai kutatóhálózatban a tényleges kutatói átlaglétszám a hat év során valamennyire emelkedett, nőtt a publikációk száma. Bizonyos területeken a magyar tudomány igen kiemelkedően idézett, ezek a területek egy jövendő tudománypolitika számára fontos fogódzókat jelenthetnek. Pléh Csaba reméli, hogy a jövőben egyes társadalomtudományi területeken is a természettudományokban bevett statisztikai elemzések készülnek.

2002-ben 700 akadémiai kutató vett részt az oktatásban, számuk 2007-re 950-re nőtt, az intézetekben foglalkoztatott kutatóknak körülbelül egyharmada valamilyen formában részt vesz a felsőoktatásban. Erre építve az Akadémia a megváltozott felsőoktatási körülmények között adjon nagyobb súlyt a tudománynak.

Az Akadémia költségvetése nehéz helyzet elé állította a kutatóhálózatot. Ezért a 2009-es költségvetési koncepcióban két mozzanatot állítottak előtérbe: az akadémiai kutatóhálózat tudományos teljesítőképességének szinten tartását, másrészt a kutatási infrastruktúra leromlásának kompenzálását és fejlesztését.

Az elmúlt három év egyik nagy eseménye volt a kutatócsoporti rendszer átalakítása. Vizi elnök úr kezdeményezésére a 179-ből 79 csoport lett. Nagyobb, tudományosan ütőképesebb csoportok jöttek létre. A ténylegesen kialakult kutatócsoportok vezetőinek 44 %-a nem akadémikus.

A korábbiaknál sokkal változatosabb megjelenítési formák jöttek létre a társadalom és a tudomány közti kapcsolat megteremtésére. A Diákok a tudomány világában sorozat egy sikeres alfejezete a Tudomány Ünnepének. 2007-ben naponta kétezer látogatója volt az Akadémia honlapjának.

Az írásban kiküldött főtitkári beszámolóhoz kiegészítést fűzve a főtitkárhelyettes kérte, hogy a közgyűlés a Lukács Archívumot nyilvánítsa védett tudományos közgyűjteménnyé. Az Akadémia abszolút fontosnak tartja, hogy az 1972-től Lukács György egykori lakásában működő Lukács Archívum ebben a Belgrád rakparti lakásban maradjon meg. Csak itt folytatható az a munka és az a kulturális misszió, amit a neves magyar filozófusnak, Akadémiánk tagjának az öröksége követel.

A vitában felszólaló Tétényi Pál rendes tag sikeresnek minősítette az elmúlt három évet. Nem tartotta szerencsésnek, hogy a kutatócsoportok több mint felét meg kellett szüntetni azért, mert nagyobb koncentrációra van szükség. Az eredményesség azon múlik, hogy a csoportok mennyire katalizálják a kutatómunkát az egyetemen.

Szabad György rendes tag hozzászólásában az Akadémia vagyoni állapotával foglalkozott. Az Akadémiának kivételesen nagy vagyona volt alapítványokban, hagyatékokban. A magyar állam az államosítások révén óriási vagyont kapott az Akadémiától, ezzel érveljen az MTA vezetése a pénzügyminiszterekkel folytatandó tárgyalásokon.

Nagy Károly rendes tag ötvennyolc éve tanít az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Természettudományi Karon. Ilyen alacsony színvonalat, mint ma, még sohasem tapasztalt. A tanárjelöltek nem tudnak értelmes magyar mondatokat mondani. A problémát már többször felvetette, a miniszterek nem reagáltak.

Szabó Gábor doktorképviselő hiányolta, hogy nem esett szó a készülő akadémiai törvényről. Javasolta, hogy az Akadémia támogassa a habilitált tudományos főmunkatársak bevonását a doktori iskolákba. Erősíteni kellene azt a folyamatot, hogy fiatal egyetemi oktatók akadémiai intézetekben végezhessenek kutatómunkát. Felvette az akadémiai doktorok tiszteletdíja értékállóságának megőrzését. Javasolta, hogy az Akadémia kezdeményezze az ország kutatásfejlesztési stratégiájának elkészítését.

Marosi Ernő rendes tag, alelnök Nagy Károly hozzászólására reagálva kijelentette, hogy esztelen vállalkozás teletömni az iskolákat az élettelen természettudományok képviselőivel anélkül, hogy gondot fordítanánk a humán műveltség alapjaira. A közös feladat az Akadémia 1825–28-ban megfogalmazott alapszabályainak első mondata: a tudományok magyar nyelven való művelése.

Pálfy Péter Pál akadémikus, a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriumának elnöke a kuratórium nevében javasolta, hogy az új akadémiai vezetés a költségvetési tárgyalásokon ne csak az ösztöndíj összegének 10 %-os növelését, hanem az ösztöndíj kedvező adózási feltételeit is próbálja elérni.

