IDÉZETTSÉGI SZÖVEGKÖRNYEZET-ELEMZÉS KUTATÓK ÉS KUTATÓCSOPORTOK TELJESÍTMÉNYÉNEK ÉRTÉKELÉSÉRE
A NANOSZERKEZETEK1
KUTATÁSÁN BEMUTATVA
Braun Tibor
a kémiai tudomány doktora, címzetes egyetemi tanár
MTA, Kutatásszervezési Intézet, Informatikai és Tudományelemzési Kutatócsoport,
ELTE, Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék – braun @ mail.iif.hu
Bevezetés
Kutatók és kutatási teljesítmények értékelésére, gyakorlati okoknál fogva, a kutatási pénzek odaítélésére létrehozott pályázati döntésekhez, kinevezéseknél, ranglétrán való emelkedésekhez és számos más döntésekhez a legkülönfélébb eljárások használatosak. Amióta a tudományos kutatás világviszonylatban ipari méretű társadalmi tevékenységgé vált, amire országok GDP-jük jelentĹ‘s százalékát költik, a döntési meritokrácia kérdése állandó és folyamatos vizsgálat tárgyát képezi az igazságos és leghasznosabb döntések meghozatalának érdekében.
A kutatók számának folyamatos növekedésével és a kutatásra fordítható pénzek zsugorodásával nyilvánvalóvá vált, hogy a több száz éve többé-kevésbé eredményes „peer review”-féle értékelésen alapuló döntéshozatal egyedüli alkalmazása számos elvi és gyakorlati akadályba ütközik, és önmagában nem képes kielégíteni a modern korok értékelési igényeit. (Braun – Schubert, 1993)
Mind hazánkban, mind világszerte kb. a 60-as évektĹ‘l kezdĹ‘dĹ‘en kerültek elĹ‘térbe az ún. kvantitatív értékelési eljárások, különösképpen azok, amelyek a szakirodalmi publikációs teljesítmény statisztikai elemzésére épülnek. A kérdésnek jelentĹ‘s szakirodalma van, ezek közül helyszűke miatt itt csak néhány fontosabbat említhetünk meg. (Nacke, 1976, 1979; Courtial, 1990; Bujdosó, 1986; Price, 1986; Anon., 1989; van Raan, 1998; Godin, 2005; Moed et al., 2004)
Hazánkban a publikációs tevékenység és az idézettség értékelése alapján kialakított metodikákat a különbözĹ‘ intézmények saját elképzeléseikre alapozottan használják.
Jelen dolgozat egy aránylag új lehetĹ‘séget ismertet, ami alkalmazható egyéni kutatók és kutatócsoportok tevékenységének, illetve publikációs eredményességének összehasonlító értékelésére. Az eljárás alapja a kutatót idézĹ‘ közleményekbĹ‘l az Ĺ‘t idézĹ‘ rész szövegkörnyezetének a kiemelése és a szöveg szószerinti elemzĹ‘ értékelése. Idézettségi szövegkörnyezeteket különbözĹ‘ módon lehet – mondandójuk szerint – tipologizálni. Itt egy ilyen, talán a legegyszerűbbnek tekinthetĹ‘ tipológiát ismertetünk.
1. típus:2 név nélküli idézeti felsorolás része (a szövegben) Példa: „valiomicynes kezelést számos baktériumos fertĹ‘zés gyógyítására alkalmaztak”3-14
2. típus: nevesített pozitív idézet (a szövegben) Ez a dolgozat egy ilyen példa részletes bemutatásával foglalkozik.
3. típus: nevesített negatív idézet (a szövegben) Példa: „Hübelmeyer és Kraus8 vákuumos tisztítási eljárását vizsgálataink nem tudták igazolni”
4. típus: név nélküli negatív idézet (a szövegben) Példa: „Schenkel kimutatta, hogy az utóbbi öt évben végzett thallium izotóp frakcionálási eljárások mindegyike hibás feltételezésbĹ‘l indult ki”2-7
Jelen szerzĹ‘ e helyen szeretné hangsúlyozni, hogy ebben a dolgozatban két, nem feltétlenül összefüggĹ‘ célt követett.
