Ribár Béla
1930 – 2006
Az Újvidéki Egyetem professzora, a Szerb és Vajdasági Tudományos Akadémia tagja és nem utolsósorban Akadémiánk külsÅ‘ tagja, aki a vajdasági magyar tudományosság kiemelkedÅ‘ alakja, mondhatjuk elsÅ‘ számú szervezÅ‘je és alakítója volt, 2006. március 22-én Újvidéken elhunyt.
Ribár Béla 1930. szeptember 5-én született Torontálvásárhelyen (Debeljaca, Jugoszlávia). Az elemi iskolát szülÅ‘falujában, a nyolcosztályos gimnáziumot Nagybecskereken fejezte be 1949-ben. Fizikatanári oklevelet 1955-ben a Belgrádi Egyetem Természettudományi Karának Fizikai Tanszékén szerzett. Egyévi kötelezÅ‘ katonai szolgálat után két iskolaévet (1956/57, 1957/58) a nagybecskereki gimnáziumban oktat fizikát és matematikát. 1958-ban megválasztják tanársegédnek a Szarajevói Egyetem Orvosi Karának Fiziológiai Intézetében, ahol 1961-ig dolgozott. 1962-ben a Szarajevói Egyetem Természettudományi Karának Fizikai Tanszékén folytatja oktatói tevékenységét. Az 1962/63-as tanévben a zágrábi RuÄ‘er BoÅ¡kovic Kutatóintézetben kezdi el kutatói tevékenységét. 1966-ban adjunktusnak választják a Szarajevói Egyetem TTK-án. 1966 szeptemberétÅ‘l 1969 szeptemberéig a Svájci Nemzeti Alap ösztöndíjasaként a Berni Egyetem TTK-ának Krisztallográfiai Intézetében tartózkodik, ahol 1969-ben magna cum lauda osztályzattal megvédi doktori értekezését. Ugyanebben az évben docensnek választják a Szarajevói Egyetem TTK-n. 1970 szeptemberétÅ‘l az Újvidéki Egyetem TTK-ának docense, ahol 1975-ben rendkívüli tanárnak, 1980-ban pedig rendes egyetemi tanárnak választják. 1995. október 1-én, miután betöltötte 65. életévét, nyugdíjazzák.
Újvidékre költözése után az egyetem Fizikai Intézetében megkezdte a kristályszerkezet-kutatási laboratórium megszervezését. Maga köré gyűjtött és felnevelt egy fiatal kutatógárdát. Vezetése alatt tizenkét magiszteri és doktori disszertáció, valamint számos diplomamunka készült el. Kutatómunka iránti tudását és lelkesedését munkatársaiba plántálta, és azok ma rendes egyetemi tanárok az Újvidéki Egyetemen.
1973-ban felveszi a kapcsolatot a MTA Központi Kémiai Kutatóintézetének röntgendiffrakciós laboratóriumával (osztályvezetÅ‘ Kálmán Alajos), a kapcsolatból gyümölcsözÅ‘ együttműködés és több mint száz közös tudományos dolgozat és kongresszusokon való beszámoló fakadt.
1987-ben a Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia levelezÅ‘ tagjává választja.
Jugoszlávia széteséséig tagja az Annual of the Yugoslav Center of Crystallography szerkesztÅ‘bizottságának, valamint számos kongresszus szervezÅ‘bizottságának.
Több éven keresztül recenzense az Acta Crystalographica és a Journal of Solid State Chemistry folyóiratoknak.
Két tankönyv (Eksperimentalne vezbe iz elektricitete. Novi Sad: Prirodno-matematicki fakultet, 1975; Eksperimentalne vezbe iz optike. Novi Sad: Prirodno-matematicki fakultet, 1978), valamint két tudománynépszerűsítÅ‘ könyv (A százéves röntgensugárzás. Újvidék: Jugoszláviai Magyar MűvelÅ‘dési Társaság, 1995; Híres magyar tudósok. III. kiadás. Újvidék: Jugoszláviai MűvelÅ‘dési Társaság, 1997) szerzÅ‘je.
Több mint 110 referátummal vett részt 82 tudományos kongresszuson és szimpoziumon szerte a világon.
Megjelent tudományos közleményeinek száma közel kétszáz, döntÅ‘ többségükben nemzetközi folyóiratokban. Ezekre több mint ezer hivatkozás történt.
Az Újvidéki Iskolarádióban számos ismeretterjesztÅ‘ és tudománynépszerűsítÅ‘ elÅ‘adása hangzott el magyar nyelven. Fiataljaink magyarságtudatának erÅ‘sítése és megtartása érdekében a Jó Pajtás ifjúsági lap hasábjain beindította a Híres magyar tudósok és feltalálók rovatot. A délvidéki magyar középiskolások magyar nyelvű tankönyvhiányának enyhítése érdekében IsmeretterjesztÅ‘ Füzetek címen megszervezte a tankönyvpótló füzetek kiadását, és eddig több mint kilencven tankönyvpótló füzetet adott ki, és több ezer példányt juttatott el díjmentesen magyar ajkú diákoknak.
Az anyanyelvi oktatás érdekében szállt síkra számos cikkében a délvidéki magyar sajtóban. Az Újvidéki DiáksegélyezÅ‘ Egyesület elnökeként a délvidéki értelmiség utánpótlása érdekében tevékenykedett, s teremtett elÅ‘ eszközöket kétszáz magyar ajkú diák és egyetemi hallgató anyagi támogatására.
A Vajdasági Magyar Tudományos Társaság alapítója (1999) és elsÅ‘ elnöke volt.
Halálának körülményei bizonyos értelemben életét mintázzák. Márciusban részt vett a MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság kolozsvári ülésén, ott esett el olyan szerencsétlenül, hogy többé nem épült fel: helikopterrel hazaszállítva alig két hetet élt még a baleset után, és Újvidéken hunyt el.
Ribár Bélát gyászolja a magyar és a szerb tudományos közösség és mindezen túl az egyetemes tudományosság.
Berényi Dénes
akadémikus
<-- Vissza a 2006/6 szám tartalomjegyzékére
<-- Vissza a Magyar Tudomány honlapra