Magyar Tudomány, 2006/3 344. o.

Tanulmány


Hol teremnek az akadémikusok?

- az MTA tagjai számokban -

Tigyi József

az MTA rendes tagja

2003-ban jelent meg Glatz Ferenc főszerkesztésében A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002 című háromkötetes mű. Nagy érdeklődéssel kezdtem olvasgatni 2003 karácsonyán, és a sok érdekes adat mellett meglepődve tapasztaltam, hogy milyen nagy számban vannak olyan akadémikusok, akik jelentéktelen - mintegy ismeretlen, kis lélekszámú településről indulva jutottak el a magyar tudomány legmagasabb posztjára. Az olvasás közben számos érdekes adatra bukkantam, ami arra az elhatározásra indított, hogy érdemes lenne elemezni az Akadémia tagjainak paramétereit, nemcsak a születési hely, de a szakmák gyakorisága, a taggá választás kora, az életkor, a társadalmi összetétel, az olyan jeles nemzetközi tudományos elismerések, mint a Nobel-díj stb. alapján is.

A könyvben közel kétezer szócikk szerepel, ami már elég nagy szám ahhoz, hogy aránylag megbízható statisztikai megállapításokat tehessünk. Az 1. táblázat szerint 1969 lexikoncikk található, mely a legfontosabb életrajzi adatokat, tudományos eredményeket és tisztségeket tartalmazza. Ezenfelül további 836 tiszteleti tagról is szerepel rövid felsorolás a könyvben, a név, a nemzetiség, a szakmai, a születési és elhalálozási adatok, valamint a megválasztás évének feltüntetésével. Figyelembe kell venni, hogy az 1. táblázat 3. pontjában feltüntetett 62 tiszteleti tagról szócikk is van, ami átfedést jelent. Valójában az említett 1969 tagon felül csak (836-62), azaz 774 személy képezte az elemzés tárgyát.

1. Levelező + rendes tagok 1677

2. Külső tagok 149

3. Tiszteleti tagok (a különösen

kiemelkedő magyarok) 62

4. Igazgatósági tagok 81

Összesen: 1969

1. táblázat * A vizsgált akadémiai tagság összetétele

Ezen írás keretében 17 táblázatot és 2 ábrát készítettünk el, melyek talán elegendő jellemző adatot mutatnak az Akadémia tagságáról. A háromkötetes mű még számos további érdekes és értékes kimutatásra adna lehetőséget, de úgy gondolom, hogy sikerült a legjellemzőbb adatokat kiválasztani, és az olvasó számára fárasztó, kisebb jelentőségű vagy kevésbé érdekes összefüggéseket elkerülni.

1. Hol teremnek az akadémikusok?

A 2. táblázat tartalmazza az akadémiai tagság eloszlását a történelmi Magyarország 63 vármegyéjében.

A főváros, Budapest adta az elemzett tagság mintegy egy negyedét (24 %). Természetesen ide számítottuk a XIX. században Pest és Buda szülötteit.

A helyes értékeléshez figyelembe kell venni, hogy a vármegyék lakosságának száma igen széles határok között változott. Például Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye lakossága az 1910-es népszámlálás adatai alapján 1,1 millió, a legkisebb lélekszámú Túróc vármegye 56 ezer lakosával szemben, mely közel hússzorosan kisebb. A reális összehasonlíthatóság érdekében az adatokat 100 ezer lakosra redukálva állítottuk össze a 3. táblázatban.

A rangsor szerint Győr vármegye vezet 22,2 fő/százezres adatával. Érdekes, hogy a vármegyék közül az első tízben összesen öt szerepel a nyugat-magyarországiak köréből (Győr 1., Komárom 2., Sopron 5., Esztergom 8., Pozsony 10.). Meglepő Abaúj-Torna vármegye 3. helye és Szepes 6. helye. Kolozs vármegye is az előkelő 8. helyen szerepel.

Visszatérve Budapest kiemelkedő szerepére, összehasonlítottam a Budapesten születettek számát az 1825-1919, illetve az 1920-2002 között születettekével.

Mint a 4. táblázat mutatja, a 476 akadémikus tag közül csak 102 (21 %) született Budapesten az Akadémia fennállásának első 95 éve alatt és 374 (79 %) a második periódus 84 éve alatt, szembeötlően bizonyítva, hogy a főváros túlsúlya igen jelentőssé növekedett a Trianon utáni Magyarországon. Még szembetűnőbb ez a különbség, ha a két periódusban felvettek számát évi átlagban adjuk meg, ami azt jelenti, hogy Trianon előtt 1,07 budapesti tag felvétele jut egy évre, míg Trianon után 4,5; azaz több mint négyszeres Budapest túlsúlya.

A történelmi Magyarország (63 vármegye) területén kívül született akadémikusok száma 62, azaz kereken az akadémikusok 3 %-a született "külföldön".

A kisebb lélekszámú településeken született akadémikusok eloszlását az 5. táblázat mutatja. Eszerint a 800 lélekszámnál kisebb településekben 129 akadémikus született, ami az összes tagság 6,6 %-át teszi ki. De ezen belül van 25 olyan település, melynek lakossága négyszáz fő alatt volt az 1910-es népszámlálás szerint.

