Magyar Tudomány, 2004/7 691. o.

Braun Tibor

a kémiai tudomány doktora, címzetes egyetemi tanár, tudományos kutatócsoport-vezető - braun @ mail.iif.hu

Zsindely Sándor

PhD, külső tudományos munkatárs - s.zsindely @ dpg.hu, MTA Kutatásszervezési Intézet Tudományelemzési és Információtudományi Kutató Csoport, Budapest, és ELTE Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék, Budapest

ELITSZŰRÉS

A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA TERMÉSZETTUDOMÁNYI OSZTÁLYAINAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A 2004. ÉVI LEVELEZŐ TAGJELÖLÉSI SZEMPONTOK TÜKRÉBEN


Bevezetés

A Magyar Tudomány 2003. decemberi számának mellékletét (MT, 2003) lapozgatva merült fel a gondolat, hogy az hasznos adatbázist képezhet egy statisztikai vizsgálathoz, ha az MTA természettudományi osztályainak a levelező tagok jelölésénél követett szempontjait kívánjuk összehasonlítani.

Más területeken, külföldön használnak egy elemzési módszert, amit text mining-nak (szövegbányászatnak) neveznek. Bizonyos értelemben ennek egy változatát valósítottuk meg - kísérleti jelleggel - ebben a dolgozatban.

A jelöltek alkalmasságát per definitionem elfogadva, a vizsgálat a jelölési szempontokat, azok homogenitását (vagy heterogenitását) igyekszik megragadni. A szempontokat kiemeltük, és azok tekintetbe vételét (vagy mellőzését) statisztikailag elemeztük a nyolc MTA-osztály esetében.

A vizsgált adatok és szempontok osztályonként a következők voltak:

* jelöltek száma,

* az ajánlók és ajánlások száma,

* a jelöltek életkora,

* a jelölők által kiemelt folyóiratcikkek adatai,

* a jelöltek eddig végzett szakirodalmi tevékenysége,

* a jelöltek oktatási tevékenysége,

* konferenciarészvétel,

* nemzetközi és hazai közéleti tevékenység,

* folyóiratszerkesztés.

Tudatában vagyunk az említett szempontok kiválasztásával szemben felvethető hiányosságoknak. További vagy más szempontok vizsgálata esetleg más, vagy bizonyos mértékben eltérő eredményekhez vezethettek volna. Ennek ellenére úgy véljük, ilyen jellegű - első ízben - végzett mérések megfontolásra érdemes eredményekhez vezethetnek.

Kötelező jelleggel merül fel a kérdés, hogy a jelölések mennyire tekinthetők MTA osztálydetermináltaknak. Véleményünk szerint annak ellenére, hogy a jelölteket kisebb (minimum kéttagú) vagy nagyobb egyéni csoportok javasolták, végül az osztály alakította ki és határozta meg a végleges listát, amit titkos szavazással osztályszempontként "szentesített".

Vizsgálatunk második része lehet annak elemzése, hogy mennyire érvényesültek jelölési és kiválasztási szempontok az MTA osztályainak végleges eredményeiben, illetve összakadémiai vonatkozásban. Ezekre a mérésekre ebben a dolgozatban nem került sor.

A jelöltek száma

A jelöltek számát az 1. táblázatban mutatjuk be. Mint látható, a számok osztályonként meglehetősen eltérőek és tizenegy és huszonöt között mozognak. Ezen adatok önmagukban keveset mondanak. Valamivel tisztább képet nyerünk, ha ezeket az osztályok szakterületéhez tartozó doktorok összlétszámához viszonyítjuk. Az adatok, enyhén szólva, érdekeseknek, sőt talán meglepőeknek mondhatók. Az még talán érthető és magyarázható, hogy a matematikus jelöltek elitje az összakadémiai átlagnak a kétszerese, az viszont nehezen érthető, hogy az orvosoknál, vegyészeknél, fizikusoknál a megfelelő elit kb. 3 %-a az összakadémiai nagyátlag* alatt van, míg a műszakiaknál, agráriusoknál, biológusoknál, földtudósoknál kb. ugyanannyival fölötte található. A kérdés persze fordítva is felvethető, azaz talán elképzelhető, hogy e területek doktorainak zöme illetve többsége alatta illetve fölötte van a nemzetközi szakmai elitszínvonalnak?

