Magyar Tudomány, 2008/03 367. o.

Kitekintés



Amerikai elnökjelöltek a tudományról


A Science az elnökjelöltek nyilatkozatai, közelmúltbeli tetteik, valamint tudósok véleménye alapján mutatta be a demokrata és republikánus elnökjelöltek tudománypolitikai nézeteit. A cikksorozat megjelenése óta már többen kiestek a versengésből, az ő nézeteiket itt már nem idézzük.

Donald Kennedy főszerkesztő Tudomány és Isten a választáson című írásában foglalta össze a választási kampány újdonságát: a jelöltek vallási elkötelezettsége a kampány politikai középpontjába került. Ez az Egyesült Államokban korábban nem tapasztalt jelenség csak kevés nem muzulmán országban észlelhető. A főszerkesztő azt tanácsolja a választóknak: tegyenek fel kemény kérdéseket. Mi a véleménye az őssejtkutatásról, van-e ennek köze ahhoz, hogy mikor kezdődik az emberi élet? Foglalkozott-e a Föld korára vonatkozó tudományos bizonyítékokkal? Szerves evolúció vezethetett-e el új fajokhoz? A klíma múltbeli változásaiból következtetni lehet-e a jövőbeniekre? Kennedy szerint a jelöltek legyenek képesek a tudomány megértésére, megítélésére, tudjanak intelligensen tárgyalni tudományról és technológiáról más vezetőkkel globális jövőnk tervezése érdekében.

A jelöltek versenyében a pénzszerző képesség, valamint az iraki háború, a bevándorlás és az adózás kérdésében elfoglalt álláspont a meghatározó. Tudományos kérdések a globális felmelegedés kivételével nem játszanak szerepet. A jelöltek között természetesen vannak különbségek tudományos kérdések, például az őssejtkutatás, klímaváltozás elleni fellépés vagy az evolúció tanítása megítélésében.

Hillary Clinton, demokrata. Az innovációt a gazdasági növekedés hajtóerejének tartja, ahogy korábban elnök férje is. 2008-ban új kihívások vannak. Csökkenteni kell az ország függőségét a külföldi olajtól, válaszolni kell a klímaváltozásra. Clinton 50 milliárd dolláros kutatási alapot hozna létre a zöld energia érdekében, az összeget szövetségi adók és az olajtársaságok adóinak növelésével teremtené elő. 2050-re az 1990-es szint 80 %-ára csökkentené a szén-dioxid-kibocsátást, a következő évtizedben ötmillió új állást hozna létre a tiszta energia szektorban. Clinton szerint Bush rátámadt a tudományra, az ő adminisztrációjában nem fordulna elő, hogy politikai kinevezettek átdolgozzanak tudományos szakvéleményeket. Tudományos tanácsadójával közvetlenül tárgyalna, nem közvetítők során keresztül. A következő évtizedben megduplázná a National Institute of Health (Nemzeti Egészségügyi Intézet – szövetségi hivatal, valamint huszonhét kutató- és gyógyintézet és központ együttese) költségvetését. Fenntartaná a NASA űrrepülőgépszakértői csapatát, növelné az új felfedező missziókat. David Moncton, korábban több nemzeti labort is vezető fizikus szerint a költségvetés mellett az is fontos, hogy hozzáértők menedzseljék a tudománypolitikát. Clinton elnöksége esetén erre számít.

John Edwards, demokrata. Keményen bírálta a Bush-kormányzat tudományellenes gyakorlatát (klímaváltozás, légszennyezés, őssejtkutatás). Tudományos tanácsadója nagyobb szerepet kapna. Kampányában kiállt az emberi őssejtkutatás szövetségi támogatása mellett. Általános, szövetségi alapú egészségügyi rendszert hozna létre. Támogatja a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését, a kvótakereskedelemből származó bevételt új technológiák, nap- és szélenergia, bioüzemanyagok kutatására fordítaná. Ellenzi a nukleáris energiatermelés kiterjesztését, mert nagyon drága és nincs megoldás a hulladék biztonságos eltemetésére. Orvosbiológus kutatók arra emlékeztetnek, hogy korábbi műhibaperekben ügyvédként gyakran használt fel megkérdőjelezhető „tudományos” érveket.

Mike Huckabee, republikánus. Nem számítanak győzelmére, de komoly hatása lehet a republikánus programra. Baptista lelkész, nem hisz az evolúcióban, de nem akarja másokra kényszeríteni véleményét. Erősen konzervatív egyházától eltérően gyakran mozdult a politikai közép felé. Ha elnök lenne, a National Institute of Health barátként számíthatna rá. Támogatja a klímakutatások növelését, miközben nem foglalt állást arról, van-e az emberiségnek szerepe a klímaváltozásban.

John McCain, republikánus. Nincs tudományos képzettsége, szakértelme, de hallgat a szakértőkre. A szakértők meggyőzték arról, hogy a világ legsürgősebb ügye a globális felmelegedés; a bevándorlás és az iraki háború mellett ezt tette kampánya fő témájának. A többi jelöltnél tájékozottabb a klímaváltozás kérdésében, vezetésével néhány éve szenátusi küldöttség ment mindkét pólusra tanulmányútra. A környezetvédelmet a nemzetbiztonsággal egyenlően fontosnak tartja, kemény vitái voltak a Bush-kormányzattal. Az őssejtvitában is szakértőkre hallgatott. Ellenzi az abortuszt, de támogatja az embrióőssejt-kutatást, a kutatási célú klónozást kivéve. Törvényjavaslatot nyújtott be az internetet terhelő adók csökkentésére, a Szabad Európa Rádió mai megfelelőjeként az internetet használná a szabadság ügyének előmozdítására. Részt vett külföldi diákok amerikai vízumlehetőségeinek bővítésében 2005-ben. Egyetértett azzal, hogy a világ teremtését különböző módokon lehet tanítani az iskolákban, 2006-ban viszont már nem: a kreácionizmust valószínűleg nem kellene tanítani természettudomány-órákon.