Mint a táblázat mutatja, 144 további akadémikus született 800-2000 lelket számláló faluban (7,3 %), továbbá 226 (11,3 %) a 2001-5000 lakosságú településeken. A felsorolt három csoport összesen 499 főt tesz ki, ami az 1969 számba vett akadémikus 25,3 %-át jelenti. Ez a szám valamivel nagyobb, mint a Budapesten született akadémikusoké.

Durva közelítésű becslést alkalmazva a 499 vidéki akadémikus mintegy 800 ezres "kistérségi" populációban "termett", amikor Budapest lakossága kereken 900 ezer volt. Tehát a vidéki akadémikus-"termés" aránya kissé meghaladta a fővárosiak arányát.

2. Az Akadémia tagjainak

szakma szerinti eloszlása

A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002 című háromkötetes mű nagyon pontosan feltünteti a tagok foglalkozását, azonban a reális élet nem olyan egyszerű, hogy egy személynek egész életén keresztül állandó maradna az érdeklődése és ennek megfelelően szakmája is. Például nem kis számú történész vagy irodalmár egyben kiváló politikusként dolgozott évtizedeken keresztül. A könyvben ezért gyakran (nagyon helyesen) két, sőt három szakma megjelölése is szerepel. A táblázat elemzésénél meglepő, hogy az orvosok szerepelnek legnagyobb számban (182 = 9,3 %), ami azért is váratlan, mert 1825-től, az MTA megalapítása óta 1946-ig nem volt orvosi osztálya a testületnek, sőt 1870-től 1946-ig az összes matematikai és természettudománnyal együtt szerepelt. Önálló orvosi osztály csak 1948-ban alakult meg. Mindenesetre az orvosok számának "túltengése" arra is utal, hogy a magyar orvostudomány - nemzetközi viszonylatban is - mindig jó volt. Az osztrák-német orvostudomány pozitív hatása is nyilvánvalóan érvényesült, de nem túl gazdag, kis ország lévén, például a fizikához viszonyítva sokkal olcsóbb műszerezettséggel lehetett kiemelkedő eredményeket elérni.

A 2., illetve a 3. helyen álló történelem és a jog közismerten jó hagyományokkal rendelkezett hazánkban, azért jó helyezésükben nincsen semmi meglepő. Arra is szeretnék utalni, hogy 1830-tól kezdve 1870-ig volt az Akadémiának "Törvénytudományi" osztálya. Történelemtudományi osztály pedig kezdettől fogva mindvégig létezett.

3. Az akadémiai tagság elérésének kora

az egyes szakmákban

Érdekes paraméter az akadémikusi karrierben az egyes szakmákban a taggá választás kora. Nyilvánvalóan függ a szakma milyenségétől is, hogy hány éves korban kerül megválasztásra egy-egy szakmabeli tudós. A köztudat szerint a matematikusok érik el legkorábban a tagságra való érettséget.

Ezt a kérdést alaposan megvizsgálva a 7. táblázatot kaptuk. Természetesen a kis számokat reprezentáló szakmákat nem vettük figyelembe, csak a 19 első helyezett szakmabeliek korátlagát tüntettük fel, zárójelben megjelölve az egyes populációk létszámát.

Az átlagéletkorokat tekintve a pedagógusok vannak első helyen, bár a kiszámítás alapjául szolgáló egyedszám a legkisebb (24), ezért a helyezés vitatható. Kerek számokkal dolgozva a pedagógusok után 46 év körül a nyelvészek, írók és régészek következnek 46 éves átlagéletkorral. A történészek és jogászok akadémikussá válásának átlagkora 47 év. Négy szakma: költő, matematikus, politikus és irodalomtörténész 48 éves megválasztási átlagkorral szerepel, őket követik a geológusok és fizikusok 49 évvel. További két átlagévvel (51) következnek a közgazdák és filozófusok, majd 52 évvel a kémikusok és biológusok, 53 évvel az orvosok és végül 54 évvel a mezőgazdászok és mérnökök.

A legfiatalabban bekerülők (pedagógusok) és a "legérettebb" korban bekerülők (mérnökök) átlagkora között tizenkét év van.

4. Az Akadémia tagjainak

felvételi koruk szerinti eloszlása

A fentieknél fontosabb információt ad az összes tagságnak a szakmától független, kizárólag a megválasztási kortól függő eloszlása, melyet az 1. ábra mutat be. A függvény abszcisszáján az ötéves évszakaszok szerinti korhatárok, az ordinátán az ezen korhatárokban felvett akadémikusok száma van feltüntetve.

Az 1825-2002 között felvett akadémikusok felvételi kor eloszlása szerint a 20-24 éves szakaszban tizenkét személy szerepel és még a 85-89-es szakaszban is van öt, sőt 90 felett is két fő. A 40-44 éves korosztály létszáma a legnagyobb (304 fő).