Az ajánlások, illetve ajánlók száma

Ezeket az adatokat a 2. táblázat mutatja be. Az összhang itt sokkal jelentősebb az összakadémiaihoz viszonyítva, és csak a matematikusoknál tér el. Erre számos magyarázat képzelhető el, így például az osztályok szakterülete annyira szegregálttá vált (számos alterülettel, tématerülettel), hogy az ajánlók bizonyos mértékben, a szakosodás következtében kevésbé érzik magukat illetékesnek a jelölésre saját téma- vagy alterületükön kívül.

A jelöltek életkora

Tudomásunk szerint az MTA-nak nincsenek írásbeli utasításai a jelöltek ideális életkoráról, annak ellenére, hogy az ún. fiatalítás szüksége sokszor és sok helyen felmerült. A nem bizonyítható kívánalmak szerint kívánatos kornak a hatvan év alatti tekinthető, kimondatlanul ugyan, de ellenjavallt a hetven év feletti korúak jelölése.

A fentiek jegyében kifejezetten talányosnak tekinthetők a 3. táblázat adatai. Azon el lehet ugyan gondolkodni, hogy az 58,6 éves átlagkorral kielégül-e az MTA-elit fiatalítási törekvése, úgyszintén az alsó, valamint a felső jelölési korhatár; az előbbi (39) kimondottan pozitívnak, míg az utóbbi (81) enyhénszólva érdekesnek jellemezhető.

Persze a hazai és nemzetközi tudományos elithez való tartozást, illetve annak elérésének kritériumrendszerét egy olyan széles skálán, mint az MTA természettudományi profilja, csaknem lehetetlen pontosan definiálni, de ha más nem, közhiedelmi vagy pontosabban, józan észbeli elvárások azért megemlíthetők. Például a szakmai tehetség, kiválóság a matematikában közismerten sokkal zsengébb korban nyilvánul meg, mint a kémiában, orvostudományokban, esetleg a műszaki tudományokban. Az adatok viszont azt mutatják, hogy ez az MTA-n fordítva van. Persze van egy aránylag kézenfekvőbb magyarázat is. Egyes osztályok álláspontja lehet az, hogy az elitjelölésnél a kor nem akadály. Talán igazuk is van, hiszen a jelölés nemcsak a kiválóság, hanem a hála indikátora is lehet. Sőt az is lehetséges, hogy egyes osztályok Hans Bethe fizikai Nobel-díjas véleményét vallják, miszerint kortól függetlenül aktív kutató az, aki új eredményeket publikál, elismert jó folyóiratokban.

Más osztályoknál pedig, ha nem is ennek az ellenkezője, de konform gondolkodásuk tartotta magát a hallgatólagos konszenzushoz (jelölés csak hatvan év alatt).

A jelölők által kiemelt cikkek adatai

Nem nehéz átlátni, hogy a 4. táblázat adatai jelentős vita tárgyát képezhetik. Vitathatatlan ugyan és világviszonylatban elismert és elfogadott tény, hogy a tudományos alapkutatás önszervező mechanizmusa a kutatás jellemzését, értékelését, a tudás tömörítését, megőrzését, fennmaradását és gyarapítását egy - prózaian szólva - olyan nemzetközi társasjátéknak tekinti, amelyet csak egyféleképpen lehet játszani: az eredmények szabad, nyílt és nyilvános, szakszerűen bírált publikálásával. Amennyiben ez nem így történik, az egy másik játék. Bár a tudományos publikálás és a publikációk számos változata ismert, nemzetközileg elfogadott, hogy a tudományos haladás frontvonalát a periodikák képezik. Fentiek jegyében megvizsgáltuk, hogy a jelölések milyen mértékben emelnek ki bibliográfiai adatokkal ellátott, olyan folyóiratcikkeket, amiket a jelölt elismertségének, jelentős alkotásának tartottak. Annak ellenére, hogy egyes jelölteknél a fontosnak vagy netán legfontosabbnak tartott cikkek (teljes bibliográfiai adatokkal ellátott) megemlítése a merő véletlennek is betudható (a jelölők például más erényeket fontosabbaknak véltek megemlíteni), érdekes, hogy osztályonként mennyire különböznek az adatok. Így például a publikációs szempontokat mennyire fontosnak tartották a fizikai és kémiai jelöltek, és mennyire - mondhatnánk - elhanyagolták az orvosi jelöltek esetében.

