Madarak monitorozása
– lehetÅ‘ség a természeti állapotot befolyásoló regionális, országos és globális hatások nyomon követésére
Szép Tibor
PhD, Nyíregyházi FÅ‘iskola Környezettudományi Tanszék
szept @ nyf.hu
Halmos Gergő
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
Nagy Károly
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
Magyarország egyike Európa természeti értékekben leggazdagabb országainak, amely kiváltságos helyzetbÅ‘l adódó lehetÅ‘ségek nagy jelentÅ‘séggel bírnak az ország jelen és jövÅ‘beli fejlÅ‘désében. E kedvezÅ‘ természeti állapotot azonban számos hatás befolyásolhatja jelentÅ‘sen a következÅ‘ évek során, különösen hazánk európai uniós csatlakozása és az ettÅ‘l független, de mind erÅ‘teljesebben jelentkezÅ‘ globális klímaváltozás.
Az európai uniós tagság új távlatokat nyitott az ország gazdasági, társadalmi fejlÅ‘désére, azonban e változások jelentÅ‘s hatással lehetnek hazánk természeti állapotára is. Különösen az agrárágazatba áramló, a korábbi évtizedekhez képest lényegesen nagyobb volumenű uniós és hazai források, valamint a kiterjedésében és intenzitásában az eddigieket meghaladó infrastrukturális fejlesztések azok, amelyek jelentÅ‘sen befolyásolhatják hazánk természeti állapotát.
Magyarország területének több mint 60 %-a mezÅ‘gazdasági terület, így az agrárterületek állapotában és használatában bekövetkezÅ‘ változások közvetlen hatással vannak nemcsak az e területeken elÅ‘forduló élÅ‘világ állapotára, hanem e területek kiterjedése és az ott élÅ‘ állományok jelentÅ‘sége miatt az egész ország természeti állapotára is. A csatlakozás elÅ‘tti Európai Unió országaiban megdöbbentÅ‘ mértékű természeti állapotromlás következett be az agrárterületeken a nyolcvanas évek eleje óta az EU közös agrárpolitikájának (CAP) beindításával. A madaraknál, amely a legintenzívebben vizsgált élÅ‘lénycsoport Európában, a fészkelÅ‘ állományok drámai csökkenést mutatnak (Donald et al., 2001). A mezÅ‘gazdasági területekre jellemzÅ‘ számos gyakori madárfaj állománya a töredékére esett vissza a hetvenes években mért nagysághoz képest, és került veszélyeztetett helyzetbe; ilyen fajok például a mezei pacsirta, a mezei veréb és a vadgerle. A korábban is kis állománynagyságú fajok pedig el is tűntek számos nyugat-európai országból (pl. tövisszúró gébics).
Az ország mind nagyobb területére kiterjedÅ‘ infrastrukturális fejlesztések (autópályák, úthálózat-fejlesztés, ipari, lakossági és önkormányzati fejlesztések stb.) korábban egységes tájakat, élÅ‘helyeket darabolnak fel, alakítanak át, zavarnak és sok esetben szüntetnek meg. E változások kedvezÅ‘tlenül befolyásolhatják a vadon élÅ‘ növény- és állatfajok állományait nemcsak lokálisan, hanem regionális és országos léptékben is.
A fentebb említett közvetlen emberi hatások mellett napjainkban egyre erÅ‘teljesebben jelentkeznek a globális klímaváltozás jegyei is, amelyek szintén befolyásolhatják Magyarország flóráját és faunáját.
Vajon miként és milyen mértékben befolyásolják e hatások hazánk természeti állapotát? – vetÅ‘dik fel a kérdés.
A válaszhoz olyan biodiverzitás-monitorozásra lenne szükség, amely nemcsak lokális, hanem regionális és országos léptékben is képes kvantitatív eszközökkel mérni a természeti állapotban bekövetkezÅ‘ változásokat, térben és idÅ‘ben reprezentatív módon.
A változásoknak nagy területekre (regionális, országos) való rendszeres, éves gyakoriságú monitorozását azonban csak néhány élÅ‘lénycsoport esetében lehet megvalósítani, amelyek között a madarak kitüntetett helyzetben vannak. A madárfajok állományának és azok változásának vizsgálatai, monitorozása az egyik legnagyobb hagyományokkal, legnagyobb térbeli kiterjedéssel és idÅ‘ben a legrégebb óta folyó munkák a biológiai kutatásokban világszerte és így hazánkban is (Báldi et al., 1997). A kezdetekben elsÅ‘sorban a ritka és a veszélyeztetett fajokra és fÅ‘ként azok helyzetére koncentráló madármonitorozó munkák mellett azonban napjainkban mind jobban elÅ‘térbe kerülnek a madaraknak mint az élÅ‘helyi változásokat jelzÅ‘, indikáló élÅ‘lénycsoportnak a biológiai diverzitás monitorozásában való alkalmazása (Marchant et al., 1997; Báldi et al.; 1999, Szép, 2000). Mind több nyugat-európai országban fordulnak a madarakhoz mint indikátor szervezetekhez a területhasználattal kapcsolatos változások hatásainak detektálására (Gibbons, 1998).