Figyelemreméltónak tartottam ugyanezen ábra megszerkesztését külön az 1825-1946 között felvettek és az 1947-2002 között felvettek összehasonlításával.

Nagyon érdekesen mutatja az oszlopdiagram azt a tényt, hogy jelentős mértékben "szigorodott" az akadémiára bejutás követelménye 1947 után, hiszen az 1946 utáni 20-24 éves szakaszban egyetlen tag sem szerepel, a 25-29-es szakaszban is csak kettő, továbbá a görbe maximuma a 40-45-éves szakasz helyett 55-59 évre tolódott. Mindez azt jelenti, hogy az akadémikussá "érettség" átlagos kora mintegy tizenöt évvel növekedett. Másrészt a 85-89 év között már egyetlen új tag sincs az 1946-ig tartó csoportban, amit az átlagéletkor akkori alacsonyabb volta magyarázhat meg.

A 8. táblázatban a 25 éves kor alatt megválasztott tagok névre szóló listáját tüntettük fel. (Az egyedüli húszéves korban tiszteleti tagnak felvett Rudolf trónörökös kivétel, ő pártfogó tag volt.) A két 22 éves korban felvett Eötvös József író (politikus) és a rendkívül viharos életet élt Tóth Lőrinc jogász volt a legfiatalabb levelező tag.

Többek között az is érdekes, hogy a tizenkét legfiatalabb korban bekerült tag között három politikus, három nyelvész, két történész, egy-egy jogász, író, csillagász van, de egyetlen matematikus sem található.

Az is érdekes, hogy megválasztásuk kivétel nélkül a XIX. században történt, és közülük nyolc 1850 előtt, tehát az Akadémia működése hőskorának első negyedszázadában.

Mindenesetre az extrém fiatalon megválasztott tagok életpályájuk során bizonyították, hogy a magyar tudós társadalom legkiválóbbjai közé tartoznak.

5. Az akadémikusok átlagéletkora

A 9. táblázat mutatja az akadémikusok átlagéletkorát.

Kiszámítottuk az összes elhalt tag (1464) átlagéletkorát 1825-2002-ig, amely 71,1 ± 12,4 évnek adódott. Várható volt, hogy az MTA fennállásának 178 éve alatt az egész magyar populáció változásával az akadémikusok átlagéletkora is lényegesen változott. Két csoportot vettünk külön-külön számba. Az első az 1825-1919 között elhaltak (799 fő) és az 1920-2002 közöttieket (665 fő). Az első csoport átlaga 68,5 ± 12,7, a másodiké 74,3 11,1. A különbség kereken hat év, az abszolút értékek feltétlenül felette vannak a magyar férfiátlagnak.

Érdekesnek tartottuk megvizsgálni a 95 éves és az ennél idősebben elhalt tagok adatait. A 10. táblázat tizenhárom, 95 éves és annál idősebb akadémikus adatát tünteti fel.

A születési évszámok a dolog természeténél fogva csak két esetben nyúlnak át a XX. századra (Donhoffer Szilárd és Wolsky Sándor).

A taggá választást vizsgálva megállapíthatjuk, hogy 40 éves kor alatt négy tagot választottak meg (Brassai Sámuel, Cserna János, Pólya György és Thinemann Tivadar).

Érdekes megjegyezni, hogy a felsoroltak közül kik voltak az Akadémia keretében leghosszabb időt eltöltő akadémikusok. Az első a száz évet megért polihisztor Brassai Sámuel a hatvan évével, a második a 98 évet megért matematikus Pólya György 59 évével, a harmadik helyen holtversenyben 58 évvel Cserna János író és Thinemann Tivadar nyelvész szerepel.

Életkort tekintve első helyen Wolsky Sándor biológus áll 103 évvel, a második Brassai Sámuel polihisztor száz évvel és a harmadik Pólya György 98 évvel.

A kis esetszám miatt nem lehet a szakmával kapcsolatosan megállapítást tenni, csak érdekességként jegyzem meg, hogy a tizenhárom "matuzsálem" között három biológus, illetve orvos van.

6. Az évente felvett tagok

számának áttekintése

Az Akadémia 1825-2002 között összesen 1969 tagot vett fel. Globális évi átlagot számítva ez kereken évi 11,1 fő. Ez az átlag azonban nem érvényes az Akadémia fejlődésének különböző szakaszaira. Várható, hogy ha az Akadémia életében a külső politikai körülmények miatti három különböző szakaszt megvizsgálunk, ezt a tényt a számok igazolják.

A 11. táblázatban három szakaszt különböztettünk meg: 1. szakasz: 1825-1919-ig, a 2. szakasz 1920-1945-ig, a 3. szakasz 1946-2002-ig.

