Magyar Tudomány, 2004/6 775. o.

A világ tudománya magyar diplomaták szemével

Grosschmid Péter

tudományos és technológiai attasé, Helsinki - science @ unkari.fi

A Finn Akadémia nemzetközi stratégiája


A Finn Akadémia a Magyar Tudományos Akadémiával ellentétben nem tudományos köztestület, hanem az Oktatási Minisztériumhoz tartozó kutatásirányító, -szervező és -finanszírozó szervezet. Teljes körű felelőssége van az egyetemi kutatások pályázati finanszírozásában, és jelentős szerepe az ország tudománypolitikájának alakításában. Az akadémia elnöke tagja a miniszterelnök által vezetett Tudomány- és Technológiapolitikai Tanácsnak. Ez utóbbi háromévenként tekinti át a tudományos kutatás és a technológiafejlesztés helyzetét Finnországban, és fogalmazza meg ajánlásait a következő hároméves periódusra. A legutóbbi tanulmány már címében - Knowledge, Innovation and Internationalisation - is tükrözi a nemzetközi együttműködés szerepének felértékelődését. Az ajánlások nyomán a K+F irányításában és finanszírozásában részt vevő szervezetek, így elsősorban a Finn Akadémia és a TEKES Technológiafejlesztési Központ újragondolták a nemzetközi együttműködéssel kapcsolatos stratégiájukat, és rendelkezésre álló eszközeik tervezésénél a korábbinál nagyobb figyelmet szenteltek a határokon átnyúló két- és sokoldalú együttműködésnek.

Az akadémia vezetése megbízott egy munkacsoportot, hogy Reijo Vihko, az akadémia akkori elnökének vezetésével alakítsa ki a Finn Akadémia nemzetközi stratégiáját, amelynek alkalmazásával a finn kutatók az ország számára legelőnyösebb módon vehetnek részt az Európai Kutatási Térség kialakításában, és leghatékonyabban tudják kihasználni a nemzetközi együttműködésben rejlő lehetőségeket. A stratégia kialakítása során a munkacsoport tagjai kikérték az egyetemek és az ipar képviselőinek véleményét.

A stratégiát összegző tanulmány bevezetőjében megállapítják, hogy az ipar és a kereskedelem globalizációjával együtt a tudományos kutatás is egyre inkább globálissá válik. A kutatásban és a műszaki fejlesztésben a határok elmosódnak, és a nagy kihívásoknak a kölcsönös előnyök alapján együttműködő nagyobb csoportok tudnak igazán megfelelni. A tudomány nemzetközivé válásának folyamatát elemezve arra a következtetésre jutnak, hogy a gazdasági és technológiai globalizáció folyamata a kutatás elé új feladatokat állít, és átalakítja a tudomány fejlődésének folyamatát is. Ennek során az egészséges és hatékony nemzeti és regionális innovációs rendszerek minden korábbinál fontosabbak a gazdasági növekedés és a jólét fenntartása szempontjából. Azoknak a problémáknak a jelentős része, amelyekkel az emberiségnek szembe kell néznie, szintén globális természetű, azaz leküzdésükre az egyetlen sikerrel kecsegtető út a nemzetközi kutatási együttműködésen keresztül vezet.

A tudományos kutatás világára sokkal inkább jellemző a verseny, mint korábban; a kutatók versenyeznek a támogatásokért, de a finanszírozó szervezetek is versenyben állnak egymással az alapokért. Ugyanakkor a kutatói munkaerőpiac is globálissá vált, a legjobb kutatók és kutatócsoportok ma már maguk választhatják meg a legjobb körülményeket kínáló kutatási környezetet.

A Finn Akadémia alapfeladata, hogy a finn tudományos kutatás színvonalát emelje, az ország tudományos és technológiai fejlődéséhez, a folyamatos innovációhoz a feltételeket biztosítsa. A stratégiai tanulmány megállapítja, hogy a nemzetközi együttműködés a finn tudomány érdekében áll. Ennek érdekében kívánják átalakítani a finanszírozási és támogatási rendszert. A nemzetközi együttműködés segíti a finn eredmények megismertetését a világgal, valamint felhívja a nemzetközi kutató társadalom magas szintű képviselőinek figyelmét a finnországi kutatási lehetőségekre. Fontos célként jelölik meg azt, hogy a közeli jövőben legalább egy-két nemzetközi tudományos szervezet székhelye és intézete Finnországba kerüljön.

A Nemzetközi Stratégia 2007-ig jelöli ki az Akadémia teendőit.

A Finn Akadémia tervei a nemzetközi együttműködés terén

1. A Finn Akadémia mint az európai kutatáspolitika aktív tényezője

1.1 Az Európai Kutatási Térség (ERA) létrehozásában vállalt szerep

Ahhoz, hogy az európai kutatási együttműködésből Finnország a legtöbb haszonhoz jusson, feltétlenül szükséges, hogy a finn tudománypolitikusok bekapcsolódjanak annak alakításába.