Daróczi Zoltán rendes tag az elnöki beszámoló kiegészítésére az akadémiai törvény előkészítésével foglalkozó, Keviczky László által vezetett, a törvényről kialakított osztályálláspontok egységbe formázásán dolgozó bizottság munkáját méltatta. Javasolta, hogy a közgyűlés ismerje meg a bizottság anyagát, amely jó kiindulópontja lehet a további munkának

A hozzászólásokra Vizi E. Szilveszter elnök válaszolt: Az elmúlt hat év során az akadémiai vezetésnek a legfontosabb feladata az volt, hogy nagyon nehéz gazdasági és politikai körülmények között a Magyar Tudományos Akadémiának működőképességét megtartsa, autonóm jellegét pedig biztosítsa. Én úgy érzem, és köszönöm a hozzászólásokat, hogy ez sikerült, és erre utal a mindent elsöprő parlamenti szavazás, amelynek során egyetlenegy tartózkodás vagy egyetlenegy ellenszavazat nem hangzott el, és erre utalnak most már az ismételt közvélemény-kutató jelentések.

Akadémia és egyetem viszonya állandóan visszatérő kérdés. Az MTA legfontosabb szerepét abban látom, hogy az oktatás, közoktatás, felsőoktatás kérdésében állást foglaljon, és mi rendszeresen állást foglalunk. A megoldás minden esetben a kormány, illetőleg az oktatási miniszter kezében van.

Nem értek egyet azzal, hogy nincs a kormánynak kutatásfejlesztési stratégiája, három évig készült a Tudomány és Technológiai Intézkedési Terv, amiben az akadémia soha nem látott mértékben fontos szerepet kapott. Az elmúlt időszak politikai bonyodalmai végül is az egész kutatásfejlesztési stratégia végrehajtását lassították le.

A természettudományos képzést rendszeresen kritizáltuk, elfogadhatatlan az az oktatáspolitika, amelynek eredményeként nagyon alacsony a mérnök és természettudományos végzettségűek száma. Ki kell elégíteni a piac igényeit, itt a piac kellene hogy diktáljon.

A vagyonkérdésről keményen tárgyaltunk a kormánnyal, én arra hivatkoztam, hogy az egyházak és egyéb nagy intézmények megkaptak kárpótlásként bizonyos vagyontárgyakat, a Magyar Tudományos Akadémia esetében ilyen nem történt. A kormány tavaly decemberi döntésével az MTA-nak soha nem látott mértékű vagyont adott örökre, magántulajdonba, ez több mint 130 milliárd értékű. Ez egy fantasztikus eredmény.

A román állammal szemben a Magyar Tudományos Akadémiának jelenleg is fennálló követelése van. Körülbelül 636 ezer aranykorona értékben, ami 36 ezer hektár erdőt jelent. Ezt a követelést érvényesíteni kell, akár nemzetközi bíróságon.

A tiszteletdíjak kérdése érthetően mindig felmerül. A nagydoktorok tiszteletdíját csökkenteni kellett, mert politikai pártoktól függetlenül a pénzügyminisztereknek az a véleményük, hogy nem lehet, hogy ez egy fölül nyitott rendszer legyen, és a létszám addig emelkedjen, ameddig az Akadémia akarja.

A támogatott kutatóhelyek létszámának lecsökkentése óriási előrelépés volt, a modern tudományban a nagyobb kutatócsoportoknak van jövőjük, főleg az interdiszciplinárisoknak.

Az akadémiai törvény a mi hibánkból nem ment át. Az igazságügyi miniszter kodifikáltatta, az oktatási miniszter elfogadta, visszaküldte nekünk, hogy vitatkozzunk róla, hogy egyetértünk-e azzal, amit ők elfogadtak, vagy nem. Mi nem értettünk egyet azzal, amit ők elfogadtak.”

Pléh Csaba főtitkárhelyettes Nagy Károly hozzászólására reagálva elmondta, a gondok annak a következményei, hogy az utóbbi húsz év során sokszorossá nőtt a felsőoktatásban részt vevők száma, ezt viszont senki nem szeretné visszagördíteni. Pálfy Péter Pálnak a Bolyai-ösztöndíjak adókedvezményével kapcsolatos javaslatát nem támogatta, az adórendszer tervezett átalakításának kiindulópontja a kedvezmények csökkentése. Tétényi Pálnak válaszolva emlékeztetett arra, hogy a kutatócsoportok számának csökkentése nem járt együtt forráskivonással. Az Akadémia kezdeményezte, hogy az egyetemi szféra valamilyen formában járuljon hozzá a csoportok működtetéséhez.

A vita lezárása után a közgyűlés elfogadta a beszámolókat, a beterjesztett dokumentumokat, majd megadta a felmentést a 2005-ben három évre megválasztott tisztségviselőknek.


*


A közgyűlés zárt ülésen titkos szavazással választotta meg az új tisztségviselőket.

Elnök: Pálinkás József

Alelnökök: Dudits Dénes (élettudomány), Kroó Norbert (természettudomány), Maróth Miklós (társadalomtudomány)

Főtitkár: Németh Tamás

Főtitkárhelyettes: Csépe Valéria

Az elnökség választott tagjai: Hámori József (élettudomány), Lovász László (természettudomány), Török Ádám (társadalomtudomány)


<-- Vissza a 2008/06 szám tartalomjegyzékére


<-- Vissza a Magyar Tudomány honlapra