Barack Obama, demokrata. Tavaly azzal vádolta a Bush-kormányzatot, hogy figyelmen kívül hagyja, vagy eltorzítja a tudományos adatokat a döntéshozatalnál. Kampányában egy sor nehezen teljesíthető ígéretet tett. Megduplázná az alapkutatások szövetségi költségvetését, szélesítené az internet-hozzáférést az amerikaiak számára. 18 milliárd dolláros oktatási csomagjában a korai gyermekkori tanulás támogatásától kisebbségi diákok college előtti matematikai és természettudományi képzéséig sokminden szerepel. A költségeket a NASA tervezett Hold- és Mars-expedícióinak elhalasztásával teremtené elő. A többi demokrata jelölthöz hasonlóan Obama kampányának is fontos része a globális felmelegedés. Az 1990-es szén-dioxid-kibocsátás 2050-re történő 80 %-os csökkentését piaci alapú szénkereskedelmi rendszerrel támogatná, 150 milliárd dollárt ruházna be bioüzemanyagok fejlesztésébe. Az országos politikában még viszonylag gyakorlatlan. 2004 óta sokat foglalkozott egészségügyi kérdésekkel a szenátusban. Támogatta az embrióőssejt-kutatást, a madárinfluenza-kutatás nagyobb támogatását, HIV-től és AIDS-től védő megoldások keresését. Erősen foglalkoztatja a tudományos eredmények közegészségügyi alkalmazása.

Mitt Romney, republikánus. Kampánybeszédeiben mormon hitét megvallva ellenezte az embrióőssejt-kutatást, az abortuszt, kétségbe vonta az emberiség szerepét a globális felmelegedésben. Öt éve, a high tech állam, Massachusetts kormányzóságáért kampányolva a kutatások, a kutatóegyetemek fontosságát hangsúlyozta. Kormányzóként elvárta, hogy állama élen járjon az őssejtkutatásban. Részt vett az első amerikai regionális széndioxidkibocsátás-csökkentési program megszervezésében. Ellenezte az intelligens tervezés oktatását. 2005-ben elnökjelölti kampányát megkezdve eltávolodott a kutatói közösségtől. Kampányában várhatóan nem foglalkozik a globális felmelegedéssel, bár 2007 nyarán a Foreign Affairs folyóiratban merész, távolra tekintő kutatásokat, energetikai forradalmat sürgetett. Növelné az energiahatékonysággal és termeléssel kapcsolatos alapkutatás támogatását. Kampányában azonban társadalmi kérdések lesznek a középpontban, és nem high tech témák, amelyek Massachusettsben foglalkoztatták.

Kennedy, Donald: Science and God in the Election. Science. 4 January 2008. 319, 12.

Science and the Next U.S. President. Science. 4 January 2008. 319, 22–31.

J. L



A testmozgás

meghosszabbítja

az életet


A lusták biológiailag öregebbek, és rövidebb életre számíthatnak, mint akik rendszeresen végeznek testmozgást. A King’s College kutatói állítják ezt, akik az öregedés molekuláris mechanizmusainak tanulmányozása érdekében a kromoszómák végein elhelyezkedő ún. telomereket vizsgálták.

Az életkor előrehaladásával a sejtekben a telomerek rövidülnek. A rövidülés fogékonyabbá teszi a sejteket a sérülésekre, ami betegségek kialakulásához vezethet. Az emberek ebben is különböznek egymástól, s brit kutatók – Tim Spector és Lynn Cherkas – már korábban kimutatták, hogy egyes, életmóddal összefüggő tényezők, pl. a dohányzás vagy az elhízás, a telomer hosszának csökkenését okozzák.

Ezúttal a testmozgás hatását vizsgálták, hiszen köztudott, hogy a mozgásszegény életmód növeli egyebek között a magas vérnyomás, a 2-es típusú cukorbetegség, a rák, a szív- és érrendszeri katasztrófák kialakulásának kockázatát. Milyen hatása van tehát a lustaságnak vagy a mozgásnak a telomérekre? – tették fel a kérdést a kutatók.

2400, 18 és 81 év közötti brit önkéntest vontak be a tanulmányba. Komoly kérdőíveket töltöttek ki egészségi állapotukról, életmódjukról, arról, hogy mivel töltik szabadidejüket. A kutatók megállapították, hogy az azonos korúaknál az aktív életet élők telomerjei hosszabbak. Cherkas azt nyilatkozta, hogy a legtöbbet mozgó és a leglustább személy között a telomer hosszában akkora különbség van, amely életkorban akár kilenc évet is jelenthet. Az eredmények értékelésénél figyelembe vették a szociális helyzetből, a dohányzásból és az elhízásból eredő különbségeket, így a kutatók szerint a kapott telomerhossz-eltérések egyértelműen a testmozgásbeli különbségeknek tulajdoníthatók. A hipotézist megerősíti, hogy a vizsgálatban ikrek vettek részt, így a különböző életmódot folytató ikerpárok adatait is össze lehetett hasonlítani.

Archives of Internal Medicine. 2008; 168, 2, 159–166.

www.kcl.ac.uk

G. J.

Jéki László – Gimes Júlia


<-- Vissza a 2008/03 szám tartalomjegyzékére


<-- Vissza a Magyar Tudomány honlapra