Az első szakaszra évente átlag 8,6 új tag felvétele esik. Ezen értéktől nem sokkal különbözik a 2. szakasz, kereken tíz fő, viszont már jelentősen megnövekszik a 3. szakaszban felvett, kereken tizenhat fővel. Ezen növekedés két okra vezethető vissza. 1. 1995-től kezdve csak a 70 év alatti tagok számítanak bele a kétszázas keretbe, az efelettiek - bár teljes jogú tagjai az Akadémiának - létszámon felül szerepelnek. A második ok az, hogy 1990-ben visszaállítottuk a "külső tagság" fogalmát, azzal az új tartalommal, hogy "külső taggá választható az a külföldön élő nem magyar állampolgár, aki magyarnak vallja magát". 2002-ben az MTA-nak 149 külső tagja volt (1. táblázat). Ha ezt a számot levonjuk az 1946-2002-ig tartó periódusban felvett összes tag számából (900), akkor 751 marad. Ezzel számolva az átlagot, 13,2 adódik. Ily módon az egy évre eső új tagfelvételnek az előző két időszakaszhoz viszonyított emelkedésének mintegy felére ad magyarázatot a külső tagok megválasztása, a másik felét a hetvenéves korhatár bevezetése magyarázza.

7. Az Akadémia elhalt és élő tagjai

A 12. táblázat foglalja össze a 2002. évi állapotot, mely szerint az elmúlt 178 év alatt felvett 1969 akadémiai tagból 450 még életben volt (kereken 23 %).

A táblázat adatai szerint globális átlagban évente 8-9 akadémikus hunyt el. Ha figyelembe vesszük, hogy közben az átlagéletkor 68,5 évről 74,3 évre nőtt (9. táblázat), akkor ezt az értéket extrapolálva a közeljövőben évente 7-8 tagunk elhalása valószínűsíthető. (Természetesen, ha a life expectancy érték közben a jelenlegi trendet meghaladóan növekszik, ez a szám még jobban csökkenhet.)

8. Az Akadémia hölgy tagjairól

Bár az utóbbi években örvendetesen nőtt a hölgy tagok részvételi aránya a kutatóintézetekben, illetve az egyetemeken, ez a növekedés az akadémiai tagságban még nem mutatkozik meg. A 13. táblázat mutatja a 178 év folyamán akadémiai taggá választott ösz-szes hölgy névsorát a legfontosabb életrajzi adatokkal együtt. A táblázatból érdemes néhány érdekes adatot külön is kiemelni.

A vizsgált 178 év alatt az Akadémia összesen húsz nő tagot választott meg, ami kereken 1 %. Összehasonlítva számos fejlett ország akadémiájával, bizony elég kevés.

A Magyar Tudományos Akadémia először 1949-ben - fennállásának 124. évében - választott egy hölgy tagot Andics Erzsébet személyében, őt követte Radnót Magda szemészprofesszor, tizenkét év után, 1961-ben, majd 1967-ben Szabolcsi Gertrúd biokémikus lett levelező tag. 1973-ban egyszerre négy új nő tag jutott be az Akadémiára: Garas Klára művészettörténész, Hollán Zsuzsa orvoskutató, Péter Rózsa matematikus, továbbá Kliburszkyné Vogl Mária geokémikus. 1976-ban Falusné Szikra Katalin közgazdász lett tag. Ezután 9 év szünet következett, majd 1985-ben került be Ancsel Éva filozófus és T. Sós Vera matematikus. 1987-ben Ormos Mária történészt választotta az Akadémia tagjává.

9. Az Akadémia Nobel-díjas tagjai

Az akadémiák abszolút szakmai értéke mellett jelentős szerepe van a nemzetközi elismerésben annak, hogy hány és milyen híres külföldi tagot számlálhat tagjai sorában. Ilyen szempontból nem elhanyagolható a Nobel-díjas tudósok száma.

Az MTA Nobel-díjas tagjainak névsorát a 14. táblázat (a túloldalon) tartalmazza. Ezen táblázatban természetesen figyelembe vettük az összes tiszteleti tagunkat is.

E táblázatban feltüntettük a Nobel-díjjal kitüntetettek országát (magyar származásúak esetében a nemzetiségét), a Nobel-díj szakmáját, az elnyerés évét, a Nobel-díj megkapása és az MTA-taggá választás között eltelt időt. A 42 Nobel-díjasunk között örvendetesen 9 olyan tudós található, aki előbb lett az MTA tagja, mint Nobel-díjas, ezek "késési" évszámát negatív előjellel tüntettük fel.

Jellemző az MTA helyes nemzetközi tudománypolitikájára, hogy az említett kilenc személy között az öt magyar Nobel-díjason (Békésy, Gábor, Lénárd, Oláh, Polányi) felül négy - még a Nobel-díjasok közül is - kiemelkedő külföldi tudós nagyságát ismerte el tagsággal. Ezek Ferdinand Frédéric Henri Moissan (-4), Walther Hermann Nernst (-21) Friedrich Wilhelm Ostwald (-12), Jacobus Henricus van `t Hoff (-10).

Sajnálatos, hogy a 2002-ig megválasztott tizenkét magyar Nobel-díjas közül három nem lett Akadémiánk tagja: Zsigmondy Richárd, D. Carleton Gajdusek és Bárány Róbert. Bárány esetére van magyarázat, mert ő a Nobel-díj elnyerése után hamarosan meghalt, Zsigmondy 1925-ben kapta a Nobel-díjat, és 1929-ben hunyt el, itt sem lehet már tenni semmit. Gajdusek azonban még él, 2003-ban töltötte be 80. életévét, talán érdemes lenne ezt az ügyet megvizsgálni.