Egyrészt az egyének és kutatócsoportok teljesítményének értékelésénél használt kvantitatív publikációs és idézettségi mutatószámok kiegészítésére alkalmazható idézettségi szövegkörnyezet-elemzés hasznosságát kívánta hangsúlyozni.
Másrészt be szerette volna mutatni a nanoszerkezetek rendkívülinek mondható fejlĹ‘dését a 80-as évek közepétĹ‘l kezdĹ‘dĹ‘en egy olyan tudománymetriai metodológián keresztül, amit eddig erre a célra nem alkalmaztak. Ez utóbbi indokolja azt a tényt, hogy mindkét cél érdekében a bemutatásra saját publikációját használta példaként. Teszi ezt annak a reményében, hogy azok, akik ebben kivetnivalót vélnek, elnézĹ‘ek lesznek vele szemben.
Idézettségi szövegkörnyezet-
vizsgálati példa
Az itt idézettségi szövegkörnyezet-vizsgálati példaként bemutatott dolgozat a következĹ‘ hivatkozás alatt ismertetett tétel: Braun Tibor – Schubert A. – Zsindely S (1997): Nanoscience and Nanotechnology on the Balance. Scientometrics. 38 321–325. Az 1997-ben publikált kutatás célja az akkor még gyerekcipĹ‘ben járó nanoszerkezetek vizsgálatának a helyzetét kívánta tudománymetriai eszközökkel felmérni. Tettük ezt azért, mert jelen szerzĹ‘ a fullerénkémiában végzett kutatásai jelezték, hogy e témához kapcsolódó szén nanocsövek kutatása 1990-tĹ‘l (Iijima, 1991, 56–58.) kezdĹ‘dĹ‘en gyors fejlĹ‘désnek indult, és ez sokat ígérĹ‘nek látszott a nanoszerkezetek teljes területének fejlĹ‘dése szempontjából. Egy új tudományos téma – vagy szakterület keletkezése, illetve fejlĹ‘dése általában publikációinak a szakirodalmi visszakeresésével, illetve azok elemzésével vizsgálható. Ehelyett azonban, mi akkor új és eredeti módszerként a tématerületre jellemzĹ‘ és a témával foglalkozó szakirodalom folyóiratcikkeiben feltételezhetĹ‘en és gyakran jellemzĹ‘en szereplĹ‘ szakszavak gyakoriságának a tudománymetriai számszerűsítését (kvantifikálását) vizsgáltuk. Ehhez a nano elĹ‘szónak a Science Citation Index számítógépes adatbázisban feldolgozott folyóiratcikkek címeiben való elĹ‘fordulását számoltuk meg. Az 1986 és 1995 közötti idĹ‘szakra vonatkozóan 352 szakszót találtunk, például a „nano-amorphous”-tól a „nano-whishker”-ig. Ezek közül 116-ot a vizsgált kérdéshez való irrelevanciájuk miatt (például nanoampere; nanogram, nanojoule) kizártunk. A felhasznált, illetve kizárt nano-kifejezések listáját a Függelék 1. és 2. táblázata tartalmazza.
Ezek közül a leggyakoribbakat kiválasztva megvizsgáltuk számuk növekedését 1986 és 1995 között. A növekedés minden nano-kifejezés esetében exponenciálisnak bizonyult és a görbékbĹ‘l ki tudtuk számítani e kifejezések növekedésének kétszerezési idejét, azaz azt az idĹ‘t, ami alatt a kifejezések (és persze azok a cikkek, amelyek címében a kifejezések szerepeltek) száma, években kifejezve, a kétszeresére növekedett.
A kifejezéseket és a megfelelĹ‘ kétszerezési idĹ‘ket az 1. táblázat mutatja be.
Dolgozatunk eredményei igazolták a karbon nanocsövek kutatásának rendkívül gyors fejlĹ‘dését, és alátámasztották azt az akkor még egyáltalán nem nyilvánvaló feltételezést, hogy a nanoszerkezetek kutatása világviszonylatban is jelentĹ‘s fejlĹ‘désnek indult.
