Magyar Tudomány, 2004/5 649. o.

A jövő tudósai


BEVEZETŐ

Tisztelt Olvasó!

A kutatók utánpótlásával - fiatal tudósokkal foglalkozó melléklet nyolcadik számában Fuszek Csilla a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjáról, Váradi Kalmár Zsuzsanna, a Fiatal Tudósok Világakadémiája (WAYS) megalakulásáról, Szendrő Péter és Kocsis Péter Csaba pedig a Tehetségpártolók Baráti Köre első évéről és aktuális helyzetéről számol be.

Kérjük, ha a tehetséggondozással, a kutatói utánpótlással vagy az ifjú kutatókkal kapcsolatos témában bármilyen közérdeklődésre számot tartó mondandója lenne, keresse meg a melléklet szerkesztőjét, Csermely Pétert a csermely (at) puskin.sote.hu email címen.

Csermely Péter

az MTA doktora (Semmelweis Egyetem, Orvosi Vegytani Intézet)


"MIT CSINÁLTÁL A RÁD BÍZOTT TALENTUMOKKAL?"

(A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjának rövid összefoglalása)

"Mit csináltál a rád bízott talentumokkal?"

Talentum. A szó a bibliai időkben még pénzérmét jelölt, ma a magyarul kicsit régiesen hangzó talentum szó hallatán a világ számos nyelvén a tehetség fogalmára asszociálunk. Tehetség - a fogalmat sokan, sokféleképp határozzák meg, tudományos viták tárgya, de miért kérdőjelezné meg bárki az eredeti jelentést, azt, hogy a tehetség érték.

"Nincs más számonkérés, csak gyermekeink tekintetében. Ahány szóra vágyó gyermek, a jövőnek megannyi lámpása a meglódult időben."

Így folytatódik a Sütő András-idézet, a 2000-ben indult országos Arany János Tehetséggondozó Program pedagógiai programjának mottója. A számonkérés pedig ránk, felnőttekre vonatkozik, és mi a tehetségünkhöz mérten próbálkozunk; ne járjunk úgy, mint a rábízott talentumot földbe rejtő szolga...

Komplex tehetséggondozás

A magyarországi komplex, nem csupán egy-egy tanárhoz vagy tantárgyhoz, tagozathoz kötött tehetséggondozó programok történetének 2000-re már közel hetvenöt éves múltja volt. Az ekkor születő és azóta is szüntelenül formálódó Arany-programnak volt hová visszanyúlnia, és büszkélkedhetett az európaszerte méltán irigyelt országos jelzővel. Politikai akarat, pénz, és nem utolsósorban emberi lelkesedés, erő összhangja indította útjára.

A pedagógiai programban akkor megfogalmazott célok egyik része a tudás tekintélyének visszaállítása, az esélyteremtés, vagyis a különböző szociális, kulturális, gazdasági háttérrel rendelkező gyermekeknek egyenlő esélyeket biztosító oktatási és támogatási rendszer kialakítása, a tehetséggondozás, valamint az oktatás tartalmának korszerűsítése, minőségének fejlesztése az indulás óta sem változtak. A célok másik köre azonban kibővült, míg az első években az elsődleges cél a jól képzett, kreatív, lakóhelyéért tenni akaró vidéki, falusi, tanyai értelmiség megerősítése, társadalmi mobilitásának elősegítése volt, ma a program nyitott a kis- és nagyvárosi hátrányos helyzetű rétegek számára is.

2003 szeptemberében a program átkeresztelődött, ma a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja már a nevében is jelzi azt a szakmailag összetett feladatot, hogy hátrányos helyzetű diákok tehetséggondozását vállalja fel. Erre, a szemléletében a tehetséggondozás terén újszerű szakmai kihívásra az intézményeket pályázat keretében az Oktatási Minisztérium választotta ki. A tehetséggondozás területén hagyományokkal rendelkező, a felvételire való felkészítésben elöljáró gimnáziumok és kollégiumok közül megyénként egy-egy, illetve esetenként két (Borsod-Abaúj-Zemplén, Veszprém, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Heves megye) iskola-kollégium intézménypár csatlakozott a programhoz. Az Arany-program szakmai tartalma a tehetséggondozás és a kollégiumpedagógia területén dolgozó elismert szakemberek közreműködésével a programban részt vevő intézmények egyéves önfejlesztő munkájának eredményeként született meg, azóta pedig a tapasztalatok, visszajelzések alapján folyamatosan alakul, változik.