10. MTA tiszteleti tagjainak

országok szerinti eloszlása

Akadémiánk fennállásának 178 éve alatt 836 tiszteleti tagot választott. (15. táblázat - a túloldalon)

Tiszteleti tagjaink 43 országból rekrutálódtak. Az elmúlt században kialakult nemzetközi kapcsolatainknak - véleményem szerint - hű tükrét mutatja ez az országok szerinti eloszlás.

Észre kell vennünk, hogy Ausztrália, Dél-Amerika és az egész Afrika hiányzik a palettáról. A jövőbeli tiszteleti tagválasztási politikánkban talán érdemes lenne ezekre az országokra is figyelmet fordítani.

11. Főnemesek az MTA tagjai sorában

A számadás nem lenne teljes, ha nem vizsgáltuk volna meg az MTA életében szereplő főnemesek arányát.

A 16. táblázat szerint mintegy 78 főnemes szerepelt a vizsgált névsorban, ami a teljes tagság 5,7 %-át jelenti.

Herceg 1

Gróf 42

Báró 26

Összesen: 78 (5,7%)

16. táblázat * Főnemesek

az MTA tagjai sorában

12. Főpapok és papok

az MTA tagjai sorában

A 17. táblázat mutatja a papság részvételét az Akadémia tagságában. Eszerint 38 főpap és 105 kisebb beosztású pap és szerzetes szerepel a névsorban. Ez az összesen 143 egyházi személy az 1961-es összlétszám 7,3 %-át teszi ki, azonban 1946 után már jelentéktelenné csökkent a számuk, ezért helyesebb az 1961 helyett az 1946 után kialakult 1969-900=1069-es összlétszámmal számolni. Ily módon az egyházi személyek számaránya 13,4 %-ra emelkedik, azaz az egész tagság mintegy egy hetedének adódik.

Főpap 38

Pap 105

Összesen: 143 (7,3 %)

17. táblázat * Főpapok és papok

az MTA tagjai sorában

A római katolikus főpapok között hat bíboros is található: Scitovszky János (1853), Simor János (1873), Hajnald Lajos (1879), Vaszary Kolos (1883), Samassa József (1906), Serédi Jusztinián (1927). Mind a hatan az Akadémia igazgatósági tagjaként kerültek be, Hajnald Lajos 1868-ban, Serédi Jusztinián 1934-ben tiszteleti tag is lett.

Utószó

Visszatekintve ezen írásomban reményem szerint sok érdekes és talán fontos összefüggést sikerült feltárni és számokban kifejezni. Amennyire lehetett, igyekeztem számokban kifejezni mindazokat az elemzéseket, amelyeknek nagyobb jelentőséget tulajdonítottam.

Remélem, hogy az összeállított táblázatok és a szubjektivitástól nem mindig mentes következtetések nemcsak segítik a Magyar Tudományos Akadémiáról kialakított képet - kissé egzaktabban - megrajzolni, de talán adalékot és útmutatást is tudnak adni az Akadémia jövőbeli fejlesztésének munkájában.

Kulcsszavak: Nobel-dij, akadémikus, demográfia, tagság, MTA

A tanulmány bővebb változata megtalálható lapunk honlapján (www.matud.iif.hu)

