Magyar Tudomány, 2004/6 765. o.

Tudós fórum

Beszámoló az MTA 2004. évi rendes közgyűléséről


A Magyar Tudományos Akadémia 173. rendes közgyűlését 2004. május 3-4-én tartotta. A közgyűlés nyilvános köztestületi üléssel kezdődött, amelyet Vizi E. Szilveszter rendes tag, az MTA elnöke nyitott meg, köszöntve a jelenlevőket, köztük Mádl Ferenc köztársasági elnököt, az MTA rendes tagját, Holló Andrást, az Alkotmánybíróság elnökét és Hiller István minisztert. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk alkalmából az MTA elnöke utalt arra, hogy az EU az összeurópai béke igénye nyomán jött létre olyan jelentős politikusok kezdeményezésére, mint Robert Schuman és Sir Winston Churchill. Megszűnt Magyarország kompország jellege, kikötöttünk, s ezúttal magunk választottunk, nem mások választottak helyettünk.

A díszvendégek közül Jürgen Mittelstrass, az Academia Europaea és Heinrich Nöth, a Bajor Tudományos Akadémia elnöke is köszöntötte a közgyűlést, majd Hiller István kapott szót.

A kormány üdvözletét tolmácsoló miniszter utalt a mindenkori kormány és az MTA közötti együttműködésre, amelynek folytatása közérdek. Az MTA jóval megelőzte az ország EU-csatlakozását, mert a tudás soha nem szakadt ki a nemzetközi vérkeringésből. Az Akadémia a magyarság mellett eddig is őrizte és ápolta az európaiságot. A csatlakozás után a kultúra ügye nemzeti hatáskörben marad, és a nemzeti kulturális örökség továbbra is bővülni fog. Ezen örökség alapja az anyanyelv, amelynek ápolása az Akadémia egyik alapvető feladata. Ebben és a valós tudomány legszélesebb körben való hirdetésében a kormány partnerséget kér és együttműködést ajánl.

Az üdvözlő beszédek után Holló András Európa az Alkotmányról - egy Alkotmány Európáról című előadását hallgatták meg a jelenlevők. Az előadásban az Alkotmánybíróság elnöke előbb az alkotmányeszme és az alkotmányozás kialakulását vázolta fel történelmi - európai - példákkal, majd a most kidolgozás alatt álló EU-alkotmánnyal kapcsolatos problémákat ismertette. Az alkotmányos állam eszméjén túllépve, de annak mintájára az Európai Unióban az alkotmányozás most államok feletti szintre kerül. A megalkotandó európai alkotmány egyes elemei nemzetközi szerződés jellegűek, más elemei viszont az alkotmányokban megszokottak. Ezek részletesebb kifejtése, sőt az előadás teljes szövege - és a közgyűlésről szóló egyéb tájékoztatók is - olvashatók az MTA honlapján (http://www.mta.hu). Az európai alkotmányozás eredménye azon múlhat, hogy mindenki számára elfogadható legyen az alkotmányozás célja.

A köztestületi ülés az Akadémia díjainak átadásával folytatódott. Az MTA elnöksége a 2004. évi Akadémiai Aranyéremmel Halász Béla rendes tagot, a Semmelweis Egyetem emeritus professzorát, az MTA-SE Neuroendokrin Kutatócsoport kutatóprofesszorát tüntette ki nemzetközileg elismert, eredményes tudományos kutatómunkásságáért, iskolateremtő tevékenységéért, valamint széleskörű tudományszervező és tudománypolitikai munkájáért, amelynek jelentős részét a Magyar Tudományos Akadémián fejtette ki.

Az MTA legmagasabb elismerésével kitüntetett Halász Béla köszönő szavaiban kifejezte, hogy munkásságát az oktatás, képzés, tudomány és kutatás érdekében végzett szolgálatnak tekinti.

Az egy évszázad szünet után 2003-ban felújított Wahrmann Mór-érmet a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége a Magyar Távközlési Részvénytársaságnak, Straub Elek elnök-vezérigazgatónak, Pásztory Tamás vezérigazgató-helyettesnek és Sallai László oktatási igazgatónak ítélte oda a tudomány társadalmi elismertsége és a tudás alapú társadalom fejlesztése érdekében kifejtett tevékenységért. A kitüntetett MATÁV vezérigazgatója rövid köszönőbeszédében megemlítette, hogy gazdasági tevékenységük mellett fontosnak tartják a kultúra támogatását, és folytatják az együttműködést, mert érdemes volt erre az útra lépni.

A kitüntetési ceremónia az Akadémiai Díjak és az Akadémiai Újságírói Díjak átadásával folytatódott.