A jelöltek teljes szakirodalmi tevékenysége

Az 5. táblázat lényegében a 4. táblázat kiegészítése. Az adatok azt mutatják, hogy milyen volt a különböző publikációs formák, valamint az idézetek puszta említése a jelöltek tevékenységének jellemzésében. Érdekesnek tekinthető, hogy az idézettség megemlítése mind a nyolc osztály jelölőinél fontosnak találtatott, bár különböző mértékben. Míg pl. a kémiai osztály jelöltjeinek csaknem mindegyikénél említésre talált, addig a műszaki, matematikai és földtudományok jelöltjeinek csak a felénél. Ugyancsak érdekes, hogy a folyóiratcikkek publikálásánál csaknem ugyanez a helyzet. Változó viszonyt a könyv- és könyvfejezetírás gyakorisága jelent. Kimagasló könyvírási tevékenység jellemzi a műszaki tudományok jelöltjeit, míg a könyvfejezetírásnál a biológus jelöltek jeleskednek.

A jelöltek oktatási tevékenysége

Kiemelten fontosnak tartották a jelölők a jelöltek külföldi és belföldi oktatási tevékenységének megemlítését, különösen a matematikusoknál. Persze, ezeket az adatokat az is befolyásolja, hogy egyetemi vagy kutatóintézeti közeghez tartozó-e a jelölt, de említésre méltó talán, hogy a műszaki tudományok egyik jelöltjénél sem tartották fontosnak a jelölők megemlíteni a külföldi oktatást.

A jelöltek konferenciarészvétele

Úgy véljük, hogy a konferenciarészvétel hasznosságát és fontosságát manapság egyik szakterületen sem lehet tagadni. Talán az sem meglepő, hogy a jelölési említéseknél a vegyészek vezetik a rangsort. Ugyanakkor nehéz elhinni, hogy az orvos jelöltek esetében a jelölők nagyon kis mértékben tartották érdemesnek a konferenciarészvétel megemlítését. Hozzáteendő, hogy - általában - nem egyszerű részvételt jeleztek az osztályjelölteknél, hanem a jelentős szerepeket emelték ki a konferenciák szervezésében és működtetésében.

Nemzetközi és hazai tevékenység

Talán a 7. táblázat adataival szemben kompenzációs effektusok mutatkoznak a 8. táblázat adataiban, ahol - mint látható - az orvos jelöltek megemlítése áll az élen, bár meglepő, hogy összjelölti szinten a társasági, bizottsági stb. megemlítés csak az összjelöltek szerény 38 százalékánál fordul elő.

Folyóiratszerkesztés

Bár ma már közismert a folyóiratok kapuőreinek (gatekeepers) rendkívül fontos szakmai és eseménybefolyásoló szerepe a tudományban, meglepően alacsony a jelölések esetében ennek említése (összességében kb. 80 %-ánál az említés elmarad). Különösen feltűnő a főszerkesztői pozíciók nagyon alacsony említési gyakorisága a jelölteknél.

Összakadémiai összegzés

Nagyon tanulságosnak és minden vonatkozásában helyükön valóknak tekinthetjük a 10. táblázat adatait. Ebben fontossági rangsorban összesítettük azokat a tényezőket (szempontokat), amelyeket az osztályok fontosaknak tartottak az elit elitjének kiválasztásánál (jelölésénél). A szakirodalmi tevékenység az idézettséggel, illetve annak tekintetbe vételével elsöprő jelentőséggel bír, illetve annak az oktatással való szimbiózisa messzemenően igazolja azt a fejlett, külföldön már régóta ismert és elismert tényt, hogy a tudás fejlődésének, haladásának ez az útja, és ez az, amin az MTA-nak a jövőben is haladnia kell.