Összes N/ Rang-

tag (N) 100 000 sor

0. Budapest 476 0 0

1. Pest-Pilis- 93 9,2 26

Solt-Kiskun

2. Pozsony 57 14,6 11

3. Bihar 57 8,8 27

4. Vas 54 12,27 18

5. Veszprém 53 12,04 17

6. Sopron 47 16,78 5

7. Kolozs 46 15,86 8

8. Hajdú 44 17,6 4

9. Borsod 41 14,13 10

10. Csongrád 41 12,81 15

11. Fejér 41 16,4 7

12. Zala 41 8,72 28

13. Bács 40 5 40

14. Komárom 39 19,5 2

15. Abaúj-Torna 34 18,3 3

16. Békés 37 12,33 16

17. Zemplén 32 9,41 25

18. Szatmár 31 7,8 35

19. Győr 30 22,2 1

20. Baranya 30 8,57 29

21. Szepes 28 16,47 6

22. Gömör-Kishont 26 13,8 13

23. Nógrád 26 10 23

24. Somogy 26 7,02 36

25. Szolnok 26 7,02 37

26. Tolna 26 9,62 24

27. Szabolcs 25 7,81 32

28. Temes 21 4,88 41

29. Heves 20 7,81 33

30. Nyitra 20 4,34 46

31. Alsó-Fehér 18 18 8,18

32. Bars 18 10 22

33. Arad 18 4,39 45

34. Háromszék 18 12 19

35. Maros-Torda 18 8,18 31

36. Sáros 16 11,1 21

37. Hont 15 11,5 20

38. Brassó 13 13 14

39. Esztergom 13 14,4 9

40. Torda-Aranyos 13 7,6 34

41. Moson 10 13,3 12

42. Krassó-Szörény 10 2,12 59

43. Torontál 10 1,63 61

44. Máramaros 9 2,5 57

45. Szolnok-Doboka 9 3,6 48

46. Csanád 8 4,7 42

47. Udvarhely 8 4,7 43

48. Bereg 7 2,9 56

49. Hunyad 7 2,05 60

50. Szilágy 7 3,04 55

51. Trencsén 6 2,25 58

52. Szeben 6 3,52 50

53. Nagy-Küküllő 5 3,33 52

54. Ung 5 3,2 54

55. Zólyom 5 3,54 47

56. Árva 4 5 38

57. Csík 4 4,44 45

58. Kis-Küküllő 4 3,33 51

59. Liptó 4 5 40

60. Túróc 3 5 41

61. Ugocsa 3 3,33 53

62. Fogaras 1 0,76 63

63. Beszterce-Naszód 1 1,1 62

2. táblázat

Rangsor N N/ Sorszám

100000 (N-szerint)

1. Győr 30 22,2 19

2. Komárom 39 19,5 14

3. Abaúj-Torna 36 18,3 15

4. Hajdú 44 17,6 44

5. Sopron 47 16,78 47

6. Szepes 28 16,47 21

7. Fejér 40 16,4 11

8. Kolozs 46 15,86 7

9. Esztergom 13 14,44 39

10. Pozsony 57 14,6 2

11. Borsod 41 14,13 9

12. Gömör-Kishont 25 13,8 22

13. Moson 10 13,3 41

14. Brassó 13 13,0 38

15. Csongrád 41 12,81 10

16. Békés 37 12,33 37

17. Vas 54 12,27 17

18. Veszprém 53 12,04 5

19. Háromszék 18 12,0 34

20. Hont 15 11,5 37

21. Sáros 16 11,17 36

22. Bars 18 10,0 32

23. Nógrád 26 10,0 23

24. Tolna 26 9,62 26

25. Zemplém 32 9,41 17

26. Pest-Pilis, Solt 93 9,2 1

27. Bihar 56 8,8 3

28. Zala 41 8,72 12

29. Baranya 30 8,57 20

30. Alsófehér 18 8,18 31

31. Maros-Torda 18 8,18 35

32.Szabolcs 25 7,81 27

33. Heves 20 7,81 29

34. Szatmár 30 7,8 18

35. Torda-Aranyos 13 7,6 40

36. Somogy 26 7,02 24

37. Szolnok 26 7,02 24

38. Árva 4 5,0 56

39. Bács 40 5,0 13

40. Liptó 4 5,0 59

41. Túróc 3 5,0 61

42. Temes 21 4,88 28

43. Csanád 8 4,7 46

44. Udvarhely 8 4,7 47

45. Csík 4 4,44 57

46. Arad 18 4,39 33

47. Nyitra 20 4,34 30

48. Zólyom 5 3,84 55

49. Szolnok-Dob. 9 3,6 45

50. Szeben 6 3,52 52

51. Kis-Küküllő 4 3,33 58

52. Nagy-Küküllő 5 3,33 53

53. Ugocsa 3 3,33 60

54. Ung 5 3,12 54

55. Szilágy 7 3,04 50

56. Bereg 2,9 48

57. Máramaros 9 2,5 44

58. Trencsén 7 2,25 50

59. Krassó-Ször. 10 2,12 42

60. Hunyad 7 2,05 49

61. Torontál 10 1,63 43

62. Beszterce-Nasz. 1 1,1 63

63. Fogaras 1 0,76 62

3. táblázat * A tagok születési hely szerinti eloszlása a vármegyékben, 100 ezer lakosra számítva

1919 előtt felvett tagok száma 102

1920 után felvett tagok száma 374

Az összes budapesti tag száma 476

4. táblázat * A Budapesten született akadémikusok

Az összes

Lélekszám N akadémikus

%-ában

- 800 129 6,6

801-2000 144 7,3

2001-5000 226 11,3

Összesen: 499 25,4

5. táblázat * Az ötezernél kisebb lélekszámú településekről származó, "vidéki" akadémikusok száma

1. Orvos 182

2. Történész 173

3. Jogász 120

4. Kémikus 117

5. Mérnök 104

6. Biológus 104

7. Matematikus 97

8. Fizikus 90

9. Író 85

10. Geológus 83

11. Politikus 79

12. Nyelvész 75

13. Irod.történész 75

14. Közgazdász 57

15. Mezőgazdász 54

16. Filozófus 47

17. Költő 40

18. Régész 32

19. Pedagógus 24

20. Főpap 24

21. Építész 22

22. Földbirtokos 22

23. Klasszika fil. 22

24. Műv.történész 22

25. Állatorvos 21

26. Biokémikus 18

27. Statisztikus 13

28. Biofizikus 12

29. Csillagász 12

30. Etnográfus 12

31. Földrajzi utazó 12

32. Zenész 11

33. Katona 10

34. Szociológus 10

35. Orientalista 10

36. Pszichológus 8

37. Publicista 8

38. Erdőmérnök 7

39. Festő+szobrász 7

40. Turkológus 6

41. Bankár 5

42. Meteorológus 5

43. Bizantológus 4

44. Diplomata 3

45. Könyvtáros 3

46. Teológus 3

47. Demografus 2

48. Színész 2

49-58. Bolgár cár, egyiptológus, főherceg, fordító, farmakológus, hajózási szakértő, kincstáros, nádor, polihisztor, sinológus 1-1