Akadémiai Díjat kapott:

Szovák Kornél, a nyelvtudomány kandidátusa, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Klasszika-Filológia és Medievisztika Intézet vezetője, aki az Union Académique International által támogatott és egy nemzetközi vállalkozás részeként készülő Magyarországi középkori latinság szótára munkálatait vezeti. Az általa szerkesztett szótár már most nélkülözhetetlen eszköze a magyar kutatóknak, és magas tudományos színvonalával a nemzetközi kritika tudományos elismerését is kivívta;

Fodor Pál, a történettudomány kandidátusa, az MTA Történettudományi Intézete tudományos főmunkatársa, akinek az oszmán-török történelemről írt munkái (In Quest of the Golden Apple, Isztambul és A szultán és az aranyalma) kitűnő filológiai elemzéssel mutatják be az oszmán-török birodalom egyetemes történeti összefüggéseit: a felemelkedés és a hanyatlásba vezető stagnálás belső okait;

Páles Zsolt, az MTA doktora, a Debreceni Egyetem Analízis Tanszékének egyetemi tanára, a függvényegyenletek és -egyenlőtlenségek, a konvex, nemsima és nemlineáris analízis, az optimális irányítás és nemlineáris optimalizálás, valamint a középértékek elméletében elért, nemzetközileg is elismert eredményeiért;

Faragó Sándor egyetemi tanár, rektor, a Vízgazdálkodási Intézet igazgatója, Koloszár József egyetemi tanár, az Erdőművelési Tanszék vezetője és Mészáros Károly egyetemi tanár, dékán, az Erdővagyon-gazdálkodási Intézet igazgatója, mindhárman a mezőgazdasági tudomány kandidátusai, a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karának munkatársai, a természetközeli erdő- és vadgazdálkodási kutatásokban az ökológiai szempontok kutatása és oktatása terén elért eredményeikért, a témakör komplex kutatásának megszervezéséért, kiemelten a hazai szálalóerdő-gazdálkodás lehetőségeinek feltárásáért, az apróvad- és vízivad-élőhelyek fejlesztéséért és a természetközeli erdő- és vadgazdaság erdészetpolitikai vonatkozásainak kimunkálásáért, az ide kapcsolódó ökonómiai kérdések kutatásának koordinálásáért, a kutatási eredmények gyakorlati bevezetésében és az MTA Erdészeti Bizottságában kifejtett tevékenységükért (megosztott díj);

Balla György, az orvostudomány doktora, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma Neonatológiai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára és Balla József, az orvostudomány doktora, a DE OEC Belgyógyászati Intézet Nephrológia Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense, akiknek a gyógyító és oktatómunka mellett közösen végzett kiemelkedő tudományos tevékenysége az érbetegségek keletkezésének jobb megértéséhez vezetett. Nevükhöz fűződik az érfal stresszadaptációjának felfedezése, amely által a szervezet képes önmagát védeni a különböző ártalmakkal, elsősorban a toxikus oxigén-metabolitokkal szemben. A felfedezésnek többek között az érelmeszesedéssel, a vesebetegségekkel, a gyulladással járó folyamatokkal, valamint a koraszülöttek szem- és tüdőbetegségeivel kapcsolatban van jelentősége. Eredményeik új utat nyitottak az egyes szervek védelmi rendszereinek kutatásában (megosztott díj);

Tisza Miklós, a műszaki tudomány doktora, a Miskolci Egyetem Mechanikai Technológiai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, az MTA-Miskolci Egyetem Technológiai Kutatócsoport vezetője, a különleges képlékenyalakító eljárások fejlesztése, a számítógépes mérnöki módszerek, szakértői rendszerek képlékenyalakítási folyamatokra alkalmazásának területén elért tudományos eredményeiért. Tisza Miklós a tudás alapú szakértői rendszerek és a numerikus modellezés integrálásával új alapokra helyezte a képlékenyalakítási folyamatok számítógépes technológiai és szerszámtervezését. Az irányításával kidolgozott programrendszereket a hazai ipar és felsőoktatás mellett több külföldi intézmény is sikerrel alkalmazza;

Keglevich György, a kémiai tudomány doktora, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szerves Kémiai Technológia Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, aki új reakciók és reakciótípusok felfedezésével, az ezekkel összefüggő példátlan intenzitású publikációs teljesítményével (az utóbbi öt évben hetvenhét közleménye jelent meg) hazai és nemzetközi ismertséget és elismertséget szerzett. Tudományszervező aktivitása is példaszerű;

Nagy Ferenc, az MTA doktora, a Gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai Központ főigazgatója és Burgyán József, az MTA doktora, a GMBK főigazgató-helyettese. Nagy Ferenc a növényi gének kifejeződését szabályozó molekuláris mechanizmusok megismerésének területén ért el úttörő jelentőségű és nemzetközileg is kimagasló eredményeket, amely iskolateremtéssel párosult a fény és a biológiai óra által szabályozott ritmikus génexpresszió feltárásában, valamint a cisz- és transzgenetikai szabályozó elemek szisztematikus megismerésében. Burgyán József a növényi génexpresszió szabályozása és a növényi virológia területén ért el kiemelkedő eredményeket, amely szintén iskolateremtéssel párosul az RNS-interferencián keresztül történő géncsendesítés különböző funkcióinak meghatározásában (megosztott díj);