Tartalmi szempontból a tehetséggondozásnak egyik legfőbb módszere a gazdagítás, és az a mind többször előtérbe kerülő alapelv is, hogy a gyermekek fejlesztése nem korlátozódhat csupán képességek fejlesztésére, hiszen a kimagasló teljesítményeket nem csak a képességek, hanem az egyéb humán tényezők is meghatározzák. Az Arany-prog-ram operatív programjának hátterét a világon széles körben elfogadott Renzulli-féle Gazdagítási Triász Modell alkotja. A Triász első eleme az ún. első típusú gazdagítás, melynek célja, hogy a tanulókat minél több témával, foglalkozással, hobbival, személlyel, hely-lyel és eseménnyel stb. ismertesse meg, olyan dolgokkal, melyeket a szokásos tantervek eredendően nem fednek le. A második elem a csoportos fejlesztőprogramok, tréningek, melyek a kreativitásra, a gondolkodás- és az érzelmi folyamatok fejlesztésére teszi a hangsúlyt: ide tartoznak a tanulásmódszertani fejlesztések, az írott a beszélt és vizuális kommunikáció, az önismeret, művészi kifejezés fejlesztése stb. Ezek egy része már megoldható osztálytermi keretek közt is. A harmadik típust és szintet képviselő gazdagítás azoknak a tanulóknak szól, akik elköteleződnek egy-egy önállóan választott terület iránt. Ebben az esetben egyéni vagy kiscsoportos tehetséggondozásról beszélünk, valódi - nem öncélú, lehetőleg mindenki számára hasznos - produktumok létrehozásáról, világra segítéséről. A program egyedülálló erénye, hogy normatív finanszírozás keretében biztosítja a benne lévő hátrányos helyzetű tanulóknak mindhárom gazdagítási típus anyagi fedezetét is.

A gyakorlatban

Az ötéves program keretében folyó oktató-nevelő munka az iskola-kollégium párok folyamatos és kölcsönös együttműködésére épít, azaz a tanulók számára az oktatás közösen történik a gimnáziumban és a kollégiumban. A négy gimnáziumi évet megelőzően a diákoknak az ún. előkészítő évfolyamon lehetőségük van a gazdagító programok mellett az esetleges tudásbeli és kulturális különbségeik leküzdésére. Ezen az évfolyamon kiemelt szerepe van az idegen nyelvi és a számítástechnikai képzésnek, a komplex tantárgyi programoknak. Heti négy órában már itt elkezdődnek az öt éven keresztül átívelő Arany János-i blokk órák, ahol a diákok egyrészt a tanulás módszertanával ismerkedhetnek meg, és ezen belül számtalan területtel a beszédműveléstől a retorikáig, a gondolkodási képességek fejlesztésétől a kutatói gyakorlat elsajátításáig. Külön kiemelendőek a kreativitást fejlesztő tréningek. Másrészt a tanulók részt vesznek a számukra életkori sajátosságok figyelembevételével kialakított ötéves önismereti képzésen, mely a teljes személyiségfejlesztést - a reális énkép kialakításától a helyes pályaválasztásig - célozza meg.

Az előkészítő évfolyamon belül figyelemreméltó az a képzési forma, mely egy-egy intézmény szervezésében versenyek vagy szaktáborok keretében valósul meg kötelező vagy fakultatív jelleggel. Ilyen például az évente több száz gyereket megmozgató pécsi művészeti tábor, a bonyhádi sporttalálkozó és még kilenc különféle program az újságírótábortól a matematikaversenyig. A felsőbb évfolyamokon már szerényebb mértékben, de szintén vannak közös programok. A kollégiumokban mind az öt év folyamán havi egy hétvégén előre tervezett formában a tanulók kulturális programokon vesznek részt, ez a ún. kollégiumi hétvége az előkészítő évfolyam első félévében fokozatosan kerül bevezetésre a kollégium és az iskola sajátosságainak figyelembe vételével.

Mint talán az eddigiekből is látszik, a programban tanító középiskolai és kollégiumi tanárok mind a tanórai és a tanórán kívüli szervezeti és munkaformákat kihasználhatják és összekapcsolják a tehetséggondozás és a hatékonyság érdekében a kirándulásoktól az egyéni tehetséggondozásig, vagy ha úgy adódik, az egyéni hátránykompenzációig. Az intézmények oktatási szerkezetétől függően az előkészítő év kivételével a diákok vagy egy osztályt képeznek, vagy az intézményben más osztályokba betagozódva folytatják tanulmányaikat.

A programba való bekerülés

"Debrecenbe alig vittem annyit (pénzt), hogy a beköltözés költségeit fedezhessem; hazulról nem vártam, de tudván, hogy szüleim, ha a kis házat fejük felül s a pár köblös földet szájukból el nem adják, nem küldhetnek, nem is kértem. E helyzet iszonyú volt reám nézve. Hány kiússza így a kollégiumot? (értsd: kimarad) Nekem nem volt erélyem küzdeni. Kedvem a tanulástól elment..." - írja Arany János önéletrajzában. Ma azt mondanánk róla anyagilag hátrányos helyzetű diák. Ilyen diákok megtalálása, valamilyen irányú tehetségének kibontakoztatása, a tehetségük katalizálása az Arany-program célja, ami a gyakorlatban életreszóló lehetőséget jelenthet a jelenleg a programban tanuló vagy még csak felvett 2700 gyereknek.

