Magyar Tudomány, 2006/6 758. o.

Tudós fórum



Beszámoló az MTA

2006. évi rendes közgyűléséről


A Magyar Tudományos Akadémia 175. rendes közgyűlését 2006. május 8-9-én tartotta. A közgyűlés a köztestület nyilvános ünnepi ülésével kezdődött, amelyet Vizi E. Szilveszter rendes tag, az MTA elnöke nyitott meg, köszöntve a jelenlevőket, köztük Mádl Ferenc volt köztársasági elnököt, az MTA rendes tagját. Ezt követően néma felállással emlékeztek a legutóbbi közgyűlés óta elhunyt Csikós-Nagy Béla, Falusné Szikra Katalin, Fonyó Zsolt, Garay András, Hermann József, Klement Zoltán és Magyar János rendes tagokra, Ribár Béla és Szablya János külső tagokra, Astrik L. Gabriel, Richard Thomas Southwood és Henry Taube tiszteleti tagokra és Gáspárdy László, Rudas Péter doktor képviselőkre. Az MTA elnöke rövid expozéjában kiemelte, hogy a megváltozott világban a kutatás szerepe is megváltozott, szorosabbá vált a kutatás és a gazdaság kapcsolata. Alkalmazkodni kell a világ kihívásaihoz, az MTA folyamatban lévő reformja a közgyűlés témája.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök levélben üdvözölte a közgyűlést. Magyarország legintenzívebb reformkorszaka következik, új Magyarország felépítése előtt állunk. Mélyreható változtatásokra van szükség az állam működésében. Érdeklődéssel várja az akadémiai reformot, amelyet a Tudománypolitikai Koncepció és a Nemzeti Fejlesztési Terv figyelembe vételével alkottak meg. A jövőben még nagyobb közfigyelem irányul a tudomány világára, megújuló képessége példaként, megújító képessége hajóerőként szolgálhat a társadalom számára. Sok sikert és sok bátorságot kívánt a reformtörekvésekhez.

A köztestületi ülés az Akadémia díjainak átadásával folytatódott. Az MTA elnöksége a 2006. évi Akadémiai Aranyéremmel Michelberger Pál rendes tagot, az Academia Europaea, az Academia Scientiarum et Artium Europaea tagját, az Eötvös Loránd-díj, a Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztje, a Széchenyi-díj és Eötvös József-díj tulajdonosát tüntette ki korszakokat átölelő sokoldalú munkásságáért, mely egyformán sikeres az ipari, egyetemi és akadémiai pályáján, csakúgy, mint a nemzetközi szakmai életben, s amelynek kiemelkedő állomásai az Ikarus buszcsalád számos típusának tervezése, autóbuszok borulásbiztonsági kutatása, nyolc iskolateremtő magyar nyelvű szakkönyve, műegyetemi rektorsága a rendszerváltás éveiben, munkája az Akadémia alelnökeként, és vezetői szerepe az – elsősorban járműiparhoz kapcsolódó – nemzetközi szervezetekben.

Az elismerést megköszönő Michelberger Pál elmondta, hogy az ipartól kapta a kutatási feladatokat, a legnagyobb segítséget az MTA interdiszciplináris háttere jelentette számára. A BMGE volt rektoraként a mérnökképzés pénzhiány miatti kiüresedésére hívta fel a figyelmet.

A Magyar Tudományos Akadémia 1897-től jutalmazta a Wahrmann Mór által létesített adományból a magyar kereskedelem, a hazai ipar területén elért legnagyobb érdemeket. A kitüntetettek között a hazai gazdasági élet korabeli kiválóságai találhatók, például Bláthy Ottó mérnöki működéséért, Kvassay Jenő a Duna szabályozásáért, Kandó Kálmán az új villamos vontatási rendszer kidolgozásáért, Mechwart András a magyar gépipar felvirágoztatása és a gépészmérnöki kar szervezése körüli érdemeiért, Weiss Manfréd a magyar ipar fejlesztése terén kifejtett működéséért kapta a Wahrmann Mór-érmet. Az Akadémia 2003-ban azzal újította fel e hagyományos kitüntetését, hogy a tudomány, a kutatás-fejlesztés támogatása, a gazdasági és állami élet területein tevékenykedő, kimagasló érdemeket szerzett személyek munkáját ismeri el.