A fÅ‘bb élÅ‘helyekhez kötÅ‘dÅ‘ madárfajok állománytrendjei alapján sikeresen lehet az adott élÅ‘hely állapotára jellemzÅ‘ biodiverzitás indikátorindexet alkalmazni (Gregory et al., 2003). E biodiverzitás indikátorindexek jól jellemzik az adott élÅ‘helyek állapotát, és mind országos, mind kontinentális szinten alkalmasak azok helyzetének követésére (Gregory et al., 2005).
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és az Európai Madárszámlálási Tanács (European Bird Census Council – EBCC) az angol Királyi Madárvédelmi Egyesület (The Royal Society for the Protection of Birds – RSPB) szakmai és anyagi támogatásával 1998-ban Magyarországon indított be egy új programot, Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) néven. Kialakításának döntÅ‘ célja az élÅ‘helyek állapotának monitorozása volt, véletlen alapon kiválasztott mintaterületeken, a gyakori madárfajok standard felmérÅ‘ módszerekkel történÅ‘ felmérése révén (Szép – Gibbons, 2000; Szép – Nagy, 2002).
A véletlen alapon történÅ‘ felmérésihely-kiválasztás nagy fontossággal bír egy országos léptékű monitorozás esetében annak érdekében, hogy reprezentatív adatokkal rendelkezzünk az ország jellemzÅ‘ élÅ‘helyeirÅ‘l, régióiról, tájairól. A legtöbb monitorozó munka korábban fÅ‘ként a védett területekre koncentrált, amely területek nagysága az ország 10 %-át nem haladja meg, és az országosan nagy területeket lefedÅ‘ élÅ‘helytípusok, mint például a mezÅ‘gazdasági élÅ‘helyek (64 %), csak kismértékben voltak reprezentálva.
Az élÅ‘helyi változások indikálására elsÅ‘sorban olyan madárfajok alkalmasak, amelyek gyakorisága lehetÅ‘vé teszi a változások idÅ‘beli és térbeli dinamikájának kvantitatív mérését. E célra a gyakori madarak szolgáltathatnak megfelelÅ‘ adatokat. Az MME Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) révén napjainkra megállapítható, hogy mely fajokat tekinthetünk gyakorinak Magyarországon mind a fészkelési, mind a telelési idÅ‘szakban (Szép – Nagy, 2002).
Az MMM program keretében 1999 óta az ország teljes területének 2 %-ára kiterjedÅ‘en folyik felmérés, évente átlagosan 300 db 2,5 × 2,5 km nagyságú UTM négyzetben, közel ezer felmérÅ‘ részvételével (1. ábra). A felmért területeken az élÅ‘helyek aránya megfelel az országos arányoknak (Szép – Nagy, 2002), így a nyert adatok reprezentatívnak tekinthetÅ‘ek hazánk fÅ‘bb élÅ‘helyeire nézve.
Az MMM standard módszereket alkalmaz, így azok a nyugat-európai adatokkal összevethetÅ‘ek. Az összehasonlítás alapján a Magyarországon fészkelÅ‘ madárfajok száma, a fajok gyakorisága és állománysűrűsége kiemelkedÅ‘en magasnak tekinthetÅ‘ Európában (Szép – Nagy 2002).
Magyarországon a mezÅ‘gazdasági élÅ‘helyekre jellemzÅ‘ fajok esetében az EU-csatlakozás elÅ‘tti idÅ‘szakban (1999-2004) nem volt szignifikáns állománycsökkenés, kivéve a fürjet, amely esetében a vonulási területeken zajló jelentÅ‘s hatások (például Saino et al., 2004) és az illegális vadászat szerepe sem kizárt. A nyugat-európai trendekkel ellentétben számos, az agráriumra jellemzÅ‘ faj esetében vagy szignifikáns állománynövekedés tapasztalható (például mezei pacsirta, mezei veréb), vagy stabil állomány feltételezhetÅ‘.
Az erdei élÅ‘helyekhez kötÅ‘dÅ‘ több madárfaj esetében (például közép- és kisfakopáncs) ugyanakkor szignifikáns állománycsökkenés volt megállapítható az országban.
A fészkelÅ‘ madárfajok állománytrendjein alapuló biodiverzitás indikátorindexek (2. ábra) (Gregory et al., 2005) megerÅ‘sítik azt, hogy az EU-csatlakozás elÅ‘tt a mezÅ‘gazdasági élÅ‘helyeken egy stabil, kedvezÅ‘ természeti állapot jellemzi hazánkat, összehasonlítva a korábbi EU-tagországok helyzetével (Gregory et al. 2005). Az erdei élÅ‘helyek esetében azonban a csatlakozást megelÅ‘zÅ‘ öt évben, a mezÅ‘gazdasági élÅ‘helyekhez képest eltérÅ‘, kedvezÅ‘tlen változások sem kizárhatóak a természeti állapotot illetÅ‘en az indikátorindex alapján, amely különbözik az Európa más régióiban tapasztaltakhoz képest, ahol stabil és gyengén javuló állapotokat tapasztalnak (Gregory et al., 2005).