Fent említett dolgozatot 1998 és 2005 között a Science Citation Index adatbázis szerint összesen tizenegyszer idézték a szakirodalomban. Ez a szám bármilyen tudománymetriai mércével mérve sem nevezhetĹ‘ jelentĹ‘snek. Valószínűnek tartottuk azonban, hogy amennyiben az egyszerű idézetszám helyett a dolgozat hatását a kapott idézetek szövegkörnyezetének az elemzésével kíséreljük meg jellemezni, merĹ‘ben más, a dolgozatot idézĹ‘k szöveges állításán keresztül valósághűbb, sĹ‘t értékelhetĹ‘bb képet kapunk. A dolgozatot idézĹ‘ közlemények idézettségi környezetét vizsgálva az itt következĹ‘ szövegeket találtuk.
„A bibliometria egyike azon módszereknek, melynek segítségével egy új technológia megjelenése kimutatható. Braun és munkatársai felfedezték, hogy egy új tudományos és műszaki szakterület született, mivel az 1990-es évekkel kezdĹ‘dĹ‘en a nano-tudományok és a nanotechnológia területérĹ‘l megjelent közlemények számának exponenciális növekedése tapasztalható.
Mivel Braunék tanulmánya magának a szakterületnek a megjelenését hangsúlyozza, mi tanulmányunkat a nanotechnológia jellemzésének tekintjük. Többnyire Braun módszerét követve kimutatjuk a nanotechnológia interdiszciplináris természetét.” (Meyer – Persson, 1998, 195–205.)
„…Amennyiben lehetséges volt, mi a Braun és munkatársai által választott módszert követtük, amikor megszámoltuk a Science Citation Indexben nyilvántartott nano-cikkeket. Braun és munkatársaihoz hasonlóan mi is megtaláltuk azokat a cikkeket, melyek címében a nano- elĹ‘tag szerepel. Ezek közül néhányat mint irrelevánst kizártunk a további vizsgálatból, mint például a nanosecond, a nanoampere és nanogram szavakat tartalmazókat. (Braun et al., 1997, 321–325.) Már egynéhány irreleváns kifejezés kizárása is eléggé közel vitt minket Braun eredményeihez, amint ez a 2. táblázatból is látható. Az a kis különbség, mely Braun és a mi eredményeink között fennáll bizonyítja tanulmányuk megbízhatóságát és reprodukálhatóságát.”
„Ennek az elemzésnek érdekében egy korábban összeállított nano-közlemény adatbázist használtunk. Hasonló módszert alkalmaztunk, mint Braun és munkatársai, (Braun et al., 1997, 321–325.) akik úttörĹ‘ munkát végeztek ezen a területen. Az adatbázis kb. 5400, 1991 és 1996 között megjelent és a Science Citation Indexben nyilvántartott nano-cikket tartalmaz. Braunékhoz hasonlóan mi is megkerestük azokat a cikkeket, melyek címeiben a nano- elĹ‘tag elĹ‘fordul, majd kizártunk néhány olyat, melyek a téma szempontjából nem jönnek számításba, azokat például, melyekben a nanosecond, a nanoampere és a nanogram szavak találhatók.” (Meyer, 2001, 163–183.)
„…Braun és munkatársai közölték a tárgyhoz tartozó elsĹ‘ tanulmányt egy tudománymetriai folyóiratban. Említett szerzĹ‘k a nano-technológia tudományos jellegét emelik ki, és leírják ennek a szakterületnek a gyors fejlĹ‘dését az 1990-es évek elejétĹ‘l kezdĹ‘dĹ‘en. Ki tudták mutatni a nanotudomány és nano-technológia tárgyában megjelent közlemények számának exponenciális növekedését, mely az 1990-es évek elején kezdĹ‘dött.