Losonczi Ágnes, a szociológiai tudomány doktora, az MTA Szociológiai Kutatóintézetének tudományos tanácsadója, a magyar szociológia háború utáni újraindításának nagy alakja, akinek munkássága úttörő jelentőségű egy sor területen. Kiemelkedő fontosságú könyveket publikált zeneszociológiában, az életmódkutatásokban, az egészség-betegség és az egészségügy szociológiájában;

Márton Péterné Szalay Emőke, a földtudomány doktora, az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet Laboratóriumának vezetője, akinek tudományos eredményei főként a Pannon-medence, a Kárpátok, a Déli- és a Keleti-Alpok, illetve a Dinaridák térségében a nagyszerkezeti változások tisztázásához járultak hozzá. Különösen fontosak, és a korábbi tektonikai modellek jelentős módosítását vonták és vonják maguk után az elmúlt 80 millió évre vonatkozó megállapításai, amelyek 1992-től kezdődően az adriai területtől a Kárpáti-előmélységig illetve a Bohémiai-masszívum északi pereméig terjedő szisztematikus kutatás eredményei;

Sarkadi László, a fizikai tudomány doktora, az MTA Atommagkutató Intézetének tudományos osztályvezetője, egyszerű atomi ütközési rendszerekben nagy energiájú bombázó lövedékekkel elért, különösen a kilépő elektronok spektrumában jelentkező ún. cups-ra vonatkozó úttörő eredményeiért, amelyek az ütközési mechanizmus részleteinek megismerése szempontjából is nagy fontosságúak.

Akadémiai Újságírói Díjat kapott:

Csonka Erzsébet, a Duna Televízió főszerkesztője, az Iskolatelevízióban, majd a Duna Televízióban készített rendkívül színvonalas irodalomtörténeti filmjeiért, a Hungaria Litterata című - a televíziós ismeretterjesztésben eddig példátlan horderejű - sorozatáért, amelyen keresztül egyik fontos feladatának tartja az anyaország és a nemzetrészek történelmi és kulturális összetartozásának bemutatását;

Gózon Ákos, a Magyar Rádió vezető szerkesztője, a Rádióban és a Duna Televízióban a magyar irodalomtörténet, filozófiatörténet és művelődéstörténet legfontosabb kérdéseiről készített magas színvonalú portréműsoraiért, sorozataiért. Munkája során számos akadémiai taggal készített műsort, különös figyelemmel az akadémiai díjazottak bemutatására;

Hovanyecz László, a Népszabadság kulturális rovatának szerkesztője, az MTA tevékenységének tárgyilagos, hiteles, felkészült bemutatásáért, a társadalmi és történeti kérdésekről írott önálló, színvonalas publicisztikájáért, amelyben mindig érzékelhető a tudomány legújabb eredményeiben való jártassága, széles nemzetközi kitekintése és speciálisan a közép-európai térség alapvető társadalmi, politikai és kulturális kérdéseiben való rendkívül jó tájékozottsága.

*

A Magyar Tudományos Akadémia a Magyarországgal szomszédos államokban, illetve a nyugat-európai és tengerentúli diaszpórában élő külhoni magyar tudósok munkájának elismerésére és jutalmazására Arany János-díj a tudományos kutatásért néven díjat alapított, amelyet az MTA Magyar tudományosság külföldön elnöki bizottsága ítél oda három kategóriában: tudományos életműért, kiemelkedő tudományos teljesítményért és kiemelkedő teljesítményt nyújtó fiatal kutató elismerésére. A most első ízben odaítélt díjat életművéért Faragó József, tiszteleti tag kapta a magyar néprajz területén több mint fél évszázadot átfogó, nemzetközi elismeréssel övezett, egyedülállóan eredményes kutatómunkájáért; kiemelkedő tudományos teljesítményéért Nagy László, a fizikai tudomány doktora, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese, az MTA köztestülete határon túli tagja kapta az atomi és molekuláris ütközések elméleti tanulmányozása terén elért, nemzetközileg is elismert tudományos eredményeiért; a kiemelkedő tudományos teljesítményt nyújtó fiatal kutató elismerésére létesített díjat pedig Csernicskó Istvánnak (PhD), a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektorhelyettesének, a kárpátaljai magyar társadalomtudomány kiemelkedő képviselőjének adományozta a bizottság a magyar nyelvtudományt gazdagító, egyben a magyar közösség mindennapi életében is kitűnően hasznosítható nyelvészeti kutatásaiért.

*

A közgyűlés délután szekcióülésekkel folytatódott. Az akadémikusok gyűlésének napirendjén a tagválasztás szerepelt; a doktor-képviselők az elnökségbe delegálandó három közgyűlési doktort választották meg.