Finnország elfogadja, és fontosnak tartja az Unió Bizottságának az Európai Kutatási Térség megvalósítása érdekében tett intézkedéseit és irányelveit, melyek egyik megállapítása szerint a harmadik országokkal való együttműködés is növeli az európai tudomány és technológia színvonalát.

Mivel az európai (közös) versenyképesség az egyes országok teljesítményén múlik, ezért a nemzeti finanszírozási szervezetek szerepe rendkívül nagy. Az Európai Kutatási Alap jól szolgálja az alapkutatás fejlesztését és az együttműködés különféle formáit, valamint nagyon fontos szerepe van az ERA létrehozásában.

A Finn Akadémiának szándékában áll a számos országgal működő együttműködési megállapodásait tovább erősíteni. Ugyanakkor a belföldi együttműködések kialakításában (is) fontos szempont az európai K+F akciókban való részvétel.

* A Finn Akadémia álláspontja szerint az Európai Kutatási Térség létrehozásának kulcsfontosságú területei a kiválósági központok, a hálózatépítés, a nemzeti kutatási programok megnyitása, a kutatói mobilitás és a női kutatók támogatása.

* A Finn Akadémia nemzetközi tudománypolitikai szemináriumokat fog szervezni a legfontosabb témákról.

* Az akadémia támogatni kívánja azon területek fejlesztését, amelyeken a hazai verseny hiánya miatt a tudományos kutatás még nem érte el a legmagasabb nemzetközi szintet.

1.2 A kutatási programok és a kiválósági központok hálózata

Az EU Bizottság nagy fontosságot tulajdonít a kiválósági központok hálózata kialakításának. Finnországban a hálózatépítés már néhány éve a nemzeti kutatási programok elválaszthatatlan része. A kiválósági központok nemzetközi hálózatokba történő integrálása jelenleg is folyik.

A Finn Akadémia és a TEKES 2001-ben tanulmányt készített a nemzeti kutatási programok megnyitásának lehetséges hatásairól és módszeréről. Ennek eredményeként a 2003-ban kiírt finn programok már jelentős nemzetközi elemeket tartalmaznak, és többségük nyitva áll a külföldi résztvevők előtt is. Finnországban nincs törvényi akadálya a külföldi résztvevők finanszírozásának. A kiválósági központok létrehozását célzó program az akadémia legfontosabb tevékenységei közé tartozik. A kiválósági központok jelentős szerepet vállalnak a kutatóképzésben is, valamint a belföldi és nemzetközi hálózatok létrehozásában. Az EU 6. Keretprogramja ugyancsak kitűnő körülményeket teremt a kiválósági központok együttműködéséhez.

* A Finn Akadémia bátorítja a finn pályázókat, hogy vegyenek részt a Keretprogram nagy projektjeiben, és ebben esetenként pénzügyileg is támogatja őket.

* A Finn Akadémia célul tűzte ki kiválósági központok nemzetközi hálózatának kialakítását.

1.3 Oroszország, a balti államok, Közép- és Kelet-Európa

A finn kutatóknak hagyományosan szoros kapcsolataik vannak orosz, balti és közép-kelet-európai kollégáikkal. Sok területen ez az együttműködés az elmúlt néhány évben jelentősen erősödött is. Az Akadémia az Orosz Alapkutatási Alappal közös értékelési projektet indított, és növelni kívánja ilyen típusú tevékenységét. Az Európai Kutatási Térség kialakulásával az Oroszországgal fenntartott kapcsolatok erősítésének különös jelentősége van. Finnország Oroszországgal kapcsolatos ismereteit uniós partnerei rendelkezésére bocsátja. Az EU által is támogatott Northern Dimension stratégia erre a területre is kihat.

* A Finn Akadémia tovább fogja fejleszteni együttműködését Oroszországgal, a balti államokkal, valamint Kelet- és Közép-Európa országaival, és ezen országok kutatóit fel fogja kérni, hogy vegyenek részt a finn projektek értékelésében.

* Finnország Oroszországgal kapcsolatos ismereteit az eddiginél nagyobb mértékben fogja felhasználni egyéb nemzetközi együttműködéseiben.

1.4 Finn szakértők a főbb nemzetközi szervezetekben

Kívánatos, hogy finn kutatók minél többen vegyenek részt a nemzetközi, elsősorban európai tudományos szervezetek és testületek munkájában. Problémát okozhat azonban, hogy a tudósok egy viszonylag szűk köre vállal szerepet a legtöbb jelentős szervezetben, ami egyrészt a tudás/információ halmozódásához vezethet, ám másrészt egy-egy személy kezében túl sok feladat összpontosul, ami hátrányosan befolyásolhatja a az együttműködést. Az akadémia minden lehetőséget megragad, hogy a nemzetközi szerepre pályázó tudósokat megfelelően felkészítse feladatukra.