A madarak megfelelÅ‘ módszerekkel való monitorozása lehetÅ‘séget teremt a természeti állapot rendszeres regionális és országos vizsgálatára a fÅ‘bb élÅ‘helyeken, ami különösen fontos feladat Magyarországon napjainkban. Az MME keretében nemzetközi együttműködésben, Közép- és Kelet-Európában elsÅ‘ként, 1999 óta hatékonyan működik egy olyan országos monitorozó program (az MMM), amely közel ezer felmérÅ‘ bevonásával, éves rendszerességgel tud reprezentatív, kvantitatív adatokkal szolgálni a fÅ‘bb hazai élÅ‘helyek természeti állapotáról és idÅ‘ben jelezni a kedvezÅ‘tlen változásokat. E program alapján mód lehet e változások okainak részletes feltárására és a szükséges intézkedések kidolgozására. Az EU-csatlakozás elÅ‘tti öt év során végzett felmérÅ‘ munka, amely során eredményesen alkalmaztuk napjaink térinformatikai (GIS) eszközeit, módot ad a csatlakozás elÅ‘tti alapállapot felvételére és a további sokoldalú és részletes elemzésekre nemcsak a madárállományt, hanem a felmért területek élÅ‘helyi struktúráját illetÅ‘en is.
Az itt bemutatott, hazánk természeti állapotának megÅ‘rzésében kiemelkedÅ‘ jelentÅ‘ségű program megvalósulásában és működésében óriási szerep jut az MME közel ezer önkéntese munkájának, amelyért ezúton is köszönetet mondunk. Köszönettel tartozunk az EBCC és RSPB-nek a program beindításához és működtetéséhez (1998-2003) nyújtott anyagi és szakmai támogatásért.
Kulcsszavak: biodiverzitás, monitoring, madarak, mezÅ‘gazdaság, trendvizsgálat, random mintavétel, biodiverzitás indikátor
1. ábra • A Mindennapi Madaraink Monitoringja programban 1999–2004 során felmért 2,5x2,5km-es UTM kvadrátok eloszlása Magyarországon.
2. ábra • Biodiverzitás indikátorindexek (± S. E.) a magyarországi mezÅ‘gazdasági (vastag vonal), illetve erdei élÅ‘helyek (pontozott vonal) jellemzÅ‘ fészkelÅ‘ madárfajai alapján, valamint a fÅ‘bb élÅ‘helyekhez nem kötÅ‘dÅ‘, úgynevezett generalista fajok (szaggatott vonal) alapján (Gregory et al., 2005). Az MMM program 1999-2004 adatainak felhasználásával készült elemzés.
Irodalom
Báldi András – Moskát Cs. – Szép. T. (1997): Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer IX. Madarak. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest
Báldi András – Moskát C. – Palkó S. – Gáti E. (1999): Effects of Reconstruction Works on the Breeding Birds of the Kis-Balaton. Vogelwelt 120. Suppl. 273–276.
Donald, Paul F. – Green, R. E. – Heath M. F. (2001): Agricultural Intensification and the Collapse of Europe’s Farmland Bird Populations. Proceedings of Royal Society of London B. 268, 25–29.
Gibbons, David W. (1998): Pan-European Breeding Bird Monitoring. Bird Census News. 11, 42–46.
Gregory, Richard D. – Noble, D. – Field, R. – Marchant, J.– Raven, M. – Gibbons, D. W. (2003): Using Birds as Indicators of Biodiversity. In: Szép Tibor – Blair, M. – Báldi A. (eds.): Bird Numbers 2001, Monitoring for Nature Conservation. Proceedings of the 15th International Conference of the EBCC. Ornis Hungarica. 12–13, 11–24.
Gregory, Richard D. – van Strien, A. J. – Vorisek, P. – Gmelig Meyling, A. W. – Noble, D. G. – Foppen, R. P. B. – Gibbons, D. W. (2005): Developing Indicators for European Birds. Philosophical Transactions of the Royal Society of London, Series B. 360, 269–288.
Marchant, John – Forest, C. – Greenwood, J. J. D. (1997): A Review of Large-scale Generic Population Monitoring Schemes in Europe. Bird Census News. 10, 42–79.
Saino, Nicola – Szép T. – Ambrosini, R. – Romano, M. – MÅ™ller, A. P. (2004): Ecological Conditions during Winter Affect Sexual Selection and Breeding in a Migratory Bird. Proceedings of the Royal Society of London, Series B. 271, 681–686.
Szép Tibor (2000): A madármonitorozás új módszerei és lehetÅ‘ségei. Ornis Hungarica. 10, 1–16.
Szép Tibor – Gibbons, David (2000): Monitoring of Common Breeding Birds in Hungary Using a Randomised Sampling Design. The Ring. 22, 45–55.
Szép Tibor – Nagy Károly (2002): Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) 1999–2000. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest
<-- Vissza a 2006/6 szám tartalomjegyzékére
<-- Vissza a Magyar Tudomány honlapra