A kutatások szerint mérések nélkül nagyon nehéz beazonosítani azt, hogy kik is a tehetségígéretek, ugyanakkor a hátrányos helyzet megítélése is képlékeny. Mégis, a diákok programba való beválogatásának menetében évről évre szükségessé vált a programba kerülés szempontjából meghatározó két tényező minél pontosabb körülírása, ezt az évente változó pályázati kiírások is tükrözik. Jelenleg a programba kerülés feltétele egy jól sikerült - nem szaktárgyi jellegű - tehetségjellemzőket vizsgáló írásbeli felvételi. Ennek összeállítását a debreceni OKÉV és a Debreceni Egyetem pedagógia-pszichológiai tanszékének munkatársai vállalták. A diákokat a felvételire az önkormányzatok számára kiírt pályázat keretében - a diákok tantestületének szakmai ajánlására bármely magyarországi önkormányzat vagy kisebbségi önkormányzat delegálhatja. A diákok tanulmányi ideje alatt az önkormányzatok kétharmada az általa delegált diák anyagi támogatását is felvállalta. A tanulónak a jó felvételi mellett meg kell felelnie a pályázati kiírásban szereplő hátrányos helyzet kritériumainak is. (A szülők iskolai végzettsége alapfokú vagy a tanuló családja gyermekvédelmi támogatásra szorul, vagy egyéb halmozott hátrányok). A pályázat és a felvételi időpontját a Tanév rendje rendelet rögzíti.

A feltételek

Az első és talán legfontosabb feltétel a tehetséggondozó programban a program rendszeralkotó elemeinek összehangolása. Jelenti ez többek között azt a folyamatos kapcsolattartó munkát iskolák a kollégiumok, fenntartók, szülők, általános iskolák, a méréseket végző pszichológusok, szakmai munkaközösségek, az Arany János Programiroda és az Arany János Tehetséggondozó Program Intézmények Egyesülete között, mely a lehetővé teszi, hogy a programnak lényeges elemei az egész országban azonosak legyenek. A másik fontos feltétel és egyben segítség a tanárok, az iskola és esetenként a szülők számára a pszichológiai és pedagógiai mérések rendszere, mely egyben a tehetséggondozó program hatásvizsgálata is. A debreceni pedagógiai-pszichológia tanszékének munkatársai öt évre időarányosan elosztva mérik a következő faktorokat: általános intellektuális képességek, kreativitás, egyéni tanulási stratégiák, tanulási motiváció, énkép, önértékelés, szorongás, pályaorientáció. A debreceni OKÉV munkatársai segítségével évente ismétlődő, logikai, matematikai képességekre és az olvasásértésre vonatkozó pedagógiai méréseket alapul véve minden tanuló számára összeállított, személyre szóló fejlesztési tervek készülnek, melyek alapján a kollégák nyomon követhetik a tanuló fejlődését.

Az eredmények eléréséhez kiemelten fontos a tanárokat, kollégiumi nevelőket a célok és feladatok megvalósítására felkészítő, az elmúlt négy évben már több száz tanárt érintő továbbképzések rendszere. Csak néhány példát említsünk a legfontosabbakból: "Tehetségfejlesztési szakértő" szakirányú továbbképzés (Debreceni Egyetem), "Tehetség és fejlesztése" szakvizsgára felkészítő továbbképzés (Debreceni Egyetem), Tanulásmódszertan, kommunikáció (akkreditált továbbképzés, vezetője: Oroszlány Péter), Személyiségfejlesztés, önismeret (180 órás akkreditált továbbképzés, Debreceni Egyetem), Kollégiumpedagógia továbbképzése (akkreditált továbbképzés, ELTE).

A tehetséggondozó program már 2001-ben kibővült egy roma kollégiumi alprogrammal, mely három megyében kollégiumi keretek között vállalta fel roma gyerekek tehetséggondozását. Ennek a programnak a folytatásaként indul el a fejlesztés alatt álló Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programja, melynek elsődleges célja, hogy a szociológiai felmérések szerinti legszegényebb társadalmi réteghez tartozó diákok részére egyenlő esélyt teremtsen az érettségit adó középiskola sikeres elvégzéséhez.

"Tehetségem (mit elvitázni nem lehet, különben nem volnék ott, ahol most vagyok) mindig előbbre tolt..." - írja Arany önéletrajzában. Arany szerencsés volt, mert tehetsége "előbbre tolta", de tudjuk jól, hogy az csupán mítosz, hogy a tehetség minden nehézséget legyőzve utat tör magának. Különösen a valamilyen szempontból hátrányos helyzetű gyerekek esetében nincs ez mindig így, ezért tartozunk köszönettel azért, hogy a 2000 óta működő Arany tehetséggondozó program része lehet a magyar közoktatás rendszerének.