Az akadémikusok gyűlése zárt ülésen az MTA rendes tagjává választotta Kulcsár Szabó Ernő, Maróth Miklós, Somfai László, Vizkelety András (I. Osztály), Pléh Csaba (II. Osztály), Hatvani László, Ruzsa Z. Imre, Sárközy András (III. Osztály), Heszky László, Nagy Béla, Solymos Rezső (IV. Osztály), Besznyák István, Dobozy Attila, Kovács László, Makara B. Gábor (V. Osztály), Haszpra Ottó, Sitkei György (VI. Osztály), Fonyó Zsolt, Gál Sándor, Hollósi Miklós, Orbán Miklós, Szabadváry Ferenc (VII. Osztály), Fésüs László, Freund Tamás, Mahunka Sándor (VIII. Osztály), Fergéné Kecskeméti Zsuzsa, Palánkai Tibor, Szabó András, Zalai Ernő (IX. Osztály), Ádám József, Árkai Péter, Pápay József (X. Osztály), Horváth Zalán, Németh Judit, Ormos Pál és Pálinkás József (XI. Osztály) levelező tagokat.

Az MTA újonnan választott levelező tagjai: Bitskey István, Honti László, Nyomárkay István (I. Osztály), Kelemen János, Orosz István, Török László (II. Osztály), Füredi Zoltán, Major Péter, Pálfy Péter Pál, Pintz János (III. Osztály), Bedő Zoltán, Kőmíves Tamás, Mátyás Csaba, Solti László (IV. Osztály), Kovács L. Gábor, Mandl József, Tulassay Zsolt (V. Osztály), Domokos Gábor, Kurutzné Kovács Márta, Roósz András, Székely Vladimír (VI. Osztály), Antus Sándor, Hargittai Magdolna, Nyiredy Szabolcs, Pukánszky Béla (VII. Osztály), Erdei Anna, Gergely Pál, Sarkadi Balázs, Somogyi Péter, Vigh László (VIII. Osztály), Bayer József, Bélyácz Iván, Hamza Gábor (IX. Osztály), Klinghammer István, Lakatos István, Vörös Attila (X. Osztály), Lovas Rezső, Rácz Zoltán, Szabó Gábor és Vincze Imre (XI. Osztály).

Az Akadémia új külső tagjai: Péntek János (Románia), Schubert Gabriella (Németország) (I. Osztály), Forgács József (Ausztrália), Held József (USA) (II. Osztály), Balas Egon (USA), Beck József (USA), Lempert László (USA) (III. Osztály), Bojkó Miklós (Ukrajna), Camprag Dusan (Szerbia és Montenegró) (IV. Osztály), Gosztonyi György (Németország), Gyermek László (USA), Hortobágyi Gábriel (USA), Jólesz Ferenc (USA), Kovács Kálmán (Kanada), Pasternák Alfréd (USA) (V. Osztály), Gyenge Csaba (Románia), Simonyi Charles (USA) (VI. Osztály), Csizmadia Imre (Kanada), Guttman András (USA), Pavláth Attila (USA) (VII. Osztály), Kárpáti George (Kanada), Krocskó Gyula (Ukrajna), Márkus Gábor (USA), Petrusz Péter (USA), Tigyi Gábor (USA) (VIII. Osztály), Fellegi Iván (Kanada), Király Béla (USA), Rezsőházy Rudolf (Belgium) (IX. Osztály), Barabási Albert László (Románia), Csernai László Pál (Norvégia), Hajdu János (Németotszág) és Ribár Béla (Szerbia és Montenegró) (XI. Osztály).

Az MTA új tiszteleti tagjai: Clifford Edmund Bosworth (Nagy-Britannia), Wolfgang U. Dressler (Ausztria), Gherardo Gnoli (Olaszország) (I. Osztály), Johannes Fried (Németország), Elisabeth du Reau (Franciaország) (II. Osztály), Walter Benz (Németország), Jurij Szergejevics Oszipov (Oroszország), K. Dwijendra Ray-Chaudhuri (USA) (III. Osztály), Gottfried Brem (Németország), Ingo Potrykus (Németország), Johannes van Staden (Dél-Afrika) (IV. Osztály), Thomas Hökfelt (Svédország), Narinden Mehra (India), Ole Petersen (Nagy-Britannia), Snorri S. Thorgeirsson (USA) (V. Osztály), Tadeusz Kaczorek (Lengyelország), Yonxiang Lu (Kína) (VI. Osztály), Frieder W. Lichtenthaler (Németország), Henk C. van der Plas (Hollandia), Kurt Wüthrich (Svájc) (VII. Osztály), Jean-Pierre Changeux (Franciaország), Peter Dallos (USA), Nicholas Mascie-Taylor (Nagy-Britannia), Stanley G. Nathenson (USA), Sir Paul Nurse (Nagy-Britannia), Yutaka Oomura (Japán), Friedrich Spener (Németország), Robert G. Wetzel (USA) (VIII. Osztály), Antoine S. Bailly (Svájc), Kari Polanyi-Levitt (Kanada) (IX. Osztály), Hermann Lühr (Németország) és Horst Wagner (Ausztria) (X. Osztály).