Az Akadémia Elnöksége és Vezetői Kollégiuma a 2006. évi Wahrmann Mór-érmet Csányi Sándornak, az OTP Rt. elnök-vezérigazgatójának adományozta, a magyar bankrendszer és gazdaság hazai és külföldi versenyképességének növelése érdekében kifejtett tevékenységéért, valamint a tudomány és a kultúra támogatására létesített mecenatúráért.

Csányi Sándor rövid köszönő beszédében felsorolta az általa legfontosabbnak tartott teendőket: szülessenek a gazdaságban hasznosítható tudományos eredmények, az oktatás alkalmazkodjon a gazdaság igényeihez, erősödjön az innováció, a termék- és technológiafejlesztés, továbbá váljon általánossá a hosszú távú gondolkodás a vállalatvezetők körében.

Kiemelkedő tudományos munkássága elismeréseképpen Akadémiai Díjat kapott Hajdú Mihály, a nyelvtudomány doktora, nyugállományú egyetemi tanár. Hajdú Mihály a magyar névtani kutatások évtizedek óta legaktívabb szervezője, számos névtani kötet és tanulmány szerzője, névtani sorozatok és folyóirat alapítója és szerkesztője, névtani gyűjtések kezdeményezője és kiadója, az egyetemi névtani oktatás első magyar egyetemi tankönyvének szerzője;

Kovács Ilona, az MTA doktora, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Kognitív Tudományi Tanszék tanszékvezető egyetemi docense. Visual Integration: Development and Impairments című monográfiája bemutatja az emberi látás fejlődésének a korábban hittnél hosszabb folyamatát, kiemelve az integrációs folyamatok szerepét a perceptuális tanulásban. Számos látási és pszichiátriai, illetve fejlődési zavarban mutatta ki a vizuális integráció sérülését, ezzel alapot teremtve a korai kompenzáció kialakítására.

Székelyhidi László, a matematikai tudomány doktora, a Debreceni Egyetem Matematikai Intézet egyetemi tanára. Az elmúlt öt esztendőben alapvető eredményeket ért el a diszkrét spektrálelmélet területén. Egy, a spektrálszintézissel kapcsolatos, közel negyven éve igazolni vélt tételre ellenpéldát talált, ami a kutatásoknak új irányt szabott. Szükséges feltételt adott a diszkrét spektrálszintézis fennállására, és egy csoportosztályon kimutatta ennek érvényességét. A diszkrét spektrálelmélet számos alkalmazását derítette fel a differenciaegyenletek, a digitális filtrálás, a polinomideálok leírása, a hipercsoportok és a klasszikus függvényegyenletek elmélete területein.

Papp János, a mezőgazdasági tudomány doktora, a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar Gyümölcstermő Növények Tanszék egyetemi tanára és

Porpáczy Aladár, a mezőgazdasági tudomány doktora, a Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Kertészeti Tanszék egyetemi tanára, a gyümölcstermő növények táplálkozásfiziológiai és agrokémiai tényezőinek kutatása, a tápanyag-gazdálkodási rendszerek megalapozása, illetőleg a bogyósgyümölcsűek termesztésének fejlesztése, fajtahasználatának 19 új fajtával való felújítása, továbbá a ribiszke termékenyülésbiológiai tényezőinek feltárása terén kifejtett, nemzetközileg is elismert tudományos eredményeikért, a tudományos utánpótlás nevelésében és a tudományszervezésben végzett kiemelkedő teljesítményükért. (megosztott díj)

Schaff Zsuzsa, az orvostudományok doktora, a Semmelweis Egyetem II. Pathológiai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára. Schaff Zsuzsa a vírusindukált daganatok hazai és nemzetközi szinten kiemelkedő szakembere. Különösen a hepatitisvírusokkal, ezen belül a hepatitis C-vel, valamint ezen vírusok májrákkeltő hatásával foglalkozott. A májbetegségek és a májrákok differenciálásának és diagnosztizálásának nemzetközi szinten is elismert szakembere.

