Magyar Tudomány, 2005/9 1158. o.

Tudós fórum

Berényi Dénes

az MTA rendes tagja, kutatóprofesszor

Az MTA szerepe a határon túli magyar tudományosság integrálásában


1. Visszatekintés

Az, hogy a Magyar Tudományos Akadémia a nemzet akadémiája és hogy ennek megfelelő a tevékenysége, nem érvényesülhetett hivatalosan a rendszerváltás előtt. A határon túli magyar tudományossággal, illetve annak képviselőivel egyéni kapcsolatok azonban a lehetőségek szerint kialakultak korábban is. A Magyar Tudományos Akadémián csak a 80-as évek közepétől, második felétől kezdődtek erre vonatkozó központi intézkedések a határon túli magyar kutatók számbavételével.

1989 után viszont egyre-másra történtek fontos lépések a Magyar Tudományos Akadémián a határon túli magyar tudományosságot illetően. (Berényi, 2000; Berényi, 2002) Hadd soroljunk fel ezek közül néhány fontosabbat:

- 1990: A külső tagság intézményének bevezetése. A külső tagokat, akiknek tudományos eredményessége hazai tagokénak megfelelő színvonalú, előzetes jelölés után az egyes osztályok titkos szavazással történő javaslata alapján a közgyűlés választja.

- 1993: Kétévenként megkezdődik a határon túli műhelytalálkozók sorozata: az első Budapesten, a továbbiak Debrecenben.

- 1996: Megalakul az Akadémián a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság (MTK), amely a határon túli magyar tudományosság ügyeivel foglalkozik nem csak az Akadémia vonatkozásában.

- 1997: Indul a Domus program, amelynek keretében a határon túli magyar kutatók jöhetnek rövidebb-hosszabb időtartamú magyarországi kutatómunkára.

- 2000: Lehetővé válik a határon túli köztestületi tagság mindazok számára, akik a határon túl tudományos fokozattal rendelkeznek, és magukat magyarnak vagy magyarnak is tartják, illetve szorosan kapcsolódni kívánnak a magyar tudományossághoz (főleg, ha kutatásuk tárgya magyar vonatkozású), jelentkezhetnek az MTA határon túli köztestületi tagságára.

- 2001: Megindul a Szülőföldi Kutatástámogatás program, amely lehetővé teszi, hogy egyes határon túli kutatók és kutatócsoportok pénzügyi támogatást kapjanak az otthoni, azaz a szülőföldön folytatandó kutatásaikhoz.

- 2003: Megalakul a Nyugati Magyar Tudományos Tanács mint az MTA elnökének tanácsadó bizottsága.

- 2005: Műhelytámogatási program indul. Ennek keretében a határon túli magyar tudományos műhelyek és szervezetek működési támogatást kaphatnak.

2. Az MTA "Magyar Tudományosság Külföldön" Elnöki Bizottság

Az előbbiekben már utaltunk a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság (MTK) megalakulására az Akadémián. A Bizottság azzal a céllal jött létre 1996-ban Glatz Ferenc akkori akadémiai elnök kezdeményezésére, hogy előmozdítsa az együttműködést a hazai és a külföldi magyar tudományosság képviselői között, illetve, hogy a külföldi (vagy kettős) állampolgársággal rendelkező, külföldön élő magyar (magukat magyarnak, illetve magyarnak is tartó) kutatókat, valamint a külföldi magyar tudományos műhelyeket és az egész határon túli magyar tudományos intézményrendszert integrálja a magyar tudományos életbe, továbbá, hogy koordinálja a határon túli magyar tudományossággal kapcsolatos bárhol folyó hazai (anyaországi) tevékenységet.

A Bizottság, mint minden akadémiai testület akadémiai ciklusonként megújításra kerül. A 2002-2005 ciklusban összesen huszonöt tagja volt (amelyek közül tizenegy állandó meghívottként szerepelt). A huszonöt tagból egyébként tizenkettő anyaországi, tizenhárom pedig a környező országok vezető kutatói közül került ki.

