Celso Emilio Ferreiro (1914–1979)

Ó, jaj nekem...

(Pobre de min...)

Ó, jaj nekem. Ígéret földje,

a kivándorolt Galicia után kutattam,

s maradékkal tele gödörre,

törődött juhnyájra találtam csupán:

élősdik központja,

uzsorások barlangja,

boltosok zugolya,

szemetes atyafik kuckója.

Törpék országa ez,

hol öntelt, tudatlanságtól puffadó,

mohó irigységtől s kapzsiságtól uralt

ficsúrok tanyáznak.

Undorító látvány!

Itt nyugszik Galicia, az aggodalomba pusztult,

homályban keresztre feszített,

a ganénak szegődött,

latrináknak lekötelezett

szájtátik, szökevény kispolgárok

rohadt ülepe alá hantolva,

kiknek egyetlen gondja az adom-veszem,

a beruházás, haszon, oké, készpénzben.