Farkas József, a műszaki tudomány doktora, a Miskolci Egyetem Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszékének emeritus professzora, a hegesztett szerkezetek maradó feszültségeinek meghatározása, a vékonyfalú szelvények stabilitására vonatkozó hatása terén elért elméleti eredményeiért, a fémszerkezetek, hegesztett szerkezetek analízisében és optimálásában kifejtett munkájáért kapta a díjat, különös tekintettel a bordázott lemezek és héjak, és a cellalemezek analízisére, illetve optimálására, a költségfüggvény figyelembe vételével. Az elmúlt években számos szakkönyvet és folyóiratcikket jelentetett meg. Tevékenysége kimagaslóan eredményes volt a fémszerkezetek műszaki egyetemi oktatásának fejlesztésében, valamint a tudományos, akadémiai és egyetemi közéletben.

Kardos Julianna, a kémiai tudomány doktora, a Kémiai Kutatóközpont tudományos osztályvezetője. Kardos Julianna az élő sejtek transzmembrán ionfluxusai kinetikájának vizsgálatában és a kémiai ingerületátvitel mechanizmusának kutatásában ért el nemzetközileg is elismert eredményeket. Meghonosította a radioaktív- és fluoreszcens-nyomjelzéses, továbbá kémiai gyorskinetikai mérési módszereket kombináló kísérleti technikát, és új, a transzmembrán kalcium-, nátrium- és kálium-ionfluxus változások követésére alkalmas in vitro módszert fejlesztett ki munkatársaival. E módszerrel jelentős eredményeket ért el a gamma-aminovajsav membránreceptor által szabályozott transzmembrán kloridion fluxusok tanulmányozásában. Fontos eredményeket ért el több gyógyszerfejlesztés alatt álló vegyület hatásának különböző típusú glutamát, gamma-aminovajsav és nukleotid receptor agonista és antagonista funkcionális működésére gyakorolt hatásának kimutatásában.

Nusser Zoltán, az MTA doktora, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet csoportvezetője. Kiemelkedő eredményeket ért el a központi idegrendszeri szinaptikus jelátvitel szubcelluláris szerkezeti és működési alapjainak felderítésében és a tudatos érzékelés neuronhálózati folyamatainak értelmezésében. Ezen komplex funkcionális kérdések megválaszolásához a legmodernebb neurofiziológiai és molekuláris neuroanatómiai módszerek újszerű kombinációin keresztül jutott el.

Barta Györgyi, az MTA doktora, a Regionális Kutatások Központja intézeti igazgatója, a magyar ipar területi folyamatainak több évtizedes, nagy nemzetközi elismerést szerzett kutatásáért, különösen A magyar ipar területi folyamatai 1945-2000 című monográfiájáért. A mű rávilágít, hogy mennyire jellemzi és befolyásolja az ország ipari gazdaságának működését térbeli szerkezete. Az egész gazdaság mechanizmusára kiterjedően fél évszázad magyar iparfejlődésének összehasonlító elemzését végezte el, s bizonyította a korszerű ipar jelentőségét hazánk felzárkózási kísérleteiben.

Dövényi Zoltán, a Földrajztudományi Kutatóintézet tudományos igazgatóhelyettese, Kiss Edit Éva, a Földrajztudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, Kocsis Károly, a Földrajztudományi Kutatóintézet tudományos osztályvezetője, Kovács Zoltán, a Földrajztudományi Kutatóintézet tudományos tanácsadója, Michalkó Gábor, a Földrajztudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa és Tiner Tibor, a Földrajztudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, a Délkelet-Európa térképekben című, 2005-ben megjelent munkájukért. A kötet több mint félszáz tematikus térkép és a hozzájuk kapcsolódó elemző-értékelő tanulmányok alapján mutatja be a régió szerteágazó (etnikai, vallási, gazdasági, társadalmi, politikai stb.) problémáit. A Kossuth Kiadónál angol és magyar nyelven megjelent, a maga nemében újdonságnak számító anyag, Magyarországon és külföldön egyaránt komoly tudományos érdeklődést váltott ki. (megosztott díj)

Csörgő Tamás, az MTA doktora, az MTA KFKI Részecske és Magfizikai Kutató Intézet tudományos tanácsadója, az elméleti és a kísérleti nehézion-fizika területén elért, jelentős nemzetközi visszhangot kiváltó tudományos eredményeiért és az ilyen irányú hazai kutatások iskolateremtő szervezéséért.