* A Finn Akadémia támogatja a finn szakemberek nemzetközi szervezetekben való tisztségvállalását.

* Az akadémia arra törekszik, hogy minél több nemzetközi tudományos szervezet titkársága működjön Finnországban.

* A finn kutatókat ösztönözni fogják a kutatási projektek nemzetközi értékelésében való részvételre.

* A Finn Akadémia személyes szintű kapcsolatokat is ápol a legfontosabb európai kutató- és kutatásfinanszírozó intézményekkel.

2. A Finn Akadémia együttműködési kapcsolatrendszere

Nemzetközi ügyekben a Finn Akadémia szorosan együttműködik belföldi partnereivel, köztük az Oktatási Minisztériummal, a Kereskedelmi és Ipari Minisztériummal és a többi főhatósággal, az egyetemekkel, a kutatóintézetekkel, a TEKES technológiafejlesztési ügynökséggel, a SITRA csúcstechnológiai kockázatitőke-alappal és a CIMO mobilitási központtal. Ezen együttműködés jó példája az EU kutatási együttműködések finnországi koordinációja. Fontos, hogy a vállalkozások nagyobb szerepet kapjanak a nemzetközi kutatáspolitikában és kutatási együttműködésben

Az európai együttműködések mellett az akadémia szorosan együttműködik a korábbi Szovjetunió országai, a távol-keleti országok, Dél-Amerika országai, valamint az USA és Ausztrália kutatásfinanszírozó szervezeteivel is. Ebből a körből külön kiemelésre érdemesnek tartják a Kínai Nemzeti Természettudományos Kutatási Alapot (NSFC).

Az akadémia kiválósági központokat támogató programjai keretében - az EU Bizottság céljaival összhangban - harmadik országok ilyen központjaival való együttműködést is támogatja.

Az akadémia olyan szervezetekkel is együttműködésre törekszik, amelyek a finn kutatók és kutatócsoportok számára lehetővé teszik szolgáltatások, műszerek, információforrások, adatbázisok, laboratóriumok, virtuális hálózatok stb. elérését és használatát. A fontosabb nemzetközi "infrastruktúrák" közé sorolják a CERN, az ESO, az EISCAT és az ESRF által nyújtott kereteket. Újabb lehetőségeket kínál a GBIF (Global Biodiversity Infomation Facility), a DATAGRID és az Európai Bioinformatikai Intézet (EBI).

Az akadémiának erőfeszítéseket kell tennie, hogy a tudománypolitika és a kutatás irányainak jövőbeli változásait előre tudja jelezni. Az ehhez szükséges proaktív megközelítést a felhasználókkal történő párbeszéden keresztül kell elérni.

* Az akadémia képzési programot állít össze a nemzetközi együttműködés fokozásának érdekében. A cél az akadémia hivatali állományának felkészítése, hogy a belföldi tevékenység támogatásáról át tudjanak állni a nemzetközi együttműködés támogatására.

3. A finn kutatók felkészültsége a nemzetközi együttműködésre

3.1 A kutatóképzés és a doktori iskolák nemzetközivé válása

A finn kutatás nemzetközi hálózatokba való bekapcsolódása már a kutatóképzésnél kezdődik, ami egyre inkább nemzetközi jelleget mutat. A finn felsőoktatási intézményekben nagy és egyre növekvő számban tanulnak külföldi hallgatók. (Finnország vonzó a doktori disszertációjukon dolgozó fiatal kutatók és a friss doktorok számára.) A doktori iskolákat arra ösztönzik, hogy építsenek ki szorosabb kapcsolatokat hasonló külföldi intézményekkel, és a nemzetközi együttműködésben vállaljanak koordinátori szerepet. Az új doktori iskolák akkreditációjánál a nemzetközi együttműködési készség fontos szemponttá válik. A Finn Akadémia támogatja a doktori iskolák nemzetközi hálózatainak kialakításához szükséges mobilitást. Az Oktatási Minisztérium javaslata szerint a doktori iskolákban a helyek legalább 15 %-át külföldi hallgatók számára kell fenntartani.

3.2 A kutatói mobilitás előtt álló akadályok eltávolítása

A mobilitás növeli a kutatók érdekeltségét és a finn kutatás ismertségét a világban. A tanulmányutak során létesített új személyes kapcsolatok megkönnyítik a "virtuális" kapcsolattartást is. A mobilitás előtt álló akadályok közül megemlíthető az adórendszerek közötti különbség, valamint az egyes országokkal aláírt kétoldalú megállapodások, amelyek nem mindig biztosítják, hogy minden országban minden kutatónak egyenlő elbánásban legyen része. A finn nyelv és kultúra is akadály lehet a mindennapi életbe való beilleszkedés során. Néhány országgal kapcsolatban felmerülhet vízumprobléma is. Az adórendszerek harmonizációja és az egyszerűsített vízumkiadási eljárás növelhetné Finnország vonzerejét a külföldi kutatók szemében.