A magyar tudományosságnak a határainkon kívül nagyban-egészében - döntő többségében a szomszéd országokban - mára már kialakult az intézményrendszere. Anélkül, hogy ennek részleteire itt kitérnénk, felsorolunk néhány legfontosabbat. Ilyenek elsősorban a magyar egyetemek, főiskolák, illetve a hungarológiai jellegű magyar tanszékek, amelyek a magyar nyelvvel, magyar kultúrával, magyar történelemmel foglalkoznak. A szomszédos országokban összesen tizenkét ilyen van. Ide tartoznak továbbá az önálló magyar kutatóintézetek illetve kutatócsoportok, és ide számíthatjuk a megfelelő múzeumokat, levéltárakat is. Más jellegűek, de a tudományosság szempontjából nagyon fontosak a tudományos egyesületek, valamint a kapcsolódó szakmai szervezetek, sőt az ismeretterjesztő jellegűek is. Fontos továbbá a szerepük a tudományos vagy tudománynépszerűsítő folyóiratoknak, illetve ezek szerkesztőségének.

A Bizottság adminisztratív hátterét az MTA Elnöki Titkárságának keretében működő Határon Túli Magyarok Titkársága nevű szervezet képezi. Ennek vezetője a Bizottság titkára.

Itt kell megemlítenünk, hogy az Akadémia Arany János nevével jelzett kitüntetést illetve díjakat hozott létre a határon túli magyar tudományosságban kiemelkedő eredményeket elért kutatók számára. Az Arany János-érem, amelyből évenként legfeljebb kettőt-hármat lehet kiadni, a határon túli magyar tudományosság szervezésében, előmozdításában elért eredmények elismerésére szolgál, amelyet az illető kutató kiváló tudományos eredményeinek elérése mellett végzett. Ezenkívül évenként három Arany János-díj kerül odaítélésre: ezek közül az egyik életmű-díj, a másik a legutóbbi időben elért kimagasló tudományos eredményeket jutalmazza, végül a harmadik az ifjúsági kutatói díj. Mindezeket a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság ítéli oda titkos szavazással, és a díjakat az MTA elnöke adja át az MTA közgyűlése alkalmából.

3. Az MTA határainkon túli magyar tudományosságra vonatkozó programjai, intézményei

Az előbbiekben megemlítettünk már néhány akadémiai programot, most ezekkel és továbbiakkal is egy kicsit részletesebben kívánunk foglalkozni.

3.a. Kapcsolatok program

A Bizottság első programja a külső tagokra vonatkozott, majd később ehhez a programhoz kapcsolódott a határon túli köztestületi tagokra vonatkozó tevékenység is. Az előbbiek létszáma jelenleg 187, az utóbbiaké 838 a Föld minden országát tekintve, azaz az MTA határainkon túli köztestületének teljes létszáma felülmúlja az ezret. Egyébként az 1. táblázat a külső tagok, a 2. táblázat a határon túli köztestületi tagok országonkénti eloszlását mutatja.

A szóban forgó program a Kapcsolatok nevet kapta, amelynek munkájában különböző fórumok, szimpóziumok szervezése is szerepel (Külső Tagok Fóruma, kihelyezett ülések a szomszédos országokba stb.), továbbá megfelelő kiadványok publikálása is.

Itt kell megemlítenünk, hogy a határon túli köztestület szempontjából fontos szerepük van a hazai akadémiai területi bizottságoknak is. A közvetlen kapcsolatot ezek a bizottságok tartják a határon túli köztestületi tagokkal rendezvények, látogatások, tanulmányutak szervezésével, illetve biztosításával. Ezirányú tevékenységük összehangolására az MTK elnöke évenként megbeszélést tart a testületi bizottságok elnökeivel.

3.b. Domus program

Nem sokkal a Bizottság munkájának megindulása után, 1997 első felében sor került az ún. Domus program létrehozására is, együttműködésben a Művelődési és Közoktatási (majd Oktatási) Minisztériummal. Ennek keretében pályázati alapon néhány hónapos kutatási ösztöndíjat és szállást kaphatnak magyarországi kutatómunka céljából bárhol a világon dolgozó magyar kutatók, illetve olyanok, akik kutatásának tárgya magyar vonatkozású. A statisztika szerint az elmúlt nyolc év alatt, 1997-től az ösztöndíjasok több mint 90 %-a szomszédos országokból érkezett.

Nehéz lenne az ezzel a programmal kapcsolatos tapasztalatokat röviden összefoglalni (lásd részletesebben Tóth, 2004), de kétségtelen, hogy nagymértékben hozzájárult a határon túli, de elsősorban a környező országokban dolgozó magyar kutatók és az anyaországi kutatók közötti kapcsolatok kifejlődéséhez, megerősödéséhez.