Az MTA elnökségébe választott doktor-képviselők: Gósy Mária, Jolánkai Márton és Horvai György.

*

A közgyűlés második napi ülését megnyitva Vizi E. Szilveszter elnök köszöntötte az újonnan megválasztott levelező tagokat és közgyűlési doktor-képviselőket, majd a jelenlévők kegyeletük jeléül néma felállással emlékeztek az előző közgyűlés óta elhunyt Farkas Tibor, Ferenczy Lajos, Horn Artúr, Kollár Lajos, Kozma Pál rendes tagokra, Kristó Gyula levelező tagra, Balázs Nándor, Bori Imre, Horváth Csaba, Kékedy László, Zoltai Tibor külső tagokra, Julesz Béla, Frans Stumpers, Teller Ede és David de Wied tiszteleti tagokra, valamint a holokauszt áldozataira.

Az ülést levezető Keviczky László rendes tag, az MTA alelnöke megállapította a közgyűlés határozatképességét. A tárgysorozat elfogadása után a közgyűlés kiküldte a jegyzőkönyv-hitelesítő, a határozatszövegező és a szavazathitelesítő alkalmi bizottságokat.

Az előző napi választások eredményének ismertetése után a közgyűlési bizottságok tagjainak megválasztására került sor, majd az elnöki expozé következett.

Vizi E. Szilveszter először arra utalt, hogy az alkotó értelmiség dönti el az ország helyét, sorsát, jövőjét. Csatlakozásunk az Unióhoz egy folyamat kezdete, és az uniós versenyképesség egyik legfontosabb tényezője a K+F. Míg az EU-ban 1,9 % a K+F részesedése a nemzeti jövedelemből (az USA-ban és Japánban még magasabb), Magyarországon csupán 1,1 %, amivel az újonnan csatlakozó országok között is a sereghajtók közé tartozunk. Más fontos mutatókat (például az ezer lakosra jutó kutatók/fejlesztők számát) tekintve is le vagyunk maradva. Mivel a gazdaság érdekeltsége következtében az innovációs lánc lerövidült, csak a fejlett országokénál gyorsabb növekedéssel zárkózhatunk fel az európai centrumhoz.

A hazai helyzetről szólva az elnök megemlítette a kormány mellett működő Tudománypolitikai Kollégium és a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal létrehozását, és politikai bravúrnak nevezte az innovációs alaptörvény megalkotását.

Az európai tudománynak az alapkutatás az erőssége, ebben az öreg kontinens jobb, mint az Amerikai Egyesült Államok vagy Japán. Hiba volt hazánkban leépíteni az ipari kutatóintézeteket, amelyek a gazdaságot serkentő kutatásokat végezhetnének. A tudományt most leginkább az interdiszciplináris kutatások viszik előre, ezért az ilyen kutatások funkcionális kereteinek biztosítására van szükség.

Tovább kell nyitni a társadalom felé - az előző évek ez irányú tevékenységét folytatva. Példaként a Mindentudás Egyeteme és annak sikere említendő: négymillió látogató kereste fel az előadásokat is tartalmazó web-oldalakat. Ami a tudósok fejében van, az köztulajdon, annak megosztása pedig közérdek - fogalmazott az MTA elnöke. A Mindentudás Egyeteme jó módszer a tudományellenesség és az áltudományok ellen is, továbbá a határon túli magyar kultúra számára is nélkülözhetetlen eszköz. Az Akadémia amúgy is sokat tesz a magyar nyelv érdekében: az elnökség külön bizottságot hozott létre a szakmai nyelv és a magyar nyelv védelmében. A nyitottság további jele az MTA megújult honlapja, amely kitűnik frissességével, és angol nyelven is olvasható.

A 2003 novemberében Budapesten tartott World Science Forum sikerét bizonyítja, hogy felkértek bennünket a folytatására.

Az MTA korábbi elnökei által megkezdett tevékenységre utalva Vizi akadémikus megemlítette, hogy az MTA a nemzet tanácsadója szerepét is betölti, a kormányzat sok alkalommal kérte a tudós testület tanácsait. Az MTA pedig saját - tudományosan megalapozott - véleményét mondja, függetlenül attól, hogy a politika és a hatalom mit vár tőle. Az ilyen tanácsok megfogadása következtében keletkező nyilvánvaló gazdasági haszon ellenére sajnos financiális hátrányok érik az Akadémiát és a felsőoktatási szférát. A tudományos kutatást már csak azért is támogatni kell, mert a tudománypolitika nem más, mint rövid, közép- és hosszú távra szóló gazdaságpolitika. Az OTKA költségvetését érintő elvonást elfogadhatatlannak minősítette az MTA elnöke.