Fuszek Csilla

(Arany János Programiroda, Oktatási Minisztérium)


Magyar kezdeményezés: a Fiatal tudósOK VilágakadémiÁJA (WAYS)

(Fiatal kutatók globális hálózata, budapesti központtal)

A fiatal tudós generáció képviselői a Tudományos Világfórumon (WSF - World Science Forum, Budapest, 2003. november 8-10.) bejelentették a Fiatal Tudósok Világakadémiája (WAYS: World Academy of Young Scientists) megalakulását. Az eseményre a konferencia ünnepélyes záróülésén, a dr. Hámori József akadémikus vezette szekcióban került sor. A természet-, bölcsészet- és társadalomtudományok lelkes és dinamikus ifjú kutatói a Parlamentben rendezett eseményen mutatkoztak be első alkalommal a nemzetközi tudóstársadalom előtt. A Tudomány Világnapján (november 10.) a magyar Parlamentben tartott beszédek világos célkitűzést fogalmaztak meg: egy világméretű, fiatal tudósokat tömörítő szakmai hálózat létrehozását. A magyar kezdeményezésre, magyarországi koordinációs irodával szerveződő világszervezet segíteni kívánja a fiatalok tudományos kutatómunkáját és tudománypolitikai aktivitását egyaránt.

A nemzetközi érdeklődés határozott mutatója, hogy az elmúlt pár hónap alatt hatvankét országból, mintegy négyszáz fiatal tudós, valamint számos nemzetközi szervezet (például Third World Academy of Sciences, Federation of Scientific and Technical Associations, The Council for Postgraduate Students and Junior Researchers in Europe, Illinois Mathematics and Science Academy, National Student Travel Foundation, Foundation Archimedes, Norwegian Association for Young Scientists, European Folklore Institute, International Foundation for Science, Food Technology Research Institute) jelezte csatlakozási illetve együttműködési szándékát. A fiatalos lendület és ügyes lobby-munka eredménye az is, hogy dr. Leon Lederman Nobel-díjas professzor 2004 márciusában elfogadta a WAYS tiszteletbeli elnökének és patrónusának címét.

A cél

A világszervezet legfőbb célja egy új, a 21. század elvárásainak megfelelő, globális tudósközösség létrehozása, egyrészt transz-, inter- és multidiszciplináris, másrészt nemzedékek közötti kapcsolatrendszer és együttműködés kialakításával, valamint az ifjú kutatókat is támogató tudománypolitikai irányvonal ösztönzésével. Mindenekelőtt a tizenöt-negyven év közötti fiatal tudósok előtt nyitott a WAYS útja, hogy rajtuk keresztül előmozdítsa a tudományos világ földrajzi, faji, kulturális és nemi egyenlőségét és sokszínűségét. A célkitűzések között szerepel a tudomány vonzóbbá, elérhetőbbé és a mindennapi ember számára is közérthetőbbé tétele. A szervezet a fiatal tudósok kezében lévő K+F eszközökkel kíván harcolni a világban fennálló egyenlőtlenségek csökkentéséért, egy humánusabb és civilizáltabb társadalom létrejöttéért azáltal, hogy utakat (ways) nyit a tudomány világába, a világ tudományába és a különböző tudósgenerációk között. Hosszú távú célkitűzései közé tartozik a fejlődő országokból származó tehetséges fiatal kutatók nemzetközi tudományos szereplésének és mobilitásának támogatása is. A szervezet alapítóinak egyike, Serge Sawadogo saját helyzetén keresztül világított rá a szükségre: "A hazámban pusztító kórral, a maláriával kapcsolatban végzek kutatásokat. Immunogenetikai kutatásokra azonban nincs lehetőség Burkina Fasóban, ezért Franciaországban végzem a munkámat." A WAYS gyakorlati és hatékony megoldásokat keres a tudomány fejlesztésében, ugyanakkor valós és virtuális fórumot is nyújtani kíván a fiatal tudósok eszmecseréjéhez nemcsak tudománypolitikai témákban, hanem hogy kutatásaik eredményeit vagy akár világnézeteiket, társadalmi tapasztalataikat is megosszák egymással.

Az előzmények

A Fiatal Tudósok Világakadémiája az 1999-es, szintén Budapesten megrendezett UNESCO-ICSU Tudomány Világkonferenciájának szatellit-rendezvényeként megszervezett nagysikerű Nemzetközi Fiatal Tudósok Fóruma (IFYS - International Forum of Young Scientists) jogutódjaként jött létre. A 21. század eleje új tudományos kihívásainak, különösen a fiatal tudósok problémáinak figyelembe vételével a Fórum úgy határozott, hogy létrehoz egy szervezetet, mely teret és kommunikációs lehetőséget nyújt a fiatal tudósoknak, hogy véleményüket eljuttathassák a döntéshozókhoz. Ezen elhatározás keretein belül újabb eseményekre került sor: 2000-ben a lengyelországi Gdañsk városában rendezték meg az Euroscience konferenciát, 2002-ben pedig Budapesten az EARMA és az Euroscience közös konferenciáját az új tudósgeneráció aktív szereplésével. Az IFYS szellemében új nemzetközi tudományos kapcsolatok kiépítése is megkezdődött. A 2001-es párizsi UNESCO-közgyűlésen általános egyetértés született annak szükségességéről, hogy az IFYS Titkárság Budapesten nyíljon meg. A döntés alapja az volt, hogy Magyarország nagy múltra tekint vissza olyan tudományos és civil intézményekben, amelyek fiatal tudósok minden generációját magukba foglalják, a középfokú oktatástól az egyetemi és doktori képzésen át a posztdoktori szintig. Ezek az intézmények szilárd hátteréül szolgálhatnak egy nemzetközi hálózat kiépítéséhez.