Míg Braun és munkatársai magának a szakterületnek megjelenését emelik ki, Meyer és Persson megkísérelték a nanotechnológiát jellemezni és munkájukat Braun és munkatársai eredményeire alapozták.” (Hullmann – Meyer, 2003, 507–527.)
„…Braun és munkatársai (1997) a nano-tudomány és nanotechnológia korai fejlĹ‘dését vizsgálták 1986-1995 között, azzal, hogy megmérték a nano-elĹ‘tag elĹ‘fordulási gyakoriságát tudományos folyóiratcikkek címeiben. A cikkek számának exponenciális növekedését állapították meg, egy figyelemreméltó 1,6 éves kétszerezĹ‘dési idĹ‘vel. Mi több, a cikkcímek elemzésébĹ‘l a fĹ‘bb kutatási irányokra is tudtak következtetni, mivel például a nanocrytals, nanoparticles, nanocomposites, nanoclusters és nanotubes szavak, ill. az ezekre vonatkozó trendek egy nagy sebességgel kialakuló és elég jól definiálható kutatási területet határoznak meg, melyet fĹ‘leg fizikusok és vegyészek művelnek.
Az 1990-es évek közepén a nano-nagyságrendekkel kapcsolatos kutatások állami támogatása olyan alacsony volt, hogy néhány országban nem is vették tervbe, hogy ezt a kutatási területet kiemelt anyagi támogatásban részesítsék. Azonban kb. 1999 óta a helyzet drámaian megváltozott. Míg a kutatások továbbra is nagy sebességgel növekedtek, az állami anyagi támogatás is exponenciálisan nĹ‘tt, mégpedig az USA-ban, Japánban, és Európában egy, az ezen a területen szokatlan, kevesebb mint kétéves kétszerezési idĹ‘vel.” (Schummer, 2004, 425–465.)
„Követve Braun és munkatársainak tanulmányát (1997) ez a fejezet röviden leírja a nano-elĹ‘tag elĹ‘fordulásának növekedését különbözĹ‘ szakterületeken megjelenĹ‘ tudományos folyóiratcikkek címeiben, 1995 és 2003 eleje között. A 3. táblázat néhány, leggyakrabban elĹ‘forduló ’nano-kifejezést’ tartalmaz. A rövidség kedvéért azokat a cikkeket, melyeknek címében ’nano-kifejezések’ elĹ‘fordulnak, ’nano-című cikkeknek’ nevezzük. Ma már számos, különbözĹ‘ bibliográfiai adatbázis ’online’ kutatható, ami gyors adatgyűjtést tesz lehetĹ‘vé. Mivel a tudományban a ’nano’ egyszerűen csak 10-9-et jelent, ezért ez mindenféle mérĹ‘számhoz kapcsolható, nemcsak hosszúságmértékhez. Mivel csak ez utóbbiról állítjuk azt, hogy a nanoszerkezetekkel kapcsolatos tématerülethez tartozik, ezért néhány megelĹ‘zĹ‘ lépést kell tennünk a félrevezetĹ‘ kifejezések, mint például ’nanosecond’ (gyakran fordul elĹ‘ az impulzus spektroszkópiával kapcsolatban), ’nanokelvin’ (alacsony hĹ‘mérsékletű fizikában használatos), a ’nanogram’ vagy ’nanomol’ (az analitikai kémiában említik) kiküszöbölésére az adatbázisból.”
„… A ’nano-című cikkek’ számának relatív növekedése egyszerűen a kutatók terminológia használatát méri. Mint ilyen lehetséges, hogy ez a legnagyobb változás a jelenkori tudomány történetében, mind sebességét, mind széleskörű interdiszciplináris eloszlását tekintve.” (Schummer, 2004, 425–465.)
Következtetések, illetve javaslatok
Jelen munkánkban azt szerettük volna konkrét példán bemutatva bizonyítani, hogy az idézeti környezetvizsgálat hasznos szempontokat szolgáltathat kutatók és kutatócsoportok eredményeinek mások által véleményezett hasznosságáról, sĹ‘t eredményességérĹ‘l.