Az Akadémia kutatóhálózata jól működik, és az egyetemekkel való kapcsolat is megfelelő. Ennek szellemében az MTA kiáll a felsőoktatás érdekében, és viszonosságot vár el az egyetemi szférától.

Az MTA elnöke kedvező fejleményként értékelte a fiatal kutatók arányának növekedését, ez az arány azonban még tovább növelendő. Ugyancsak fontos eredmény a regionális akadémiai központok bővítése. Vizi akadémikus itt Sopron és Kaposvár példáját említette.

Végül az elnök közölte, hogy az Akadémia felméri egykori ingatlan- és erdővagyonát, mert arra törekszik, hogy azokat (vagy megfelelő értékű más vagyont) visszakapja.

Az elnök beszédét a főtitkári expozé követte: Kroó Norbert rendes tag szerint az írásban közreadott beszámolóból is kiderül, hogy az MTA-n tisztességes munka folyik. A tudomány a globalizációban élenjáró szerepet játszik, és maga a tudomány is versenyszférává vált. A nagy felfedezések újabban a határterületeken történnek, de az interdiszciplinárissá válás ellenére folytatni kell a diszciplína menti kutatásokat is. A kutatás és az oktatás finanszírozása hagyományosan diszciplináris, ezért a kutatók nincsenek felkészülve az interdiszciplináris kutatásokra, sőt egymás szakmai nyelvét sem értik. Kedvezőtlen tény az is, hogy az interdiszciplináris kutatások eredményeit közlő folyóiratok impakt faktora alacsony. Fokozott figyelmet kell fordítani a gazdaság és a kutatás közötti kapcsolatra. A világhelyzet ismeretében elvárható, hogy a gazdaság fokozottan támogassa a tudományos kutatást.

Az európai helyzetet ismertetve a főtitkár megemlítette a kutatás felértékelődését, az Európai Kutatási Térség létrehozását, a tudománypolitikák összehangolását, a 7. Keretprogramot, amelyhez az előzőre biztosított összeg duplája áll majd rendelkezésre. Életre hívják a European Research Councilt, amely önkormányzati elven működik majd, a politika csak felügyeleti szerepet kap.

Megtörtént a kutatóintézetek értékelése. A főleg egyetemi kollégák által végzett átvilágítás megállapításai közül kiemelendő, hogy a kutatóhálózatban dolgozó kutatók átlagéletkora csökkent, az intézetek készek az új befogadására, a témaváltásra, és jól tudnak igazodni a 21. század követelményeihez. Az egyes intézetek egyedi értékelése szóban, az igazgatókkal négyszemközt történik. Az intézetekben elért tudományos eredmények három összefoglaló kötetben jelentek meg. Gyengének nevezhető a kutatóhálózat szabadalmi tevékenysége. Többet kell tenni a külső elvárások teljesítése - az eredmények aprópénzre váltása - érdekében. És természetesen gondot jelent a költségvetési zárolás. Az MTA által támogatott kutatócsoportokra mindezen problémák mellett az egyetemeket sújtó egyéb gondok is jellemzőek.

Az Akadémia nemzetközi kapcsolatai egészségesen fejlődnek, de az EU-csatlakozás további változtatásokat igényel. Az MTA foglalkozik jövőképének kidolgozásával, amelyben EU-kompatibilis kutatóhálózat szerepel majd.

Expozéjában a főtitkár kérte az MTA 2003. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló (írásban részletezett) beszámoló elfogadását, majd ugyancsak elfogadásra ajánlotta a 2005. évi akadémiai költségvetés tervét. Ez utóbbival kapcsolatban Kroó Norbert megemlítette azt a jogi gondot, hogy a költségvetést a közgyűlésnek kellene elfogadnia, amit viszont az időzítés nem tesz lehetővé. A 2004. évi akadémiai költségvetés érdekében folytatott tárgyalások tapasztalataiból kiindulva az MTA vezetői a következő prioritásokat tűzték ki a 2005. évi költségvetés tervezésekor: a kutatóhálózat alapellátásának javítása (ez elengedhetetlen az EU-környezetbeli versenyképességhez és pályázóképességhez), a fiatal kutatók számának növelése (a kutatói létszám amúgy is alacsony), a kutatási infrastruktúra fejlesztése (a jelenlegi 30 %-os használhatósági szint további agyelszívást indukál). Három tervezetet dolgoztak ki az MTA vezetői, és ebből a legkedvezőbbet szeretnék elfogadtatni (a Felügyelő Bizottság is azt támogatja), a másik kettő főként annak bemutatására szolgál, hogy miként lehetetlenül el a kutatás a megfelelő költségvetési támogatás hiányában.