A programra vonatkozó legfontosabb adatokat a 3. táblázat tartalmazza.

A Domus pályázatokkal, illetve a nyertes pályázatok keretében Magyarországon dolgozó ösztöndíjasokkal egy pályázati iroda foglalkozik. A tervek szerint ez a pályázati iroda kibővülve a jövőben a Szülőföldi kutatástámogatás (lásd később) ügyeit is intézni fogja.

3.c. Szülőföldi kutatástámogatás

Rögtön a Domus program megindulása után felmerült az igény, hogy otthon, a szülőföldön folytatandó kutatáshoz is lehessen támogatást kapni. Ez a Szülőföldi kutatástámogatás program csak 2001-ben valósult meg, azóta is különböző változásokon ment keresztül, azonban haszna a magyar tudományosság szempontjából tagadhatatlan. A programra vonatkozó legfontosabb adatokat a 4. és 5. táblázatban foglaltuk össze.

3.d. Műhelytámogatási program

A határon túli magyar tudományosságra vonatkozóan a legújabb program a Műhelytámogatás. Ez is régi igény, mivel a magyar tudományosság határon túli különböző intézményeit (kutatóintézetek, csoportok, szervezetek stb.) folyamatosan fenntartani, működtetni kell, és ehhez semmiképpen sem elegendő, adott kutatási feladatokhoz pályázati úton kapott támogatás. Ahhoz, hogy ilyen műhelytámogatás folyósítható legyen, egy akkreditációszerű vizsgálatot kellett folytatni kiküldött kérdőívek alapján. A konkrét összegek odaítéléséről egyébként a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság dönt. Erre először 2005-ben került sor, a konkrét támogatási összegeket a 6. táblázat mutatja.

3.e. A Nyugati Magyar Tudományos Tanács és az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézete

Anélkül, hogy a fenti címben szereplő tanáccsal, illetve intézettel részletesebben foglalkoznánk, feltétlenül meg kell említenünk őket ebben a cikkben, amely az MTA határon túli magyar tudományossággal foglalkozó testületeivel, intézményeivel foglalkozik.

Mint már említettük, a Nyugati Magyar Tudományos Tanács azért létesült, hogy az MTA elnökének a legkülönbözőbb tudományos kérdésekben tanácsokat adjon, segítséget nyújtson. Ennek a tanácsnak mind az elnöke, mind a titkára Európában vagy a tengeren túl dolgozó, magát magyarnak, illetve magyarnak is tartó tudós. A tanácsnak egyébként külön adminisztrációja van, de szorosan együttműködik a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsággal.

Az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézete 2001-ben jött létre (többéves eredményes előmunkálat során), és mind hazai, mind a határon túli kisebbségek kérdésével, jogaival foglalkozik nemzetközi összehasonlításban. Ezen a területen számos kutatási programot hajt végre, illetve megfelelő konferenciákat, tudományos tanácskozásokat rendez.

4. További teendők

Nem kétséges, hogy az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság feladatai a programok létrehozásával nem fejeződtek be, hiszen azokat állandóan figyelemmel kell kísérni, szükség szerint koordinálni, illetve egyes programokat esetleg befejezettnek nyilvánítani. Érdemes itt megjegyezni, hogy maguk a programok is, mint láttuk, nem egyszerre, hanem fokozatosan jöttek létre: részben az igények megfogalmazásával, részben a lehetőségek megteremtődésével, megteremtésével.

Külön feladat, hogy a határon túli magyar kutatási műhelyeket hozzásegítsük ahhoz, hogy az európai uniós forrásokhoz hozzáférjenek. Ebből a célból nemegy megfelelő rendezvény megvalósítására is sor került már.

Végül nagyon fontos megjegyezni, hogy a magyar tudományosság ügye semmiképpen sem egyszerűen etnikai, hanem tudományos-kulturális jellegű feladat. A határon túli magyar tudományossággal és képviselőivel való foglalkozás részben a magyar tudományosság gazdagítását szolgálja, részben pedig katalizátorként szolgál a magyarországi és a környező országok közötti tudományos kapcsolatok fejlesztésére. Így szolgálja az egyetemes tudományt.