A tudomány népszerűsítése érdekében kifejtett eredményes újságírói munkássága elismeréseképpen Akadémiai Újságírói Díjat kapott:

Daniss Győző, a Népszabadság nyugdíjas főmunkatársa. Daniss Győző közel két évtizede mutat példát arra, hogy a magyar nyelvvel kapcsolatban is lehet tudományosan helytálló, felelősségteljes, informatív és egyben élvezetes cikkeket közölni, napilapban is. Szakszerűsége, pontossága és megbízhatósága minden írását jellemzi. Különös értéke munkásságának a kisebbségi nyelvhasználók gondjainak bemutatása, legyen szó a szlovákiai magyar beiskolázásról vagy a magyarországi kisebbségi tannyelvű oktatásról. Igazi közszolgálati újságíró, aki megbízhatóan és sokoldalúan informál.

Sályi András, a Magyar Rádió szerkesztője, aki műsoraiban kiválóan mutatja be riportalanyai segítségével a tudományos kutatás legújabb eredményeit, sikeresen ragadva meg az információözönből azt, ami valóban fontos és érdekes. A magyar elektronikus sajtóban a társadalomtudományokkal foglalkozó rendszeres műsorokban Sályi András követi a legszisztematikusabban nyomon az akadémiai intézetekben folyó kutatásokat. Az általa szervezett szakmai beszélgetések magas színvonalúak. A Magyar Rádióban több sikeres műsort is jegyzett szerkesztőként, műsorvezetőként.

Fried Judit, a Magyar Távirati Iroda Rt. újságírója, a Magyar Tudományos Akadémia tevékenységének hiteles, tárgyilagos bemutatásáért, a tudomány eredményeinek magas színvonalon történő közvetítéséért.


A köztestület nyilvános ünnepi ülése ezután Bartók Bélára, az MTA néhai rendes tagjára emlékezett, születésének 125. évfordulója alkalmából. Bartók Falun. Szlovák népdalok női hangra és zongorára című művét az Angelica leánykar adta elő Gráf Zsuzsa vezetésével, zongorán közreműködött Bogányi Gergely Kossuth-díjas zongoraművész. Ezt követően Somfai László rendes tag tartott tudományos előadást Bartók Béláról, az előadás teljes szövege olvasható az MTA honlapján ( http://www.mta.hu ).


*


A közgyűlés délután zárt üléssel, az akadémikusok gyűlésével folytatódott. A 2007. évi tagválasztás elveiről, a külső tagok jogállásának módosításáról, az Akadémiai Alapszabály módosításáról tárgyaltak.

Hétfőn délután ülést tartott a Nyugati Magyar Tudományos Tanács is. Szerdán a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság egész napos ülésen emlékezett meg tízéves fennállásáról. Arany János-életműdíjban részesült Egyed Ákos, az MTA külső tagja, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke, Arany János-érmet vehetett át Dudics Iván, az Ungvári Nemzeti Egyetem professzora és Somogyi Péter, az Oxfordi Egyetem Gyógyszertani Intézetének tudományos igazgatója. „A Kiemelkedő Tudományos Kutatói Teljesítményért” Arany János-díjban Bíró A. Zoltán, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karának kancellárja, az Arany János fiatal kutatói díjban Balázs Imre József a Babes-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa részesült.


*


A közgyűlés második napi ülésén Hámori József rendes tagot, az MTA elnökét választották meg levezető elnöknek, aki megállapította a közgyűlés határozatképességét. Elfogadták a tárgysorozatot, és kiküldték a jegyzőkönyv-hitelesítő, a határozatszövegező és a szavazathitelesítő alkalmi bizottságokat. Vizi E. Szilveszter elnöki expozéjában először az elmúlt napokban a sajtóban az MTA-t ért, egy irányba mutató támadásokra reagált. (Beszédét e számunk 766. oldalán közöljük.)

A főtitkári beszámolót és a közgyűlés más dokumentumait a résztvevők előzetesen CD-n megkapták, ezért Meskó Attila rendes tag, főtitkár csak a legfontosabb kérdésekkel foglalkozott expozéjában. Alapvető gond, hogy Magyarországon a K+F ráfordítás és a kutatók száma mélyen az Európai Unió átlaga alatt van. A kritikusokkal szemben rámutatott, hogy döntően állami pénzből finanszírozott sikeres kutatóintézet-hálózat más országokban is van. Magyarországon a kockázati tőke nem lép be a kutatások korai fázisának finanszírozásába. Az elnyerhető adókedvezmény európai összehasonlításban kedvező. Következtetés: a ráfordításokat és a kutatástámogatást növelni kell. Örvendetesen csökkent a kutatók átlagéletkora, nagyon sikeres a Bolyai-ösztöndíj.