2002-ben létrejött a Fiatal Tudósok Nemzetközi Fóruma Alapítvány. Megalapítója a magyar Doktoranduszok Országos Szövetsége, elnöke dr. Szendrő Péter egyetemi tanár. Az Alapítvány jogi személyként felelős a szervezet működésének beindításáért tudományos szempontból, valamint a tudománypolitikai és az anyagi támogatás tekintetében. 2003-ban széleskörű hazai és nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező és tudománypolitikában jártas magyar tudósokkal kibővülve az Alapítvány tanácskozó testületének létszáma tízre nőtt. A testület javaslatára született meg az új név, a WAYS, mely mozaikszó önmagában is jelentéssel bír: a ways ("utak") utakat jelent a tudományba, utakat generációk közt stb. A WAYS tudománypolitikai és szakmai tekintetben egyaránt hatékony működését, céljai teljes körű megvalósítását, a 2002-ben létrejött Fiatal Tudósok Nemzetközi Fóruma Alapítvány támogatja mindaddig, amíg a fiatal szervezet meg nem erősödik, és el nem indul a maga útján. Az Alapítvány kuratóriumának elnöki tisztét dr. Szendrő Péter, az OTDT elnöke tölti be; a kurátorok között található még dr. Bazsa György, dr. Csermely Péter, a Kutató Diákokért Alapítvány elnöke, dr. Ginsztler János, dr. Hámori József, az MTA alelnöke, dr. Kroó Norbert, az MTA főtitkára és dr. Taxner Ernő. A kuratóriumi elnök koordinálásával végzett operatív feladatok megvalósításában három, tudományosan illetve tudománypolitikailag aktív, fiatal kurátor vesz részt, dr. Balogh Judit, a Pro Scientia Aranyérmesek társaságának elnöke, dr. Pálfi György, párizsi TéT attasé, Pro Scientia aranyérmes, volt Magyary Zoltán posztdoktori ösztöndíjas, és Kerey Péter, a Nemzetközi Fiatal Tudósok Fóruma és a Doktoranduszok Országos Szövetségének alapító tagja, az Eurodoc és PI-Net nemzetközi szervezetek volt tisztségviselője. A WAYS nevű nemzetközi szervezet megalakulását és a budapesti WAYS Titkárság létrejöttét dr. Magyar Bálint oktatási miniszter 2003. október 3-án, Párizsban, az UNESCO 32. közgyűlésén jelentette be.

A 2003-ban Budapesten megrendezett Tudományos Világfórum lehetőséget adott harmincöt fiatal tudós delegálására és a WAYS alapítására tett kezdeményezés bemutatására a tudóstársadalom képviselői előtt. A fiatal tudós generáció a világ minden tájáról, összesen tizennyolc országból érkezett képviselői vettek részt a konferencián. Az esemény alkalmából a megalakulás, valamint a szervezet fő céljainak és működési tervének bejelentése kitűnő lehetőséget nyújtott a WAYS-tagság szervezésének megkezdésére.

Működés

UNESCO 2001-es közgyűlésén született megállapodás alapján, az FTNF Alapítvány irányításával a Titkárság teljes felszereltséggel, 2003 augusztusában nyílt meg az UNESCO, a Magyar UNESCO Bizottság, az Oktatási Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával. Az irodát, mely a szervezet feladatait koordinálja, két teljes állású dolgozó működteti: vezetője dr. Maczel Márta, az asszisztensi funkciót pedig Harsányi Mária tölti be. A szervezet működésének alapjául az előkészítő bizottság szolgál, mely a WSF alatt alakult meg a konferencián megjelent ifjú kutatók köréből. A Tudományos Világfórum alatt a Magyar Tudományos Akadémián tartott éjszakai ülések eredményeképpen létrejött bizottság tagjai: Amanda Adeleye (USA), Jana Ivanidze (Németország), Mehdi Lahmar (Tunézia/Franciaország), Lucky Nedambale (Dél-Afrika/USA), David Sehnal (Csehország), valamint magyar részről Kerey Péter, Maczel Márta, Oroszlány László, Pálfi György és Váradi Kalmár Zsuzsanna. Maczel Mártát a WAYS alakuló ülésein jelen lévő fiatalok egyhangúlag a szervezet ideiglenes elnökévé választották. A tíztagú bizottságon belül munkacsoportok alakultak, melyek feladata a WAYS-alapszabály véglegesítése, külkapcsolatok létesítése, logisztikai feladatok koordinálása, támogatási források felkutatása, valamint a WAYS első közgyűlésének megszervezése. Későbbiekben a szervezet tudományos szekciókra fog tagozódni, és törekszik a területi reprezentációra.