Az elmúlt években hároméves, NKFP kutatási program keretében folyó kutatás nagyon sok igényt vetett fel, de kritikákat, javaslatokat is megfogalmazott. (Tóth - Berényi, 2004) Az eredmények kiértékelését az Akadémia ezen a területen folyó munkájában feltétlenül fel kell használni, ezért is adunk a továbbiakban egy rövid tájékoztatást erről a programról.

5. Hároméves kutatási program

Az előbbiekben ismertetett különböző akadémiai programok és intézkedések nemcsak a Kárpát-medencére (azaz nemcsak a szomszédos országokra), hanem gyakorlatilag az egész világra, illetve a világon bárhol dolgozó magyar kutatókra és tudományos intézményekre, valamint szervezetekre vonatkoznak. A magyar tudományossághoz különben lényegében háromféle módon lehet tartozni:

- egyénileg, azaz ha a világon bárhol is dolgozik valaki, de magát a magyar tudományossághoz tartozónak vallja;

- kutatóműhely, intézmény, szervezet formájában: ide tartoznak a világon bárhol működő hungarológiai tanszékek, magyar tudományos intézmények, szervezetek;

- azok az egyének és szervezetek, amelyeknek a kutatása a magyar történelemre, kultúrára, nyelvre vonatkozik, tekintet nélkül arra, hogy maguk a kutatók önmagukat milyen nemzetiségűnek vallják;

2001-ben a Nemzeti Kutatási Fejlesztési Programok keretében indult egy hároméves program, közel félszáz kutatóval annak felderítésére, hogy a szóban forgó összeg hogyan hasznosult. A kutatásban részt vettek kutatók illetve kutatási szervezetek és intézmények a szomszédos magyar kisebbségi régiókból is. (Berényi, 2004)

Az első feladat azoknak a módszereknek a kidolgozása volt, amelyeknek segítségével a hasznosulás megállapítható, "mérhető". Ezek közül a legfontosabbak a következők voltak: a megfelelő dokumentumok részletes tanulmányozása, műhelyviták, önkitöltős kérdőívek, mélyinterjúk, hazai és határon túli újságcikkek feldolgozása. (Tóth, 2002)

A fentieknek megfelelően az anyaország különböző állami és önkormányzati vagy köztestületi forrásából gyakorlatilag szinte az összes ilyen jellegű pénzügyi támogatás a szomszédos országok magyar tudományosságának támogatására lett fordítva. A legfontosabb forrásokból származó összeg 1990-2002-ig mintegy 12 md forint. (Egyed, 2004)

A vizsgálat egyik fő mondanivalója, következtetése, hogy a határon túli tudományosság és a felsőoktatás is a magyar tudományosság része, és ennek integrálása, a támogatások koordinálása a legfontosabb feladat. Az Akadémia, illetve megfelelő testületeinek, szerveinek fontos feladata a szóban forgó kutatás során felmerült észrevételek, kritika és különböző javaslatok figyelembevétele és feladatuk közé beépítése.



	Országok	Tagok száma	

	Ausztria		3	
	Ausztrália		6	
	Belgium			4	
	Costa Rica		1	
	Franciaország		6	
	Hollandia		2	
	Horvátország		1	
	Izrael			1	
	Japán			1	
	Kanada			13	
	Magyarország		8	
	Nagy-Britannia		4	
	Németország		9	
	Norvégia		1	
	Olaszország		2	
	Románia			16	
	Spanyolország		1	
	Svájc			8	
	Svédország		5	
	Szerbia és Montenegró	3	
	Szlovákia		1	
	Ukrajna			4	
	USA			86	
	ÖSSZESEN		187 fő	

1. táblázat * Külső és magyar tiszteleti tagok megoszlása (187 fő)



	Országok	Tagok száma	

	Ausztria		10	
	Ausztrália		7	
	Brazília		1	
	Cseh Köztársaság	3	
	Horvátország		36	
	Írország		1	
	Kanada			17	
	Magyarország		11	
	Nagy-Britannia		3	
	Németország		14	
	Norvégia		1	
	Románia			325	
	Svájc			1	
	Szerbia és Montenegró	159	
	Szlovákia		79	
	Szlovénia		9	
	Ukrajna			57	
	USA			104	
	ÖSSZESEN		838 fő	

2. táblázat * A határon túli köztestületi tagok megoszlása (838 fő)