Azoknak az osztályoknak, melyek jelentősen eltérő adatokat mutattak, talán érdemes elgondolkodniuk a nemzeti és nemzetközi trendekhez való közeledés lehetőségein.

Köszönetünket fejezzük ki a Magyar Tudomány szerkesztőségének a folyóirat 2003/12. száma mellékleteként megjelent lista elektronikus változatának átadásáért.


Kulcsszavak: tagjelölés, szűrés, szövegelemzés, MTA



Rangsor	Osztály			MTA	Ebből nő	Jelöltek %	Női 	%
				doktorok		száma		jelöltek
				száma					száma

1.	Biológiai tud.		215	40		25	11,6	4	10
2.	Orvosi tud.		459	66		24	5,2	4	6,1
3.	Műszaki tud.		195	9		23	11,8	3	33,3
4.	Agrártud.		189	8		21	11,1	0	0
5.	Matematikai tud.	102	4		19	18,6	0	0
6.	Kémiai tud.		324	26		16	4,9	1	3,8
7.	Fizikai tud.		143	10		14	9,8	0	0
8.	Földtud.		93	7		11	11,8	0	0

	Összesen		1720	170		153	8,9	12	7,1

1. táblázat * A MTA természettudományi osztályaihoz tartozó doktorok és jelöltek száma osztályonként, a jelöltek számának rangsorában


Osztály		Ajánló személyek	Összes ajánlatok	Ajánlás/jelölt
		száma			száma	

Matematikai tud.	32		87			4,58	
Fizikai tud.		25		54			3,86	
Orvostud.		36		87			3,63	
Kémiai tud.		34		55			3,44	
Műszaki tud.		36		76			3,30	
Agrártud.		34		64			3,05	
Biológiai tud.		40		76			3,04	
Földtud.		17		26			2,36	

Összesítve:		218*		525			3,43	

* A MTA levelező tagságára ajánlók száma kisebb, mint az egyes osztályok ajánlói számának összege, mivel többen nem csak egy osztály esetében gyakorolták ajánlási jogukat.

2. táblázat * Az ajánlók és ajánlások száma



Osztály		Átl. életkor, év	évtől évig

Földtud.		63,8		52-75	
Orvostud.		61,2		49-69	
Agrártud.		60,0		51-70	
Mat. tud.		57,8		48-81	
Műszaki tud.		57,5		39-73	
Fizikai tud.		57,1		40-70	
Biológiai tud.		56,7		45-71	
Kémiai tud.		56,0		45-71	

Az összes jelölt:	58,6		40-81	

3. táblázat * A jelöltek életkora



Osztály			Jelöltek száma	Kiemelt cikkek szerzőinek	
					száma		Százalék	

Biológiai tudományok		25	19		76,0	
Orvosi tudományok		24	12		50,0	
Fizikai tudományok		14	14		100,0	
Kémiai tudományok		16	15		93,8	
Agrártudományok			21	17		81,0	
Műszaki tudományok		23	17		73,9	
Matematikai tudományok		19	14		73,7	
Földtudományok			11	6		54,5	

Összesítve:			153	114		74,5	

4. táblázat * A jelölők által kiemelt folyóiratcikkek adatai (Kiemelt cikkeknek neveztük a bibliográfiai adatokkal megemlítetteket.)