A jövő

Az UNESCO támogatásával a WAYS várhatóan 2004 végén tartja meg első közgyűlését. A marokkói kormány felajánlotta hozzájárulását a WAYS sikeréhez, minek köszönhetően az észak-afrikai országban fog sor kerülni a szervezet működési formájának véglegesítésére. Időközben a szervezet folyamatosan ösztönzi a világ fiatal tudósainak aktív részvételét, és keresi az idősebb tudósgeneráció, tudományos akadémiák, kormányok és szervezetek támogatását. Az ambiciózus és lelkes kutatók, valamint az érdekelt intézmények és szervezetek jelentkezését a WAYS Titkárság a ways (at) sztaki.hu címen várja. 2003. márciusában megszületett a WAYS első negyedéves hírlevele, valamint hamarosan felkerül a világhálóra a honlap is, amelyen nemcsak a szervezettel kapcsolatos tudnivalók és hírek szerepelnek, de a fiatal tudósok számára további hasznos információk, érdekességek és kapcsolatok is hozzáférhetővé válnak. A WAYS a tudomány hagyományainak tiszteletben tartása mellett az új évezrednek megfelelő eszközökkel kíván egy minden eddiginél átfogóbb és nyitottabb nemzetközi hálózatot létrehozni és működtetni a közvetlen jövőt alakító fiatal tudósok számára.

Váradi Kalmár Zsuzsanna

PhD-hallgató, WAYS elnökségi tag


Az első év - a tehetségek új típusú szolgálatában

(A Tehetségpártolók Baráti Körének eddigi tevékenysége és további tervei)

A Tehetségpártolók Baráti Körének (TBK) alakuló ülését 2002. augusztus 27-én tartottuk Gödöllőn, ahol arra vállalkoztunk, hogy a tehetségek szolgálatában egy új filozófia mentén fogalmazzuk meg alapelveinket, céljainkat. A tényleges működést az Oktatási Minisztérium és a MATÁV szponzori támogatását követően 2003 tavaszán tudtuk megkezdeni. Az azóta eltelt közel egy év sikeres volt, ez arra sarkall bennünket, hogy beszámoljunk munkánkról és jövőbeli terveinkről.

A Tehetségpártolók Baráti Körének létrehozásakor, gondolkodásunk alapjául az a társadalmi tapasztalat szolgált, hogy a felnövekvő generációk tehetséges fiataljai nem tudják befutni azt a pályát, amelyre képességeik egyébként alkalmassá tennék őket. Ennek okai sokrétűek: a megfelelő családi háttér hiánya, amely mentálisan támogatná a fiatalokat, ehhez párosulva vagy ettől függetlenül a család anyagi helyzete, amely igen gyakran nem teszi lehetővé az előrejutást, végül, de nem utolsósorban nincs megfelelő iskolai támogatás vagy éppen elegendő információ egy-egy tehetség pályára állásához. A fiatalok lehetőségeiben tapasztalható különbségeket, amely sok esetben regionális szinten is megragadható, olyan mentorhálózat kiépítésével kívánjuk csökkenteni, amelynek tagjai azt vállalták, hogy tudásukat, információikat megosztják a tehetséges fiatalokkal, így segítve őket a megfelelő iskola, kollégium, kutatóhely, ösztöndíj stb. kiválasztásában. Az információkon túl fontos szempont, hogy a tehetséges fiatalok és a mentorok között mester-tanítvány viszony alakuljon ki hosszú távon, lehetővé téve a személyes és tartós emberi-szakmai kapcsolatot. Tapasztalataink szerint ez a leghatékonyabb tehetséggondozás. Vállalásunk hozzáférhetőségét biztosítani kívánjuk minden tehetséges fiatalnak, a kistelepüléseken, a városokban és a határon túli területeken élőknek egyaránt, tíz-huszonöt éves korig, vagy még tovább, elősegítve az esélykülönbségek okozta hátrányok tompítását.

Az alakuló ülésen megfogalmaztuk tennivalóinkat is, hiszen a tett hitelesíti a gondolatot. Elindítottuk honlapunkat a www.tehetsegpartolok.hu címen, ahol nyilvánossá tettük mentoraink névsorát, szakterületét, valamint földrajzi elhelyezkedését. Ezzel párhuzamosan megrajzoltuk mentoraink földrajzi hálózatát, és ezt egy Kárpát-medencét ábrázoló térképen mindenki számára láthatóvá tettük. Honlapunkon a Tehetségpártolók Baráti Köréről szóló alapinformációkat is közzétettük, többek között elérhetőségeinket és a 06-80-204-381-es ingyenesen hívható telefonszámunkat, amelyen a fiatalok vagy az őket felfedezők, illetve mentoraink részére folyamatosan rendelkezésre állunk.


	TEHETSÉGPÁRTOLÓK BARÁTI KÖRE

1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 19-21.