A vizsgált dolgozat (Braun et al., 1997, 321–325.), mint az az itt bemutatott idézettségi szövegkörnyezetekbĹ‘l (kurzív szövegek) kiderül:
1. Egy világviszonylatban új tudománymetriai eljárást alkalmazott egy fontos, új (nanotudomány) tudományos szakterület jelentĹ‘ségének és növekedési paramétereinek kvantitatív bizonyítására.
2. Több külföldi kutató ellenĹ‘rizte a dolgozatunkban alkalmazott új eljárást, és saját mérésekkel igazolták azok helyességét.
3. Az említett dolgozatnak jelentĹ‘s hatása volt több olyan kutatóra, akik a kidolgozott eljárást saját vizsgálataikban átvették és alkalmazták.
4. A munka a fentiek által jelentĹ‘sen hozzájárult a nanoszerkezetek világméretű kutatásának elismeréséhez és e kutatási terület jelenlegi kiemelt jelentĹ‘ségéhez.
5. Fenti állítást az a tény is bizonyítja, hogy 1998 és 2005 között a világban 16, kifejezetten a nanoszerkezetek kutatásával foglalkozó tudományos folyóiratot létesítettek, és jelenleg is publikálnak. (Lásd a nano-témájú folyóiratok felsorolását a Függelék 3. táblázatában).
A szövegkörnyezetek idézettségi és publikációs adataiból kialakítható mutatószámok kiegészítéseként felhasználhatók kutatók, sĹ‘t kutatócsoportok összehasonlító értékelésénél. Ezért javasoljuk, hogy pályázatok, kinevezések stb. esetében az azokat értékelĹ‘ grémium(ok) az egyéb bekért pályázati adatok, anyagok mellett a pályázótól kérjék meg, amennyiben ilyenekkel rendelkezik, a pályázó kutató által kiválasztott, az Ĺ‘t idézĹ‘ cikkekbĹ‘l az e dolgozatban felsorolt példák mintájára kiollózott, legjellemzĹ‘bb idézettségi szövegkörnyezeteket.
A numerikus publikáció- és idézetszámok (illetve az ezekbĹ‘l kialakított mutatók mellett) az ilyen idézettségi szövegkörnyezetek jelentĹ‘sen segíthetik az értékelĹ‘k, bírálók (bizottságok) meritokratikus döntésének kialakítását.
Végül megjegyzésre érdemes tény, hogy az idézettségi szövegkörnyezetek legértékesebbje az eponima, azaz az idézett kutató nevével jelzett egyenlet vagy elmélet. (Braun, 1999, 1350–1353.)
Kulcsszavak: idézettség, szövegkörnyezet, egyének és csoportok értékelése, nanokutatás
1 Az e dolgozatban alkalmazott értelmezés szerint a nanoszerkezetek kifejezés egyaránt vonatkozik a nanotudományra és a nanotechnológiára
2 A négy idézettségi tipológiával felsorolt, számmal jelzett hivatkozások csak példák és nem tartoznak e dolgozat végén említett hivatkozásokhoz.
Nano-kifejezés Kétszerezési idő (év) nanocső 0,5 nanoklaszter 0,9 nanoskála 1,1 nanokompozit 1,2 nanoszerkezet 1,3 nanokristály 1,3 nanotechnológia 1,7 nanorészecske 1,8 nano-kifejezések (általában) 1,6
1. táblázat • Nano-kifejezések számának növekedése
Közlés éve Cikkek száma tanulmányunkban Cikkek száma Braunnál 1991 274 254 1992 450 425 1993 686 545 1994 1047 1049 1995 1366 1406 1996 1607 n. a.