Pozitív döntések száma1,2	1971	
Ösztöndíjak megoszlása3,4	junior: 36%; senior: 64 %	
Románia				1273 (69 %)	
Szerbia és Montenegró		181 (10 %)	
Kárpátalja			109 (6 %)	
Szlovákia			188 (10 %)	
Észak-Amerika			35 (2 %)	
Egyéb				97 (5 %)	

3. táblázat * A Domus pályázatokra vonatkozó fontosabb információk (1997-2005)*
1 A társadalomtudomány és természettudomány kb. 50-50%-kal van képviselve
2 A kiosztott hónapok száma: 2650
3 Az utóbbi időben a junior/senior arány 50-50%-hoz közelít
4 Az egyes kuratóriumi üléseken az elutasított pályázatok aránya általában 10-15%

*A Domus rendszert az MTA kezdeményezésére az MTA és az OM közösen működteti. Az évek során az erre fordított összegek lényegében nem változtak: MTA - 30 MFt (ösztöndíjak, adminisztráció), OM - 30 MFt (szállásbiztosítás)



2001 	70,3 MFt
2002	86,6 MFt
2003	69,7 MFt
2004	32,4 MFt

4. táblázat * A határon túli (szülőföldi) kutatástámogatásra jutó összegek, 2001-20041,2,3

1 Bizonyos adminisztratív okok miatt a 2001. évi támogatások 2002-ben, a 2002. éviek 2003-ban lettek kifizetve és így tovább.
2 A pályázatok száma évente általában száz felett volt
3 Tájékoztatásul: a legkisebb odaítélt összeg 80 EFt, a legnagyobb 5 MFt volt



Románia			322 (65 %)
Szerbia-Montenegró	75 (15 %)	
Szlovákia		53 (11 %)
Ukrajna			34 (7 %)
Egyéb			11 (2 %)

Összesen		495 (100 %)

5. táblázat * A nyertes szülőföldi kutatástámogatási pályázatok megoszlása kisebbségi régiók szerint (2001-2004)



Románia 		Szerbia és Montenegró  		Szlovákia  		Szlovénia 		Ukrajna 
(11,5 MFt)		(3 MFt)				(7,75 MFt)		(0,5 MFt)		(3,5 MFt)

Erdélyi Múzeum-		Magyarságkutató			Fórum Kisebbség-	Magyar Nemzeti 		Limes Társadalom-
Egyesület 5,0		Tudományos Társaság 1,25	kutató Intézet 4,0	Műv. Int. 0,5		kutató Intézet 1,5

Szabó T. Attila 	Vajdasági 			Etnológia 					Hodinka Antal 
Nyelvi Intézet 1,0	Kutatóállomás 0,75		Központ 1,0					Intézet 1,5	

Kolozsvári Magyar 	Vajdasági Magyar 		Gramma 						Ukrán-Magyar 
Egyetemi Intézet 2,0	Tudományos Társaság 1,0		Nyelvi Iroda 2,0				Tudományos Műhely 0,5

Kriza János 						Mercurius Társada-
Néprajzi Társaság 0,5					lomtudományi 
							Kutatócsoport 0,75			
Max Weber Társadalom-
kutató Központ 0,5					

KAM-Regionális és
Antropológiai Kutatások
Központja 2,0

Marosvásárhelyi Orvosi
és Gyógyszerészeti Egyetem 0,5

Összes javasolt: 26,25 MFt


Irodalom

Berényi Dénes (szerk.) (2000): Magyar Tudományosság Külföldön. 4. módosított kiadás. MTA, Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság, Budapest

Berényi Dénes (szerk.) (2002): Mit tett a Magyar Tudományos Akadémia a határon túli magyar tudomány ügyében az elmúlt hat évben. MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság, Budapest

Berényi Dénes (szerk.) (2004): A határon túli felsőoktatási és K+F támogatások és hasznosulásuk. Társadalomkutatás. Supplementum.

Egyed Albert (2004): Társadalomkutatás. 22, Supplementum. 31.

Tóth Pál Péter - Berényi Dénes (2004): Hogy hasznosultak a magyarországi támogatások a környező országok magyar felsőoktatásában és kutatásában? Magyar Tudomány. 111, 770.

Tóth Pál Péter (2002): Határon túli felsőoktatási és K+F támogatások és hasznosulásuk - A kutatás módszertana. NKFP/5/150/2001. Budapest

Tóth Pál Péter (2004): Társadalomkutatás 22 Supplementum. 43-60.


<-- Vissza a 2005/9 szám tartalomjegyzékére