Tel./fax: 36 01-220-3462; 36 06-80-204-341

E-mail: titkar (at) tehetsegpartolok.hu

Célunk volt, hogy ne csupán Magyarország, hanem a Kárpát-medence magyar nyelvterületeire is kiépítsük hálózatunkat. Fontos, hogy a magyar nyelvterületeken élők mindenütt be tudjanak kapcsolódni vállalkozásunkba, akár a mentorok feladatvállalásáról, akár a tehetséges fiatalok segítéséről van is szó. Hálózatunk bővítése érdekében további tagok, potenciális mentorok ajánlását fogadtuk el alapítóinktól, így mára már négyszáznál több tagot tudhatunk kezdeményezésünk mögött. Az újabb tagok jelentkezésén túl azt is elmondhatjuk, hogy a kezdeti állapothoz képest földrajzilag is sikerült bővítenünk ezt az intellektuális hálózatot. Magyarország mind a hét régiójából vannak mentoraink, és sikeresen vontuk be a határon túli területeket is. Erdélyből, a Felvidékről, Kárpátaljáról és a Vajdaságból egyaránt sikerült újabb tagokat megnyernünk, valamint olyan szimpatizánsokat, a tehetséges fiatalokért tenni akarókat is, akik nem mentori feladatokat vállaltak, hanem azt, hogy a TBK munkáját hírül adják, és civil szervezeteiken keresztül eljuttatják az információkat a határon túli települések közösségeihez.

A nyilvánosság építésében fontos eredmény a különböző médiumokban történő megjelenés. Több esetben írtak a Tehetségpártolók Baráti Köréről olyan folyóiratok, amelyek a szakmai közönség mellett a téma iránt érdeklődőket is megszólították (például a megyei pedagógiai intézetek hírlevelében közzétett információkat), nyilvánosságot kaptunk a Teleház Szövetség fórumain, valamint Duna Televízió és a Magyar Közszolgálati Televízió Heti Mozaik című magazinműsora is beszámolt a kezdeményezésről. Magunk is igyekeztünk informálni az általános és középiskolákat, hisz tehetséges fiatalok felbukkanására elsősorban itt számíthatunk. Több ezer tájékoztató levelet küldünk ki, és sok esetben kaptunk már visszajelzéseket is. Ennek eredményeként több középiskolával sikerült felvenni a kapcsolatot, s mára már azt is elmondhatjuk, hogy több mint félszáz fiatalnak kerestünk és találtunk mentort.

A közoktatási intézményeken túl tájékoztattuk azokat is, akik a települések közösségi életében foglalnak el világi vagy egyházi vezető pozíciót, és jól ismerik környezetük felnövekvő generációját. A kistérségi megbízottak az Oktatási Minisztérium közreműködésével kaptak értesítést, az egyházi vezetők informálása folyamatban van. Azt reméljük, hogy általuk is tudomást szerezhetünk majd olyan fiatalokról, akiknek segíthetünk esélyük és tehetségük kibontakoztatásában. Hasonlóképp felvettük a kapcsolatot a tehetséggondozó állami és civil szervezetekkel is. Mindenkinek felajánlottuk és kértük az együttműködést. Új lehetőség a nyilvánosság bővítésére a közelmúltban megszervezett kerekasztal-beszélgetés publicitása. A fórum központi témája a "tehetséggondozás új lehetősége" volt. Örömmel vettük, hogy számos hazai és határon túli szervezet és szakember vett részt a megbeszélésen, és a közös gondolkodás eredményeként folyamatosan sikerül kialakítanunk azokat az új együttműködési formákat, amelyek révén közösen, többet tehetünk a tehetséges fiatalokért, mintha külön-külön próbálkoznánk ezzel. A megbeszélés eredményeiről a közeljövőben részletesen beszámolunk honlapunkon és remélhetőleg a nyomtatott sajtóban is.

Munkánk eredményei már megmutatkoztak. Fontos lépés a szerény, de ütőképes infrastrukturális háttér megteremtése volt. Az Oktatási Minisztérium és a MATÁV Rt. támogatásával létre tudtunk hozni az egyszemélyes titkárságot, amely a Professzorok Házában, az Országos Tudományos Diákköri Tanács Titkárságának keretében működik.

A közoktatási intézmények, a kistérségi vezetők, a tehetséggondozó szervezetek, valamint a nyilvánosság tájékoztatása után az első jelzések is megindultak felénk. Eddig mintegy százötven fiatalt regisztráltunk, akiket levélben megkerestünk, hogy néhány pontosító adat után a megfelelő mentort részükre ki tudjuk választani, találkozójukat elő tudjuk segíteni. Mára mintegy ötven diák esetében sikerült a konkrét mentorokat kiválasztani, akik vállalták a személyes találkozót a fiatalokkal. Sok esetben már visszajelzés is érkezett a találkozó után, eddig minden esetben pozitívak a tapasztalatok. A fiatalok jelentkezései kapcsán örömmel nyugtáztuk, hogy az az elgondolásunk, amely a tudományterületek mindegyikét igyekszik integrálni a tevékenységünkbe, célt ért, hiszen a reál- és a humán tudományok, valamint a művészetek területéről egyaránt érkeztek jelentkezések, s jöttek létre a tehetség-mentor kézfogások.