2. táblázat • A nano-cikk mintánk összehasonlítása a Braun és munkatársai által közölt adatokkal (Meyer – Persson, 1998, 195–205.)
nanoparticle nanometer nanophase nano-TiO2 nanocomposite nanopowder nanolithography nanogranular nanocrystal nanofiltration nanopowder nanocapsule nanostructure nanowire nanofabrication nanoceramic nano-sized nanoidentation nanomaterial nanomachining nanocluster nanoporous nanosphere nanotribology nano-scale nanotechnology nano-oxidation nanofilm nanotube nanofiber nano-electrospray nenoelectronics
3. táblázat • A leggyakrabban használt ’nano-kifejezések’ a Chemical Abstracts-ben szereplĹ‘ ’nano-című cikkekben’
Függelék
Nano nano-2nd nanoaggregates nanoanalytical nanoanatomy nanoapiculatum nanoarchitecture nano-area nanoballs nanoband nano-battery nanobridge nano-calibration nanocapillarity nanocapsules nanocavity nanocermet nanochannel nanocharacterization nanochemical nanochemistry nanocluster nano-cIusters nanocoll nanoconoid nanocolumns nanocomposite nanocomposite, nano-composite nanocompounds nanoconstruction nanocrystal nano-crystalline nano-crystallites nano-crystals nanocyclic nanocyclitic nanocypenon nanodeformation nanodes nanodevice nanodiamonds nanodiffraction nano-disks nanodislocation nanodisperse, nanodispersed nanodispersion nanodosimetry nanodroplet, nano-droplets nanodynamical nanoelectrodes nanoelectron nanoelectronic nanoelectronics nanoelements nanoequivalent nano-etching nanofabricated nanofabrication nanofeatures nanofibers nanofilament nanofiltration nanoflagellate nanoflare nanogal nano-gate nanogizer nanoglass nanogold nanograin, nano-grained nanogranular nano-granularity nanogranules nanogravimetric nanohartree nanoheterogeneous nanoheterostructure nanoheterotropic nanoindentation, nanoÂ-indentation nanoindenter nanoindentor nanoinjected nanoinjections nanoionics nanojunctions nanolarvata nanolas nanolayer nanolithographic nanolithography nanomachined nanomachines nanomachining nano-manipulation nanomaterials nanomatrix nanomechanical nanomechanics nanomechanisms nanometal, nano-metal nanometre-sized nanometric nanometrologynanometry nanomultilayers, nano-multilayers nanooptics nano-order nanoparticle nanoparticles, nano-particles nanoparticulate nanopeptide nanophase nanophotonics nanophysics nanopiast nanopore nanoporosity nanoporous nanoprocessing nanoprogrammed nanoradian nanoreaction nano-resolution nanorheology nanos nanosamples nanosampling nanoscaffolding nanoscale nanoscope nanoscopic nanoscopie nanosize, nano-sized nanospaces nanospacing nanospectroscopy nanostrain nanostructural nanostructure, nano-structure nanostructured, nano-structured nanostructuring nanosurface nanosuspensions nanosystems nanotechnique nanotechnology nanotextured nanotopography nanotrace nanotube nanotubules nanovid nanovision nanowhiskers nanowire nanoworld
1. táblázat • Felhasznált nano-kifejezések
glomus-nanolumen liberonautes-latidactylus- nanoides nano2 nano-2nd chlorophyll nano3 nanoampere nanochlorum-eucaryotum nanociliates nanocilliate nanocladius nanoclimate nano-curie nanofossil nanogeterotrophous nanogram nanojoule nanokelvin nanoleakege nanolichus nanoliter nanomelia nanomelia embryos nanomelic nanomelon-vossi nanomental nanomeret nanomia-cara nanomol nano-molar nano-na-l5 nanoophthalmic nanoophthalmos nanoose nanophthalmic nanophthalmos nanophyes-shoreae nanophyetiasis nanophyetidae nanophyetus nanophytoflagellates nanophytoplankton nanophytoplankton nanoplankters nanoplankton nano-preciptia nanorchestidae nano-replica nanoreseau nanosecond nano-second nanosphere nanosylvanellanano-templates nanothamnus-seroceous nanotip nanotiv nanotribology nanotwin nanovolt nanovoltmeter nanozooplankton sub-nano