A 2005. évi költségvetés teljesítéséről elmondta, hogy év közben a támogatás jelentősen csökkent, 37,4 milliárdról 33,2 milliárd forintra. Ennek ellenére az MTA sikeres évet zárhatott, mert az intézetek 18 milliárd Ft saját bevételt értek el. A tapasztalatok szerint a költségvetési támogatás nem elegendő az alapellátáshoz. A magyar költségvetésben 2003 óta folyamatosan csökken az MTA részaránya, már 5 ezrelék alá esett. A korábbi 0,75 % részarányt kellene újra elérni. A költségvetés néhány nap alatt felhalmozott hiányából az MTA egész évi működése finanszírozható lenne.

2006-ban a munkatársi létszám megőrzése érdekében lemondtak az akadémikusi, doktori tiszteletdíjak, a Bolyai-ösztöndíj emeléséről. Évtizedes erőfeszítések eredményeképp 40 %-ra nőtt a 35 év alatti kutatók aránya. Az év közben a kormánytól kapott elnöki keretből gazdaságot segítő kutatásokat, nemzetközi pályázatok benyújtását és meglevő kéziratok megjelentetését támogatták.

A 2007. évi költségvetésről decemberben dönt majd a Parlament. Szükség van emelésre, a főtitkár 6 milliárd Ft támogatásnövelést tart indokoltnak, az OTKA 2 milliárdos támogatásnövelési igényét is támogatják. Az Akadémia a 2007. évi költségvetési koncepciójának összeállításánál változatlanul az elmúlt években megfogalmazódott legfontosabb feladatok megvalósítását tudja elérendő célként kitűzni. Ezek a következők: a kutatóhálózat gazdasági stabilitásának megteremtése; a kutatóhálózat versenyképességének fenntartása a világban és azon belül első helyen az EU-környezetben; a kutatóhálózat pályázóképességének növelése; a kutatási eredmények gazdasági hasznosításának elősegítése az innovációs törvény által megteremtett jogszabályi keretek között; egyes országosan kiemelt feladatok ellátásában való nagyobb volumenű részvétel; az alapkutatások mennyiségi és minőségi növelése az OTKA-programokon keresztül. Ezek megvalósítása az évek óta romló gazdasági-társadalmi körülmények mellett elérhetetlennek bizonyult. A 2007. évi költségvetési koncepció főbb fejlesztési igényeinek meghatározásánál tekintettel a külső, Akadémiától független körülmények együttes, várhatóan rendkívül negatív következményeire, kizárólag azokat a feladatokat és a kapcsolódó támogatási igényeket határozzák meg, melyek nélkül az akadémiai egységes kutatóhálózat működése ellehetetlenül, a szinten tartás sem biztosítható.

Az elnöki és főtitkári expozéhoz tizenhatan szóltak hozzá.

Szántai Csaba rendes tag a sajtóban megjelent, méltatlan kritikákra reagálva gyógyszeripari példával igazolta az iparral együttműködő kutatás tudományos és gazdasági eredményességét.

Gyulai József rendes tag kiemelkedő eredmények elérése feltételének a széleskörű tudást és az ipari infrastruktúrát tartja. Az MTA támogassa, fogadja be a szélesebb értelemben vett innovációt, az iparban helytállni képes kutatókat is képezzen. Sorskérdés a természettudományos utánpótlás katasztrofális visszaesése, a megújulásért tegyen az MTA is.

Kertész János levelező tag javasolta, hogy az OTKA legyen független, elkülönített állami pénzalap. Felhívta a figyelmet az egyetemi kutatás súlyos helyzetére.

Zawadowski Alfréd rendes tag az egyetemi és akadémiai kutatószféra szorosabb együttműködését sürgette.

Roska Tamás rendes tag javasolta az alapkutatás, a fejlesztés és az innováció összekapcsolását egyetemi-akadémiai-vállalati összefogás keretében, jó példaként az infobionikát említette. Nagyobb figyelmet kell fordítani a fiatal kutatók helyzetbe hozására, az oktatásban integráns képzést sürgetett.