Kettős célunk és további terveink

A Tehetségpártolók Baráti Köre tevékenységét és céljait tehát két fő gondolat mentén fogalmaztuk meg. Egyrészről, amint a fentiekben igyekeztünk bemutatni, nagy hangsúlyt helyezünk a tehetségekkel történő közvetlen kapcsolattartásra, a tehetség és a mentor minél bensőségesebb és eredményes találkozására. E cél érdekében folyamatosan bővítjük azt az intellektuális hálózatot, amelynek tagjai - tudományterületek mindegyikéről, valamint a Kárpát-medence területéről potenciális mentorként bármikor tudnak tehetséges fiatalokat fogadni. A mentorrendszer működtetése természetesen nem újdonság, hiszen több szakmai szervezet is ezt a formát alkalmazza a tehetséggondozásban. A hálózat kiépítésének alapelvei viszont újszerűek, hiszen a Tehetségpártolók Baráti Köre az a szervezet, amely széles korosztályi, szakterületi és területi skálán egyszerre igyekszik egy megfelelő rendszert és hozzáférhetőséget kiépíteni. Törekszünk a minél szélesebb lefedettség kialakítására, de nem célunk a sok lelkes és hasznos kezdeményezést integrálni, viszont célunk a tudatos együttműködés. Másrészről, felismerve a tehetséggondozás során fellépő problémákat, kooperatív munkára az együttműködés zászlaja alá hívjuk a hasonló tevékenységet folytató szervezeteket, ezen együttműködés alatt a következő konkrét megvalósulási formát értjük.

Többször találkoztunk olyan tehetséggondozó szervezetekkel munkánk során, amelyek vagy területileg, egy-egy településre, kisebb régióra koncentrálják erőiket, vagy pedig egy jól körülhatárolható korosztályt céloznak meg. A tenni akarás is sokféleképp nyilvánul meg, leggyakoribb formája az anyagi támogatás, amely a további tanulmányok finanszírozásához nyújt segítséget. Ez a segítségnyújtás nagyon fontos, de úgy gondoljuk, hogy megvannak a határai, amelyek vagy az anyagi források, vagy a szakmai kompetencia hiányában öltenek testet. A különböző szervezetek tartalmi együttműködéséért kezdeményezzük, hogy építsünk ki kölcsönös és folyamatos kommunikációt, tájékoztassuk egymást terveinkről, programjainkról, tevékenységünkről. Teremtsük meg annak a lehetőségét, hogy ha egy olyan tehetséges fiatal érkezik egy adott szervezethez, akinek valamilyen ok miatt nem oldható meg a pártfogolása, a másik szervezet, amelynek szakmai kompetenciája erre lehetőséget ad, fogadja őt, s így közösen igyekezzünk előmozdítani boldogulását.

A Tehetségpártolók Baráti Köre ebben a munkában vállalja a tehetséges fiatalok fogadását és mentorhoz vagy egy másik szervezethez történő irányítását is, ha szakmailag az tűnik megfelelőbbnek. Bármely szervezet által hozzánk irányított fiatalnak biztosítja a hozzáférést a már felépített és folyamatosan bővülő intellektuális hálózatunkhoz annak érdekében, hogy mindenki a legmegfelelőbb mentorhoz kerülhessen. Ezen túl kezdeményezzük és vállaljuk egy olyan információs honlap kialakítását, amelyen keresztül minden szervezet, amely rendelkezik saját honlappal, elérhetővé válik, vagy amelyik nem, annak rövid, összefoglaló megjelenést biztosítunk, közölve tevékenységének főbb területeit és a szervezetről szóló alapinformációkat. Szeretnénk lehetőséget teremteni arra is, hogy a tehetséggondozó szervezetek és az érdeklődők számára is fontos, közérdekű információk szintén helyt kapjanak ezen az oldalon.

Hisszük, hogy valamennyien felelősséggel tartozunk a jövő nemzedékéért, s azokért a tehetségekért különösen, akiken egy kis odafigyeléssel, tenni akarással oly módon segíthetünk, hogy a gátló tényezők ellenére is be tudják futni a pályát, amelyre tudásuk és igyekezetük egyébként képessé teszik őket.


IRODALOM

Baráti kör a tehetségek felkarolására "Isten kápolnáit" őriznék. = Világgazdaság. Felsőoktatás felsőfokon melléklet. 34/35. szám. 2002. február 19. 4.

Tehetségpártolók Gödöllőn. Népszabadság. Pest-Vidék melléklet. 2002. szeptember 20.

Mestert, iskolát, kollégiumot, mecénást ajánlanak. Tehetségpártolók Baráti Köre alakult. Szent István Egyetem 2002. 10. 12-13.

Szendrő Péter (2002): Tehetségpártolók Baráti Köre. Magyar Felsőoktatás, 8. 8-9.

Szendrő Péter - Koósné Török Erzsébet (2002): Tudományos diákkörök. Fél évszázad a tehetséggondozás szolgálatában. Magyar Tudomány, 10. 1377-1383

Szendrő Péter (2003): Tehetségpártolók Baráti Köre - A tehetségek szolgálatában Magyar Tudomány, 109. 2. 249-253


Szendrő Péter

az MTA doktora (Szent István Egyetem, Gödöllő)

Kocsis Péter Csaba

PhD-hallgató (Tehetségpártolók Baráti Köre)


Fiatal tudósok a 2003. novemberében Budapesten megrendezett Tudományos Világfórumon.


<-- Vissza a 2004/5 szám tartalomjegyzékére