Az Akadémia belső ügyeire térve a főtitkár megemlítette, hogy az Akadémiai Kutatóhelyek Tanácsa, a Vagyonkezelő Kuratórium, a Felügyelő Bizottság, a Doktori Tanács és a többi közgyűlési bizottság is rendben működött. Mandátumuk lejártával köszönet illeti e bizottságok valamennyi tagját. Jól működött az Akadémia titkársága is, amelynek munkáját egy külső céggel átvilágíttatták.

A főtitkár megemlítette a három "örök" gond megoldásában történt előrelépést is: a székház előtti gépjárműparkolónál a parkolási díj csökkentését próbálják elérni, a Martonvásár melletti vállalkozás (Martonseed) ügyében szerződés született, a nyugdíjasház pedig valószínűleg Nagykovácsiban épül fel.

Végül a főtitkár kérte a közgyűlés jóváhagyását néhány intézeti alapító okirat módosításához, illetve felhatalmazást kért a közgyűléstől, hogy az Akadémia által fenntartott költségvetési szervek alapító okiratait - ha az alapítást követően hatályba lépett jogszabály azt szükségessé teszi, és az alapítónak törvényben meghatározott jogát nem érinti - saját hatáskörében eljárva módosítsa, a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva kiadmányozza, és az Akadémiai Értesítőben közzétegye.

Az elnöki és a főtitkári expozé fölötti vitában tizenhatan szólaltak fel. A hozzászólások közül itt csak néhányat ismertetünk.

Detrekői Ákos rendes tag javasolta, hogy a költségvetési tárgyalásoknál az elmaradt haszonnal mint a megszorítások egyik súlyos következményével is érveljen az MTA, továbbá próbálja elérni a két vagy három évre vonatkozó költségvetés biztosítását, mert méltatlan az évenként ismétlődő harc a kutatás támogatásáért. A Rektori Konferencia elnökeként köszönetét fejezte ki az egyetemek érdekében kifejtett akadémiai támogatásért.

Kálmán Alajos rendes tag felsorolta azokat az ingatlanokat, erdő- és földbirtokokat, amelyek tudomása szerint egykor az MTA vagyonát képezték.

Keszthelyi Lajos rendes tag az interdiszciplináris kutatások támogatására és elismerésére javasolta egy további Akadémiai Díj odaítélését a diszciplináris szempontok szerint kiosztandó eddigi tizenegy mellé.

Lipták András rendes tag az OTKA költségvetését tekintette át az 1991-es kezdet óta. Jelenleg reálértékben feleakkora a támogatás, mint kezdetben volt. Ez veszélyes tendencia, mert kiürülhetnek a hazai kutatóhelyek.

Gergely János rendes tag a Bolyai-ösztöndíj eddigi hatéves történetéről adott áttekintést. A jelenlegi nehézségek ellenére ez a kutatástámogatási forma sikeresnek nevezhető.

Gáspár Zsolt rendes tag a BMGE akadémikusai és közgyűlési képviselői nevében nehezményezte egyes pályázatok túlszabályozottságát, megkötöttségeit és azt, hogy az OM által kezelt Békésy- és Széchenyi-ösztöndíjakat 2004-re nem hirdették meg.

Bazsa György, a Felsőoktatási Tudományos Tanács elnöke megemlítette, hogy egész Európában visszaszorulóban vannak a természettudományok (részesedésük a közoktatásban, presztízsük a közvéleményben), valamint utalt arra, hogy a felsőoktatási képzés átalakításába be kell vonni az Akadémiát is.

Michelberger Pál rendes tag tájékoztatta a közgyűlést, hogy a Felügyelő Bizottság a 2005. évi költségvetési javaslat első variánsát tekinti tárgyalási alapnak, a másik kettő a megszorításokkal járó következményeket mutatja be.

Paládi Kovács Attila levelező tag a tudományos könyvek kiadásának nehézségeiről szólt.

Németh Judit rendes tag annak adott hangot, hogy meg kell akadályozni a középiskolai természettudományos oktatás csökkentését.

Berényi Dénes rendes tag hozzászólásában a határon túli magyar tudományossággal foglalkozott, a pozitívumok mellett megemlítve az integrálódást elősegítő közös projektek hiányát.

A vitában elhangzottakra először a főtitkár reagált. Kroó Norbert szerint is jó ötlet a több évre vonatkozó költségvetés, már csak a kiszámíthatóság miatt is. A pályázatokkal kapcsolatban kedvező, hogy az EU-pályázatok áfamentesek, és áfa-ügyben további előrelépés várható. A Bolyai-ösztöndíjak összegét nem sikerült egy szorzószámmal a mindenkori minimálbérhez rögzíteni, de az legalább kedvező, hogy ez évre sikerült 6 %-kal növelni az ösztöndíj összegét (míg a kutatói bérek nem emelkedtek). A pályázatok túlszabályozottságát valóban csökkenteni kell, de profi pályázatírók bevonására is szükség van a pályázás sikeressége érdekében. A könyvkiadási nehézségek nem függenek össze a költségvetési elvonással. A könyvkiadásra nagyobb összeget kell fordítani, s ez a tervben is szerepel.