Összesen: 1969

6. táblázat * A Magyar Tudományos Akadémia tagjainak szakma szerinti elosztása (1825-2002)





Életkor, év Szakma Összlétszám

42 pedagógus 24

46 nyelvész 76

író 85

régész 32

47 történész 173

jogász 120

48 költő 40

matematikus 97

politikus 79

irod. történész 75

49 geológus 83

fizikus 90

51 közgazdász 57

filozófus 47

52 kémikus 117

biológus 104

53 orvos 182

54 mezőgazdász 54

mérnök 104

7. táblázat * Az MTA tagság elérésének átlagkora a 19 legnépesebb szakma képviselőinél (kerek értékek)





1. ábra * A taggá választás életkor szerinti eloszlásban 1825-től 2002-ig




2. ábra * A taggá választás életkor szerinti eloszlásban 1825-től 1946-ig,

illetve 1947-től 2002-ig





Név Szül. hely * + Élethossz Vál. éve Kora Szakma

1. Ábel Jenő Pest 1858 1889 31 1882. l. 24 klasszika fil.

2. Eötvös József Buda 1813 1871 68 1835. l. 22 író

3. Gorove István Pest 1819 1881 72 1843. l 24 politikus

4. Gothard Jenő Herény 1867 1909 42 1890. l. 23 csillagász

5. Habsburg Rudolf Laxenburg 1858 1869 31 1878. t. 20 trónörökös

6. Nagy János Szombathely 1809 1885 86 1833. l. 24 nyelvész

7. Pulszky Ferenc Eperjes 1814 1891 83 1838. l. 24 politikus

8. Reguly Antal Zirc 1819 1858 39 1843. l. 24 nyelvész

9. Szalay László Nagyenyed 1813 1864 51 1836. l. 23 történész

10. Szilády Áron Ságvár 1837 1922 85 1861. l. 24 irod.tört.

11. Tóth Lőrinc Komárom 1814 1903 89 1836. l 22 jogász

12. Trefort Ágoston Homonna 1817 1888 71 1841. l. 24 politikus

8. táblázat * A huszonöt éves kor alatt megválasztott akadémiai tagok

Halálozás Tagszám Átlag Szórás

1825-1919 799 68,5 + 12,7

1920-2002 665 74,3 + 11,1

1825-2002 1464 71,1 + 12,4

9. táblázat * Az akadémiai tagok átlagéletkora





Név Szül. év Taggá vál. kora Életkor Szakma

Ábrahám Ambrus 1893 52 96 biológus

Brassai Sámuel 1797 40 100 polihisztor

Cserna János 1852 37 95 író

Donhoffer Szilárd 1902 62 97 orvos

Freund Mihály 1889 59 95 kémikus

Jedlik Ányos 1800 50 95 fizikus

Kővári László 1809 74 98 történész

Bolner Ödön 1865 43 96 jogász

Pólya György 1887 39 98 matematikus

Szemere Samu 1881 64 97 filozófus

Teller Ede 1890 72 95 fizikus

Thinemann Tivadar 1890 33 95 nyelvész

Wolsky Sándor 1902 46 103 biológus

10. táblázat * A 95 évesen és annál idősebben elhalt akadémikusok

1. 1919-ig 810:94 = 8,60

2. 1920-1945 259:26 = 9,96

3. 1946-2002 900:56 = 16,00

Összesen: 1969:177 = 11,10

11. táblázat * Az évente felvett tagok átlaga

Elhalt tagok 1519

Élő tagok 450

Összesen 1969

12. táblázat * Összesítés

Név Szül. hely * + Szakma Tagválasztás éve

levelező rendes

1. Ádám Veronika Nagykan. 1949 orvos 2001

2. Ambrus Klára Róma 1924 orvos 2001

3. Ancsel Éva Budapest 1927 filozófus 1985 1990

4. Andics Erzsébet Moszkva 1902 1986 történész 1949 1950

5 Falusné Szikra Katalin Moszkva 1924 közgazdász 1976 1985

6. Ferge Zsuzsa Budapest 1931 szociológus 1998 2004

7. Garas Klára Rákossztm. 1919 művészettört. 1973 1985

8. Heller Ágnes Budapest 1929 filozófus 1990 1995

9. Hetényi Magdolna Sztlőrkáta 1944 kémikus 2001

10. Hollán Zsuzsa Budapest 1920 orvos 1973 1982

11. Klein Éva Budapest 1925 immunológus 1993

12. Kliburszkiné Vogl Mária Rákospal. 1912 1996 geokémikus 1973 1985

13. Németh Judit Budapest 1932 fizikus 1998 2004

14. Ormos Mária Debrecen 1930 történész 1987 1993

15. Péter Rózsa Budapest 1905 1977 matematikus 1973

