Kisebbségkutatás - 2010. 1. szám

Hajnal Jenő

A Vajdasági Magyar Művelődési Intézetről

A zentai székhelyű Vajdasági Magyar Művelődési Intézetet a Magyar Nemzeti Tanács 2005 szeptemberében alapította. Akkor a határon túli magyar művelődési intézményhálózatnak ez volt a harmadik ilyen jellegű intézete a lendvai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet és a somorjai Fórum Intézet mellett. Létrehozását azok az új igények sürgették, amelyek a vajdasági magyar nemzeti közösséget már átfogó, a legtöbb esetben mozgalmi jellegű kulturális szerveződéseken és ernyőszervezeteken kívül fontosnak tartották egy önálló, állami támogatásra épülő közgyűjteményi, közművelődési és tudományos intézet létrehozását is. Az elmúlt rövid időszakban sikerült egy vajdasági magyar könyv-, kép-mozgókép- és levéltári gyűjteményt, ún. dokumentációs központot kialakítani; országos információs adatbankot működtetni, szakmai információkat gyűjteni, közérdekű felhasználásukat elősegíteni; a társadalomtudományi kutatómunkát elkezdeni; magyar közművelődési információs hálózatot üzemeltetni; megszervezni a könyvtárosok, a közművelődési szakemberek, az amatőr színjátszók és rendezők képzését és továbbképzését; kulturális közösségfejlesztő, településfejlesztő tevékenységeket több szórványközösségben is elősegíteni; a vajdasági magyar művelődési portált folyamatosan működtetni; továbbá az intézet feladatkörébe tartozó területeken magyarországi, Kárpát-medencei és nemzetközi kapcsolatokat kialakítani és ápolni.

Az intézet alapvető célját és feladatát abban látja, hogy mindig a valós tények ismeretében és segítségével konszenzusos gondolkodásra és cselekvésre ösztönözze elsősorban a vajdasági magyar nemzeti közösség társadalmi kulcsszereplőit, azaz mindazokat a személyeket, akik a magyarság mai helyzetének változásában érdekeltek. Az intézet legnagyobb ereje a konszenzusteremtésben és saját adottságainak (erőforrás és tudás) hasznosításában fedezhető fel. A Kárpát-medence többi, hasonló intézményével együtt pedig egy egységes, egymás erejére és tudására épülő szellemi élet kialakítását, virtuális átjárhatóságát és hasznosságát szeretné segíteni.

A tanulmányok szerzői:

Badis Róbert szociológus, az Identitás Kisebbségkutató Műhely elnöke

Hódi Sándor pszichológus, a Széchenyi István Stratégiakutató Intézet vezetője

Korhecz Tamás alkotmányjogász, egyetemi tanár

Mák Ferenc helytörténész, bibliográfus

Ózer Ágnes történész, múzeumi szakmunkatárs

Papp Richárd kulturális antropológus, egyetemi adjunktus

Pejin Attila történész, muzeológus

Talpai Lóránt politológus