2. táblázat • Törölt nano-kifejezések
FolyĂłirat cĂme KiadĂł MegjelenĂ©s Ă©ve Nanotechnology Institute of Physics, UK 1990 Journal of Vacuumscience American Vacuum Society & Technology, B. Micoelectronics through the American 1991 and Nanometer Structures Institute of Physics, USA Physica E. Low-dimensional Systems North-Holland/Elsevier, and Nanostructures The Netherlands 1997 Journal of Nanoparticle Research Springer (Kluwer), 1999 The Netherlands Nano Letters American Chemical Society, USA 2000 Precision Engineering. Journal of the International Societies American Society for Precision for Precision Engineering and Engineering through Elsevier, USA 2000 Nanotechnology Virtual Journal of Nanoscale American Institute of Physics and Science & Technology the American Physical Society, USA 2000 Journal of Nanoscience and Nanotechnology American Scientific Publishers, USA 2001 Fullerenes, Nanotubes, and Carbon Nanostructures Marcel Dekker, Inc., USA 2002 IEEE Transactions of Nanotechnology Institute of Electrical and 2002 Electronics Engineers, Inc., USA IEEE Transactions of Nanobioscience IEEE Engineering in Medicine and Biology Society, USA 2002 International Journal of Nanoscience World Scientific Publishing Co., 2002 Journal of Nanobiotechnology BioMed Central Ltd., UK 2003 Journal of Biomedical Nanotechnology American Scientific Publishers, USA 2004 Journal of Computational and Theoretical Nanoscience American Scientific Publishers, USA 2004 Nanomedicine: Nanotechnology, Elsevier, The Netherlands 2005 Biology and Medicine
3. táblázat • Nano-témájú folyóiratok
IRODALOM
Anon. (1989): The Evaluation of Scientific Research, J. Wiley & Sons
Braun Tibor – Schubert A. – Zsindely S (1997): Nanoscience and Nanotechnology on the Balance. Scientometrics. 38 321–325.
Braun Tibor – Schubert András (szerk.) (1993): SzakértĹ‘i bírálat (peer review) a tudományos kutatásban. Válogatott tanulmányok a téma szakirodalmából. MTA Könyvtára, Budapest
Braun Tibor (1999): Eponimák és eponimia a természettudományban. Magyar Tudomány. 44, 1350–1353.
Bujdosó ErnĹ‘ (1986): Bibliometria és tudománymetria. OSZK, Budapest
Courtial, J. P. (1990): Introduction a la Scientometrie. Anthropos, Paris
Godin, Benoît (2005): Measurement and Statistics on Science and Technology. Routledge, London
Hullmann, Angela – Meyer, Martin (2003): Publications and Patents in Nanotechnology. An Overview of Previous Studies and the State of the Art. Scientometrics. 58, 507–527.
Iijima, Sumio (1991): Helical Microtubules of Graphitic Carbon. Nature, 354, 56–58.
Meyer, Martin – Persson, Olle (1998): Nanotechnology – Interdisciplinary, Patterns of Collaboration and Differences in Application. Scientometrics, 42,195–205.
Meyer, Martin S. (2001): Patent Citation Analysis in a Novel Field of Technology: An Exploration of Nanoscience and Nanotechnology. Scientometrics. 51, 163–183.
Moed, Henk F. – Glänzel, W. – Smoch, U. (2004): Handbook of Quantitative Science and Technology Research. Kluwer Academic Publishers, Dordrecht
Nacke, Otto (1976): Scientometrie und Bibliometrie in Planung und Forschung. IDIS, Bielefeld
Nacke, Otto (1979): Zitatenanalyse und Verwandte Verfahren. IDIS, Bielefeld
Price, Derek John de Solla (1986): Little Science, Big Science and Beyond. Columbia University Press,
Schummer, Joachim (2004): Multidisciplinarity, Interdisciplinarity and Patterns of Research Collaboration in Nanoscience and Nanotechnology. Scientometrics. 59, 425–465.
van Raan, Anthony F. J. (ed.) (1998): Handbook of Quantitative Studies of Science and Technology. North Holland, Amsterdam
<-- Vissza a 2006/7 szám tartalomjegyzékére
<-- Vissza a Magyar Tudomány honlapra