Civilizációs szintézis: egy elméleti modell

Spyridonidis, Ilias G.: Civilization Synthesis: A Theoretical Model Based on Systemic Approach that Describes the Cultural Influence Phenomenon = Review of International Affaires, 2008. január-március, 1129. szám, 3-9. p.

Civilizáció és civilizációk

A civilizáció meghatározása komoly akadályokba ütközött a múltban. Az ellentmondások alapvetően arra vezethetők vissza, hogy a civilizáció fogalmát rengetegféleképpen értelmezik. Ahhoz, hogy világosabb és kielégítőbb választ találjunk a civilizáció fogalmának kérdésére, fontos megvizsgálnunk, hogy mivel foglalatoskodnak azok a szakemberek, akik a kultúrához kapcsolódó tudományágakkal foglalkoznak: jelentésrendszereket vizsgálnak. (Jelentésrendszer lehet egy művészeti ág, egy vallás, egy eljárás, egy alkotás, egy nyelv, egy használat, egy érték...) Érdekes és fontos mindehhez lakonikusan hozzátenni, hogy a kultúra a jelentések, értékek és művészetek összetett és állandóan változó rendszere, a kultúra jelentése éppen ezért vesz időről-időre új irányt, ahogy magával, a kultúrával együtt változik.

A kultúra nem halhatatlan. Épp ellenkezőleg, az esetek többségében egy kulturális rendszernek van kezdete, bizonyos formát ölt, adott irányba fejlődik, fénykorát éli, időnként hanyatlóban van, majd ismét megerősödik, gyakran kiöregszik, megváltozik, és néha ki is hal, de egykori létének minden emléke csak ritkán tűnik el teljesen. Például egyes ősi amerikai kultúrák nyom nélkül eltűntek ugyan, mások azonban megváltoztak, átalakultak a túlélés érdekében, és az adott földrajzi területen újonnan felbukkanó civilizációkba olvadtak be.

Az elméleti modell elemzése a kultúra minden szintjét vizsgálja:

1. emberi kultúrát – a teljes, globális civilizációt,

2. az öt alapelemet – a nagy civilizációkat (kínai, indiai, európai, iszlám, afrikai),

3. nemzeti kultúrákat – az államok kultúrái (olasz, svéd, bolgár),

4. térségi kultúrákat (flamand, kurd, korzikai),

5. helyi kultúrákat (a walser, az olaszországi Resia folyó mentén élő szlovének kultúrája, ujgur kultúra Törökországban).

Ha a globális civilizációs rendszert ezernyi apró összetevőjével akarnánk ábrázolni, valószínűleg egy száz és száz színben játszó mozaikhoz hasonló térképet kapnánk, amelynek legfőbb jellemzői az összetettség és az átfedések.

A kulturális kölcsönhatás-modell

A civilizációs rendszerek, fejlődésük folyamán, kapcsolatba kerülnek más civilizációs rendszerekkel: nagyobbakkal vagy kisebbekkel, hatalmasabbakkal vagy kevésbé hatalmasakkal, dinamikusabbakkal vagy lassabban fejlődőkkel, összetettebbekkel vagy egyszerűbbekkel. Bizonyos esetekben a két rendszer találkozása konfliktusokhoz vezet, máskor a kölcsönösségen, mindkét rendszer társadalmi fejlődésén alapul. A találkozás lehet részleges, egyetlen tényezőre kiható, és lehet egyetemes, a jelentések, értékek vagy művészetek döntő többségében jelentkező. A kulturális rendszerek hatásai nem feltétlenül kétirányúak, és nem is rendelkeznek minden esetben meghatározott iránnyal. Azok a pontok és területek, ahol a civilizációs rendszerek találkoznak és hatást gyakorolnak egymásra, adják a rendszerek kölcsönhatásainak keretét, a szintézis epicentrumát.

Ahhoz, hogy a kulturális kölcsönhatási modell általánosan alkalmazható legyen, két alapvető problémával kell szembenéznünk: először is, a társadalmi kutatások természetéből adódóan, és a kulturális rendszerek állandó változása miatt utópisztikus törekvés, hogy sikeresen lefedjük és jellemezzük egy civilizációs rendszer egészét, de még nagy részét is. A cél ezért egy olyan modell kialakítása volt, mely egy civilizáció főbb szerkezeti egységeinek jelentéseit, értékeit és művészeti ágait legalább többségükben, magában foglalja. A másik kérdés a megfelelő módszer megtalálása az adatok elemzéséhez. Esetünkben a rendszerszemléletű megközelítés alkalmazása tűnik a legmegfelelőbbnek.

A kulturális hatások modell-elemzése nem feltétlenül csak két kulturális rendszerre vonatkoztatható, összetettebb, több rendszert magában foglaló alaphelyzetekben is alkalmazható. A modell-elemzés alapgondolata, hogy a kulturális hatásokat konkrét tényezők mentén lehet vizsgálni. A kulturális hatásokat alkotó tényezők két kategóriába sorolhatók: közvetlen és közvetett hatások. A két kategória jól nyomon követhető egy, a thesszaloníki Arisztotelész Egyetemen végzett kutatásban, mely Carlo Goldoni olasz komédiaíró munkáinak görög irodalmi és színházi fordításait vizsgálta. Ebben az esetben közvetlen hatásnak tekinthetjük, amikor az eredeti alkotóétól eltérő civilizációs rendszerbe tartozó személy vagy csoport közvetlen kapcsolatot teremt az adott művel, és eredeti nyelven olvassa vagy tanulmányozza azt. A közvetett tényezőkön keresztül megvalósuló kulturális hatást ezzel szemben többek között a mű fordítása, átültetése és közvetítése a görög kultúrába (szerkesztői tevékenység) és a sztereotípiák határozzák meg.

Civilizációs mutatók és a kulturális kölcsönhatási modell elemzése

A kulturális rendszerek elemzéséhez a mutatók két kategóriáját hozták létre: vannak egyszerű mutatók, illetve összetett mutatók, melyek egyszerű mutatók összességéből állnak. A modell elemzésében alkalmazott rendszerszemléletű megközelítés lehetővé teszi mind az egyszerű, mind az összetett mutatók folyamatos kiegészítését, bővítését, rugalmasság és a megújítás korlátlan lehetőségei jellemzik. A modell szerkezete három alapelemre épül, amelyek megfelelnek a civilizációs rendszerek három alapvető tényezőjének: természeti, társadalmi és technikai környezet.

A civilizációs szintézis összegzése

Modern világunkban kiemelt jelentősséggel bír a civilizációk bizonyított, folyamatos találkozása és kölcsönhatása. A civilizációs modell elemzése kimutatta, hogy két vagy több kulturális rendszer kölcsönhatásának keresztmetszete nem csupán találkozások és információ-, valamint értékcserék fóruma, hanem alkotás, új értékek létrehozásának tere is. A cikkben bemutatott kulturális kölcsönhatási modell, amely a rendszerszemléletű megközelítésen alapul, megbízható eszköz ennek az új területnek a felderítéséhez, a civilizációs kölcsönhatás és szintézis jelenségének elemzéséhez.

Dézsi Tímea