Magyar Tudomány, 2008/06 654. o.

A klíma- és környezetváltozások földtudományi összefüggései



Bevezető


Ádám József


az MTA rendes tagja, egyetemi tanár

az MTA X. (Földtudományok) Osztályának elnöke

jadam sci . fgt . bme . hu

A globális klíma- és környezetváltozás ténye ma már nemcsak az illetékes kutatók körében nyilvánvaló, hanem a nagyobb nyilvánosság előtt is egyre inkább közismertté válik. A természetben a klíma mindig változott, ma is változik, és a jövőben is változni fog. Jelenleg is egy jégkorszak felmelegedési (ún. interglaciális) szakaszában élünk. A földtörténeti közelmúltban lejátszódott klímaváltozási események (éghajlati ciklusok: időszakos lehűlések, felmelegedések) időtartama átlagosan negyven-ötvenezer év, amelyeket több évtizede vizsgálnak hazánkban is. Az utóbbi évtizedekben mutatták ki, hogy a globális klímaváltozási folyamatokban egyre növekvő mértékben merül fel az emberiség felelőssége. Az emberi tevékenység által felszabadított üvegházhatású gázok érzékelhető felmelegedést okoztak, ami már a közeli jövőben komoly hatást fejthet ki az érintett térségekben. A vonatkozó kutatási eredmények alapján a klímaváltozások jelentős hatással lesznek a különleges időjárási események gyakoriságára és intenzitására is.

Az emberi tevékenység azonban nemcsak az éghajlati feltételeket módosítja, hanem a maga termelésével és fogyasztásával érzékelhető hatást gyakorol a környezetére. Az emberiség ma már hatalmas anyagmennyiséget mozgat meg. Az elmúlt kétszáz év folyamán a Föld népessége nyolcszorosára, az ipari termelés százszorosára nőtt. A világ vízfogyasztása jelenleg kb. tizenötször nagyobb, mint száz évvel ezelőtt volt. Közben mintegy hetvenezer új vegyi termék született, amelyek bejutottak a légkörbe, a vízbe, az üledékekbe és a talajba is. Az előrejelzések szerint 2050-re a Föld népessége a jelenlegi hatmilliárdról kilencre, az ipari termelés pedig a mainak négyszeresére nő. Így biztosra vehető, hogy a jövőben még több vízre, energiára, ásványi nyersanyagra, fémre és talajra lesz szükség. Az említett folyamatok a globális környezet jelentős változásait eredményezik, amelyek elkerülhetetlenül visszahatnak az emberi tevékenységre, hosszabb távon súlyos következményekkel járhatnak.

Az emberiség e vonatkozásban megoldásra váró feladatai többirányúak. Egyrészt nemzetközi szinten összehangolt intézkedésekre (és ezek fokozására) lenne szükség a fenyegető folyamatok megelőzése, illetve mérséklése érdekében. Másrészt az elkerülhetetlen változásokat mindenképpen célszerű felmérni, melyekre fel kell készülni, illetve az új feltételekhez alkalmazkodni kell, és ennek megfelelő nemzeti stratégiát kell kidolgozni. Erre hazai jó példa a Láng István akadémikus által vezetett VAHAVA-program kidolgozása és a magyar Országgyűlés által elfogadott Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia.

Az MTA X. (Földtudományok) Osztálya az elmúlt két évtized során közgyűlési és tudományünnepi nyilvános osztályülésein számos alkalommal szervezett előadóülést a globális klíma- és környezetváltozások témakörében a hazai és nemzetközi téren elért földtudományi kutatási eredmények bemutatása és megvitatása céljából. Itt csak három előadóülés témakörét említjük meg: Éghajlatváltozások a múltban és jelenben: okok és következmények (2001. november 7.), Környezetváltozási prognózisok földtudományi alapjai (2005. november 8.) és A klímaváltozás földtudományi vonatkozásai (2007. május 9.). A jelen számban a felsorolt három előadóülésen elhangzott előadások közül adunk közre hatot. Elsőként Mészáros Ernő foglalkozik a földi élet keletkezésének magyarázatával az őslégkör összetétele és az éghajlat tükrében. A cikk után két, a földtörténeti múltban lejátszódott klímaváltozások és azok hatásainak vizsgálatával foglalkozó tanulmány következik (Császár Géza, Hass János és Nádor Annamária cikke, továbbá Vörös Attila és Pálfy József tanulmánya). Mindkét cikkben foglaltak alapvető fontosságúak a megbízható tudományos előrejelzési klímamodellek megalkotása, illetve a meglévők ellenőrzése szempontjából. A két átfogó cikk után három tanulmány foglalkozik a jelenleg végbemenő klímaváltozás és ennek következményeinek egyes földtudományi vonatkozásaival. Szilágyi József és Józsa János cikke a vízgőz (párolgás) szerepével foglalkozik, mivel a „vízgőz messze a leghatékonyabb üvegházhatású gáz”. Földváry Lóránt a jelenkori klímaváltozás eredményeként lejátszódó tömegátrendeződéseknek a földi nehézségi erőtérre kifejtett hatásait és ezek észlelésére alkalmas korszerű műholdas (űrgravimetriai) mérési technikákat mutatja be. Végül Kertész Ádám a talajdegradáció és az elsivatagosodás folyamataival foglalkozik.

A jelen összeállítást a Nemzetközi Földév programja keretében adjuk közre. 2008-at az ENSZ a Föld Bolygó Nemzetközi Évévé nyilvánította, mellyel az ENSZ világszerte kiemelt figyelmet kíván biztosítani a közvélemény tudatosságának növelésében a Föld folyamatainak és erőforrásainak fenntartható fejlődésében és kezelésében, valamint a természeti katasztrófák hatásainak csökkentésében és enyhítésében.


Kulcsszavak: Föld Bolygó Nemzetközi Éve, klímaváltozás, környezetváltozás, elsivatagosodás, vízgőz, földi nehézségi erőtér



<-- Vissza a 2008/06 szám tartalomjegyzékére


<-- Vissza a Magyar Tudomány honlapra