A válaszadást az MTA elnöke folytatta, kifejtve, hogy a sok hozzászólás a közgyűlés bizalmát és őszinteségét mutatja. Az elnök szólt a külső tagokkal folytatott előző napi tanácskozásról is, amelyen a kormány képviselői is részt vettek. Vizi E. Szilveszter itt említette meg az expozéjából kimaradt azon fontos tényt, hogy befejezéséhez közeledik a Magyar Nagylexikon kiadása. A Nagylexikon ügye lelkiismereti kérdés volt az MTA számára. A következő hasonlóan fontos feladat a Magyar nyelv nagyszótárának kiadása. Jogászcsoport dolgozik az MTA vagyonának feltárásán. Ami abból nem szerezhető vissza, annak ellenértékére tart igényt az Akadémia a tartalékvagyonból. A tudománypolitikát illetően az MTA nincs defenzívában, az akadémiai vezetők levelei is a kiállást tükrözik. Az elnök azt kérte, hogy a közgyűlés is álljon ki az MTA vezetői mellett. Az Akadémia országos megítélése szempontjából kedvező, hogy a társadalmi intézmények iránti közbizalom rangsorában az MTA áll az élen egy felmérés szerint.

Az Akadémia vezetőinek válasza után a közgyűlés nyílt szavazással elfogadta a 2003. évi akadémiai költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót és a 2005. évi akadémiai költségvetés irányelveit, az intézeti alapító okiratok módosítását és a főtitkár felhatalmazására vonatkozó kérést az ilyen jellegű módosításokkal kapcsolatos eljárásra, továbbá az írásos és szóbeli beszámolókat, illetve a vitában elhangzottakra adott elnöki és főtitkári választ.

Az MTA 2003. évi tevékenységéről a kormány számára készített tájékoztatót Meskó Attila rendes tag, főtitkárhelyettes terjesztette elő. Az írásban közreadott dokumentumhoz fűzött szóbeli kiegészítésében elmondta, hogy a dokumentum még korántsem végleges, csupán munkaanyagról van szó. Már a sokszorosítás óta is változott a szöveg, például Simai Mihály rendes tag írásban benyújtott észrevételeit is figyelembe véve. A korábbi évektől eltérően a kiemelkedő kutatási eredmények most a főszövegbe kerülnek, nem a függelékbe, mert így remélhetőleg jobban felkeltik az olvasók figyelmét. A beszámolóhoz kapcsolódó előterjesztés szövege erőteljes, amire a saját maga által végrehajtott konszolidáció jogosítja fel az Akadémiát. A kormány számára készített tájékoztatót a közgyűlés elfogadta.

A közgyűlés ezután két indítvánnyal foglalkozott. Tomcsányi Pál rendes tag az idegen nyelvű cikkekben közölt fontosabb eredmények magyar nyelvű közzétételét javasolta az MTA honlapján, Kiefer Ferenc rendes tag pedig a magyar nyelvű tudományos könyvek és folyóiratok kiadásának helyzetét vélte áttekintésre érdemesnek. Az MTA vezetői a javaslatokat kissé módosítva tartották elfogadhatónak, s a közgyűlés e változtatásokkal mindkét indítványt megszavazta.

A határozathozatal előtt Demetrovics János rendes tag, a szavazatszámláló bizottság elnöke ismertette a közgyűlési bizottságok most megválasztott tagjainak névsorát.

A közgyűlés végül elfogadta a határozatszövegező bizottság elnöke, Bálint Csanád levelező tag által beterjesztett határozati javaslatot. A közgyűlési határozat szövegének véglegesítésére - az elfogadott javaslat tartalmi változtatása nélkül - az elnökség kapott felhatalmazást.

Szabados László


Az augusztusi számból Az MTA 173. közgyűléséről szóló beszámolóból (MT. 2004/6, 765.) sajnálatos módon kimaradt Lukács József rendes tag hozzászólásának ismertetése. Az elnöki és főtitkári expozét követő vitában Lukács akadémikus arra hívta fel a figyelmet, hogy országunk szellemi erő tekintetében Európában a 13. helyen áll, míg a GDP/fő/év alapján a 29. helyet foglalja el. Szerinte célszerű lenne a kutatási kapacitást termék-, illetve értékorientált tevékenység felé terelni, hogy Magyarország előbbre kerüljön a 29. helyről. Saját tapasztalata alapján elmondta, hogy a prototípustól a termékig vezető úton a prototípus kifejlesztését megelőző kutatási munkának hat-nyolcszorosát kell befektetni. Végkövetkeztetése, hogy a kutatási témák csökkentésével (koncentráció) felszabaduló munkaerőt termékmegvalósításra kell fordítani, ami hozzájárul a GDP növekedéséhez.


<-- Vissza a 2004/6 szám tartalomjegyzékére