* A Finn Akadémia szorosan együttműködik a hazai és külföldi szervezetekkel és hatóságokkal annak érdekében, hogy a fennálló akadályokat el lehessen gördíteni a kutatói mobilitás elől.

* Az akadémia intézkedéseket hoz a külföldi kutatók Finnországba vonzására és a finn kutatók hazatérésének előmozdítására.

* Az akadémia aktívan részt kíván venni az EU Keretprogramok mobilitási programjainak fejlesztésében.

3.3 A finn K+F környezet vonzóbbá és versenyképessé tétele

Bár a kutatás feltételei tudományáganként különböznek, a finnországi kutatási lehetőségek a világ minden részéből vonzzák a kutatókat. Finnországban sok magas színvonalú kutatócsoport működik, bennük több száz külföldi szakember. A kulcselemek az infrastruktúra minőségi és mennyiségi mutatói, amelyek hálózatépítéssel és megfelelő finanszírozási intézkedésekkel javíthatók. A hosszú távon biztosított finanszírozás az egyik legfontosabb tényező, amely a külföldi kutatók szemében a finnországi kutatóhelyeket vonzóvá teszi.

* A Finn Akadémiának megfelelő pénzügyi háttérrel biztosítania kell a kutatók számára a megfelelő hálózatépítést.

* Az akadémia célul tűzi ki, hogy megkönnyíti a magas színvonalú külföldi kutatócsoportok áttelepülését.

* Az akadémia erősíti a finn kutatás és know-how ismertebbé tétele érdekében folytatott kommunikációs tevékenységét.

3.4 Finn kutatók és szakértők mint a nemzetközi projektek koordinátorai

Az akadémia támogatja kutatók és szakértők képzését a Finnországon kívüli, nemzetközi szervezetekben betöltendő feladatok ellátására. Azok a kutatók, akik már eddig is bizonyították koordinátori alkalmasságukat a finn nemzeti kutatási programok szervezése és lebonyolítása során, valamint tapasztalatot szereztek a kiválósági központok szervezése és irányítása terén, alkalmasak a nemzetközi szerepvállalásra is. Az ilyen szakemberek képzésére megfelelő forrásokat kell allokálni.

* A Finn Akadémia teljes munkaidőben foglalkoztatott programkoordinátorokat fog alkalmazni, hogy ezzel is elősegítse kutatási programjainak nemzetközivé válását.

3.5 A finanszírozási rendszer igazítása a kitűzött célokhoz

A finanszírozó szervezeteknek fel kell készülniük arra, hogy finanszírozási rendszerüket az ERA koncepció megvalósulásával összefüggésben is, változó követelményekhez idomítsák. Bár a nemzetközi finanszírozási rendszer kialakítása és a nemzeti kutatási programok megnyitása bonyolult tárgyalásokat igényel, minden remény megvan rá, hogy pár éven belül egyszerűbb és célratörőbb rendszerek születnek. Ugyancsak feltételezhető, hogy a kutatási programokon túlmutató együttműködések alakulnak ki, mind az ERA keretein belül, mind azon túl. Fontos, hogy a Finn Akadémia finanszírozási rendszerét a jelenlegi és a jövőbeli céloknak megfelelően fejlesszék tovább, előnyben részesítve a kutatók közti nemzetközi együttműködést is elősegítő formákat. Erőfeszítéseket kell tenni a kétoldalú megállapodásokon alapuló kutatócsere intézményének továbbfejlesztésére is.


Kulcsszavak: nemzetközi együttműködés, akadémiai stratégia, Európai Kutatási Térség, kiválósági központ


IRODALOM

Suomen Akatemian kansinvälisen toiminnan strategia, Academy of Finland, Helsinki, 2002.

Communication from the Commission to the Council, the European Parliament, the Economic and Social Committee of the Regions. Making a Reality of the European Research Area: Guidelines for EU Research Activities (2002-2006). COM (2000) 612 final. Brussels, 2000.

Communication from the Commission. The International Dimension of the European Research Area. COM (2001) 346 final. Brussels 2001.

Knowledge, Innovation and Internationalisation. Science and Technology Policy Council of Finland, Helsinki, 2003.

www.aka.fi

www.research.fi

National Strategy for Centres of Excellence in Research. Publications of the Academy of Finland 6/97

Centre of Excellence Policies in Research. Aims and Practices in 17 Countries and Regions. Publications of the Academy of Finland 2/01


<-- Vissza a 2004/6 szám tartalomjegyzékére