Kroó Norbert rendes tag felhívta a figyelmet a világ tudománypolitikájában bekövetkezett hangsúlyeltolódásra, az USA és az Európai Unió növeli az alapkutatások támogatását.

Varga Zoltán doktor képviselő társult kutatócsoportok, virtuális kutatóintézetek formájában erősítené az egyetemi-akadémiai együttműködést, a környezet- és természetvédelem lehetne a valódi integráció példája.

Simai Mihály rendes tag a világban végbemenő hatalmas transzformációkat, változásokat elemezte, óriási a tudomány felelőssége. A magyar reformok kidolgozásánál figyelembe kell venni a globális összefüggéseket.

Tétényi Pál rendes tag hiányolta, hogy a kutatáspolitikának nincs semleges formáló, koordináló, végrehajtást segítő fóruma. Vissza kell állítani az MTA korábban megvolt semlegességét. A parlamentben legyen a tudománnyal foglalkozó (al)bizottság.

Papp László rendes tag nehezményezte, hogy sok akadémikus vállalt pártpolitikai szerepet, ez szerinte már sérti az MTA mint testület tekintélyét. Önkorlátozást kellene vállalni, hogy az Akadémia a nemzet tanácsadója maradhasson.

Ritoók Zsigmond rendes tag az osztályok elkülönülése, merev tagozódása ellen szólt, a keretek lazítását javasolta sokoldalúan megközelíthető kutatási témák választásával.

Arányi Péter doktor képviselő a gyógyszergyárak országos átlagot jóval meghaladó K+F ráfordításait bemutatva kiemelte, nincs sikeres innováció alapkutatás nélkül.

Lipták András rendes tag öngyilkos gondolatnak minősítette az MTA és az OTKA szétválasztását, maradjon fenn a harmonikus együttműködés. Korábban, az OTKA elleni támadások időszakában az MTA védelmet nyújtott. Az MTA nem szólt bele az OTKA terveibe, működésébe.

Pálinkás József rendes tag meglehetősen rossznak ítélte a természettudományok oktatásának helyzetét. Csökkent az egyetemi oktatás és a tanárképzés színvonala. Az MTA kezdeményezze egy természettudományi (természetismereti) tárgy kötelező érettségi tárggyá tételét. Az OTKA legyen pénzügyi alap, de maradjon az MTA költségvetésében.

Makara B. Gábor rendes tag, az OTKA elnöke Hámori József felkérésére szólt hozzá a vitához. Az OTKA legyen pénzügyileg önálló, kapjon elegendő ellátmányt, legyen stabil a jövője – ma ezek egyike sincs meg. Az OTKA az egész magyar tudományt szolgálja, helye nem meghatározó. Teljes szakmai és pénzügyi függetlenséggel működött.

Zimányi József rendes tag fontosnak tartja az OTKA függetlenségét, szakmai függetlensége mindig teljesült. Maradjon önálló sor az MTA költségvetésében, az MTA pedig még nagyobb erővel lépjen fel a nagyobb pénzkeret érdekében.

A vitában elhangzottakra először Meskó Attila főtitkár reagált. Az OTKA-vita kapcsán leszögezte, hogy az MTA vezetése mindig kiállt az OTKA kereteinek növeléséért. Az MTA átadott 300 millió forintot, ezt egyetlen más tárca sem tette meg. Az egyetemi kutatásfinanszírozás problémáit mindenekelőtt az Oktatási Minisztériummal kellene tisztázni.

Vizi E. Szilveszter elnök egyetértett az intézethálózat és az egyetemek kutatási együttműködésének erősítésével, sikeres új formák jelentek meg. Az OTKA a tudománypolitika egyik legnagyobb sikere, az OTKA legyen önálló alap, továbbra is az MTA költségvetésében, az OTKA így élvezi a legnagyobb védettséget. Az Európai Unióban Magyarországon a legalacsonyabb a műszaki, természettudományos diplomát szerzők aránya, ez az állapot katasztrofális. A bolognai folyamat szétforgácsolta az oktatási vertikumot, új modellekre van szükség. A közgyűlést a megkezdett reform támogatására kérte. Az MTA a kormányok felkérésére politikai és gazdasági érdekcsoportoktól függetlenül alkotott véleményt számos kérdésről.