Osztály			Jelöltek	Cikkek	Idézetek	Könyvek	Könyv-
			száma		%	%		%	részletek %

Kémiai tudományok	16		100	93,8		37,5	50,0	
Fizikai tudományok	14		78,6	78,6		0	21,4	
Biológiai tudományok	25		72,0	68,0		12,0	44,0	
Agrártudományok		21		71,4	47,6		14,3	33,3	
Orvosi tudományok	24		66,7	62,5		20,8	20,8	
Műszaki tudományok	23		65,2	52,1		43,5	30,4	
Matematikai tudományok	19		63,2	52,6		21,0	10,5	
Földtudományok		11		54,5	45,5		54,5	27,2	

Összesen:		153		71,2	62,1		24,7	30,1

5. táblázat * A jelöltek teljes szakirodalmi tevékenysége



Osztály			Belföldön, 	Csak 		Csak 		Nem
			külföldön %	belföldön %	külföldön %	oktat

Matematikai tudományok	52,6		15,8		10,5		21,1	
Kémiai tudományok	43,8		50,0		0		6,2	
Fizikai tudományok	28,6		21,4		7,1		42,9	
Műszaki tudományok	13,0		87,0		0		0	
Agrártudományok		9,5		61,9		4,8		23,8	
Orvostudományok		8,3		87,5		4,2		0	
Biológiai tudományok	8,0		48,0		12,0		12,0	
Földtudományok		0		0		63,6		36,4	

Összesen:		19,6		52,3		9,8		18,3

6. táblázat * A jelöltek oktatási tevékenysége



Osztály		Említett	Gyakoriság
		esetek sz.	%	

Kémiai tud.	9		56,3	
Műszaki tud.	10		43,5	
Fizikai tud.	6		42,8	
Biológiai tud.	8		32,0	
Agrártud.	6		28,6	
Mat. tud.	5		26,3	
Földtud.	2		18,2	
Orvostud.	3		12,5	

Összesen:	49		32,0	

7. táblázat * Konferenciarészvétel



Osztály			Hazai és nemzetközi	Hazai		Nemzetközi	Nem
			tevékenység		tevékenység	tevékenység	említik

Orvostudományok		15			4		1		4	
Biológiai tudományok	10			6		5		4	
Kémiai tudományok	8			5		1		2	
Műszaki tudományok	7			5		1		10	
Földtudományok		4			3		0		4	
Fizikai tudományok	4			5		1		4	
Agrártudományok		3			7		6		5	
Matematikai tudományok	1			3		1		14	

Összesen:		52 (33,9 %)		38 (24,8 %)	16 (10,5 %)	47 (30,8 %)	

8. táblázat * Nemzetközi és hazai tevékenység (Tevékenység alatt itt tudományos társaságok, bizottságokban, szervezetekben stb. vállalt tisztséget, tagságot, intézetszervezést, az adott tudományterület népszerűsítését, közéleti tevékenységet stb. értünk.)



Osztály			Fő- és egyéb 	Csak fő-	Szerk. biz.	Nem
			szerkesztő	szerkesztő	tag		említik		

Orvostudományok		2		2		2		18	
Kémiai tudományok	2		0		5		9	
Agrártudományok		1		0		4		16	
Matematikai tudományok	0		0		3		16	
Műszaki tudományok	0		1		5		17	
Biológiai tudományok	0		0		1		24	
Földtudományok		0		0		0		11	
Fizikai tudományok	0		0		2		12	

Összesen:		5 (3.3%)	3 (2.0%)	22 (14.3%)	123 (84.4%)	

9. táblázat * Folyóiratszerkesztés említése



Kiemelt cikkek 	
szerzőinek aránya:	74,5 %

Szakirodalmi tevékenység

Cikkek			71,2 %	
Idézetek		62,1 %	
Könyvrészlet		30,1 %	
Könyv			24,7 %	

Oktatási tevékenység

Csak belföldi		52,3 %	
Belföldi és külföldi	19,6 %	
Nem említik		18,3 %	
Csak külföldi		9,8 %	

Konferenciarészvétel	32 %	

Tudományos tevékenység

Belföldi és külföldi	33,9 %	
Nem említik		30,8 %	
Csak külföldi		24,8 %	
Csak belföldi		10,5 %	

Folyóiratszerkesztés	19,6 %	

10. táblázat * A jelölési szempontok rangsorolt összesítése (a jelöltek száma 153)


Irodalom: Akadémiai tagajánlások 2003. A Magyar Tudomány 2003. decemberi számának melléklete


<-- Vissza a 2004/7 szám tartalomjegyzékére