16. Radnót Magda Vicsápap. 1911 1989 orvos 1961 1976

17. Sós Vera T. Budapest 1930 matematikus 1985 1990

18. Szabolcsi Gertrud Nagyvárad 1923 1993 biokémikus 1967 1979

19. Tóth Klára Nagykanizsa 1939 kémikus 1995 2001

20. Ullman Ágnes Szatmárn. 1927 biológus 1998

13. táblázat * Az MTA hölgy tagjai

Név Nemzetiség Szakma Nobel-díj MTA-tags. Késés év

1. Bardeen, John amerikai fizika 1972 1986 14

2. Barton, Sir Derek H. R. brit kémia 1969 1976 8

3. Békésy György magyar biológia 1961 1939 -22

4. Bohr, Niels H. B. dán fizika 1922 1938 16

5. Bragg, Sir William Henry brit fizika 1915 1940 25

6. Dausset, Jean G. francia biológia 1980 1981 1

7. Debye, Peter J. W. holland kémia 1936 1940 4

8. Dirac, Paul A. M. brit fizika 1933 1979 46

9. Eigen, Manfred német biológia 1967 1990 23

10. Gábor Dénes M. magyar fizika 1971 1964 -7

11. Harsányi János M. magyar közgazd. 1994 1995 1

12. Hertz, Gustaw L. német fizika 1925 1955 30

13. Hevesy György magyar kémia 1943 1945 2

14. Hoff, Jacobus H. van 't holland kémia 1901 1891 -10

15. Joliot-Curie, Frédéric francia kémia 1935 1953 18

16. Kastler, Alfred francia kémia 1966 1973 7

17. Lehn, Jean-Marie francia kémia 1987 2001 4

18. Lénárd Fülöp M. magyar fizika 1905 1897 -8

19. Lwoff, André M. francia fizika 1965 1970 5

20. Moissan, F. F. Henri francia kémia 1906 1902 -4

21. Mössbauer, R. Ludwig német fizika 1961 1986 25

22. Nernst, Walther H. német kémia 1920 1899 -21

23. Oláh György magyar kémia 1994 1990 -4

24. Ostwald, Wilhelm F. német fizika 1909 1897 -12

25. Planck, Max K. E. L. német fizika 1918 1940 22

26. Polanyi, John C. magyar kémia 1986 1985 -1

27. Porter, Sir George brit kémia 1967 1982 15

28. Prohorov, A. Mihajlovics orosz fizika 1964 1976 12

29. Raman, Sir

Chandrasekhara Venkata indiai fizika 1930 1937 7

30. Ramsay, Sir William brit kémia 1904 1904 0

31. Rodbell, Martin amerikai biológia 1994 1998 4

32. Rubbia, Carlo olasz fizika 1984 1993 9

33. Salam, Abdus pakisztáni fizika 1979 1990 11

34. Schally, Andrew V. amerikai biológia 1977 1986 9

35. Szemjonov,

Nyikolaj Nyikolajevics orosz kémia 1956 1961 5

36. Szent-Györgyi Albert magyar biológia 1937 1938 1

37. Taube, Henry amerikai kémia 1983 1988 5

38. Ting, Samuel

Chao Chung amerikai fizika 1976 1993 17

39. Wagner-Jauregg, Julius osztrák biológia 1927 1930 3

40. Wigner Jenő magyar fizika 1963 1988 25

41. Wüthrich, Kurt svájci kémia 2002 2004 2

42. Zeeman, Pieter holland fizika 1902 1914 12

14. táblázat * Az MTA Nobel-díjas tagjai

1. Németország 186

2. Franciaország 94

3. Oroszország 77

4. Magyarország 70

5. Egyesült Királyság 64

6. Ausztria 64

7. USA 43

8. Olaszország 43

9. Finnország 26

10. Lengyelország 26

11. Svédország 14

12. Románia 14

13. Hollandia 13

14. Csehország 12

15. Bulgária 9

16. Svájc 9

17. Dánia 7

18. Japán 7

19. Észtország 5

20. Görögország 5

21. Szerbia 5

22. Belgium 4

23. India 4

24. Horvátország 4

25. Örményország 3

26. Törökország 3

27. Ukrajna 3

28. Jugoszlávia 2

29. Kína 2

30. Lettország 2

31. Mongólia 2

32. Skócia 2

33-43. Belorusszia, Kanada,

Kuba, Mexikó, Monaco,

Norvégia, Pakisztán,

Portugália, Spanyolország,

Szlovákia, Szlovénia,Vietnam 1-1

Összesen: 836

15. táblázat * A tiszteleti tagok országok szerinti eloszlása


<-- Vissza a 2006/3 szám tartalomjegyzékére


<-- Vissza a nyitólapra