A Közgyűlés elfogadta az elnöki és főtitkári beszámolót, a benne foglalt megújítási koncepciót, továbbá a 2005. évi költségvetési beszámolót, a 2007. évi költségvetési irányelveket. 1 ellenszavazat és 8 tartózkodás mellett támogatta, hogy az OTKA maradjon az MTA költségvetésében. A Közgyűlés az előterjesztésnek megfelelően módosította a hasznosítható ingatlanok jegyzékét és a Pszichológiai Kutatóintézet alapító okiratát. Döntött a Lukács Archívum és Könyvtár Filozófiai Kutatóintézetbe való visszahelyezéséről.

Pléh Csaba rendes tag, főtitkárhelyettes terjesztette elő jóváhagyásra a 2005. évről a kormány számára készített beszámolót. A tájékoztató a közgyűlés által tárgyalt és jóváhagyott dokumentumokra épül, az összefoglaló a gazdálkodásra, a köztestületi működésre és a kutatóintézetek teljesítményére tér ki. A közgyűlés egyhangú szavazással jóváhagyta a tervezetet.

Ugyancsak Pléh Csaba rendes tag adott tájékoztatót az egyetemi kutatások helyzetéről. Az egyetemi kutatás és az akadémiai kutatás elkülönült szervezete a tudomány valóságában ma már álkérdés, az egykori politikai elszigetelődés és személyi rivalizálások okán szerveződött, nem kommunikáló szervezetek világa eltűnt. Az akadémiai kutatók jelentős része egyetemi oktatómunkát is végez. Meghatározóak a közös projektek, hazai és nemzetközi pályázatok. A tudományos együttlélegzésnek az MTA támogatott kutatóhelyi hálózata kiemelkedő formája az egyetemi kiválóság akadémiai támogatásával, s vonzó minták kiépítésével. Az előadó elemezte a kutatóegyetemek működését, az MTA szerepét a minőségbiztosításban. Megfogalmazta a közös érdekeket és közös lépéseket javasolt. Az akadémiai cselekvések sorában az elnökség tegye az osztályok feladatává az egyetemi kutatás helyzetének és jövőjének részletes megvitatását, ehhez az Elnökség készítsen szempontrendszert. A vizsgálódás során az Akadémia képviselői konzultáljanak a tudományirányítás állami felelőseivel. 2006 novemberére készüljön javaslat az egyetemi kutatás fejlesztésére s ennek szerepére az egyetemek életében.

Frühling János külső tag, a Nyugati Magyar Tudományosság Tanácsának (NyMTT) elnöke adott tájékoztatást a 2003-ban létrejött testület munkájáról. Felmérték a komoly tudományos jelennel bíró magyar tudósokat, több száz címet gyűjtöttek össze. Németországban és Belgiumban működik magyar származású tudósokat tömörítő szervezet. A NyMTT segítséget adhat a hazai oktatáshoz, elősegítheti fiatalok külföldi posztgraduális képzését, fő célja a nyugati tudomány- és tudásszervezési tapasztalat átadása. Segíteni tudnak az Európai Unió bonyolult struktúrájában való eligazodásban és a hazai pályázatok zsűrizésében, tárgyilagos elbírálásában.

A Közgyűlés Poszler György rendes tagot a Tudományetikai Bizottság tagjává választotta.

Vékás Lajos rendes tag adott tájékoztatást az alapszabály-módosítás előkészítéséről. Márciusban az elnökség előkészítő bizottságot állított fel, a bizottságot az akadémikusok gyűlésén, illetve a közgyűlésen tett észrevételek figyelembe vételével kiegészítik. Az osztályok szeptemberben tárgyalhatják meg a bizottság javaslatait, döntést az októberi rendkívüli közgyűlés hozhat.

Vékás Lajos rendes tag terjesztette elő a határozatszövegező bizottság által megfogalmazott határozat- és állásfoglalástervezetet. A tervezetet a Közgyűlés elfogadta. A Közgyűlés egyetértett az MTA megújulásának, modernizálásának elveivel, támogatja a megvalósítására tett kezdeményezést.

Jéki László


<-- Vissza a 2006/6 szám tartalomjegyzékére


<-- Vissza a Magyar Tudomány honlapra