stílus 1 (fehér)
stílus 2 (fekete)

+ betűméret | - betűméret   



Korunk 2008 Április

Lépcső/ház

 

Fiatalodunk

Ebben a 2008 koratavaszán születő lépcsőházi visszanézésben a szerkesztő bizalommal regisztrálja, hogy a közel ötven évvel ezelőtt általa és néhány társa által megélt Korunk-fiatalodás korántsem szakad meg. A hajdani huszonéves honfoglalók ma túl a hetvenen még jelen lehetnek a folyóiratban egy jónak vélt irodalmi-tudományos örökség, régi műfajok védelmében, mellettük-mögöttük azonban a modern technikák biztosította modern eljárások, új eszközök és műnemek képviselői, egyre érettebb gyakorlói sorakoznak fel, követelik ki a maguk megérdemelt helyét. A magyar és a román fiatal film bemutatására vállalkozó februári számunk és még inkább a márciusi – „Napló, blog, irodalom” – a harmincas, a húszas éveikben járókat állította előtérbe, sőt már tizenévesek is hangot kaptak az elektronika új lehetőségeit megvilágító összeállításban.

A Korunk – Budai Porta március 13-i rendezvényén, a Bem mozi kávézójában ehhez igazítottuk a beszélgetésben résztvevők névsorát: az ún. Simó-osztály jeles filmrendezője, Török Ferenc, a blog-számban szereplő Dunajcsik Mátyás költő és az irodalomtörténész Keszeg Anna voltak a szerkesztőség meghívottjai (csupán a házigazda szerepét vállaló főszerkesztő képviselte a „másik oldalt”). Reményeink szerint hasonlóképpen fiatalodni fog a Korunk olvasótábora is – a kinyomtatott lapszámoké és az interneten követhetőké. Ennek örvendetes jele a magyarországi középiskolások körében folyó „Korunk-totó” – a folyóiratban megjelent szövegekhez kapcsolt kérdezz-felelek játék, amelybe hónapról hónapra sok ifjú olvasó kapcsolódik be. Programunkban szerepel az itthoni diákok hasonló visszhangú megszólítása.

 

Visszajelzések filmes ügyben

Nagy örömmel vettem kezembe a Korunk 2008. februári számát, ahol körülbelül negyvenöt oldal foglalkozik a magyar filmmel és kiemelten a két Simó- osztály növendékeivel. Leírtakkal nagyon egyetértek, jó elemzés egy közösségről, filmekről, rendezőkről. Sajnálom azt, ami nincs az írásban. Nem említődik meg a két osztállyal szorosan együtt nevelkedő, mai napig együtt filmező operatőri osztály, akiknek szerepe nagyon lényeges a filmek létrejöttében és minőségében. Egy új operatőri nemzedék, akik folytatva a hagyományokat, sokszor megújítva a filmes formanyelvet, birtokba vették a modern digitális eszközöket. A szerző valamelyest elismerve, hogy a film egy kollektíva munkája, legalább a Simó-osztállyal együtt dolgozó, de nem egy osztályban nevelkedő vágókról említést tesz.

 

A másfél Simó osztállyal együtt tanuló operatőrök listája

 

1995–2000           2000–2005

Buk Miklós           Fillenz Ádám

Erdély Miklós        Gondár András

Garas Dániel          Győri Márk

G. Tóth Kinga       Herbai Máté

Horkai Gábor        Karáth Zita

Márton Balázs       Lukács Dávid

Pohárnok Gergely              Mészáros Katalin

Schwahofer Judit

 

Kende János filmoperatőr, egyetemi tanár, a két operatőri osztály osztályvezetője

 

Szeretném felhívni a figyelmet, hogy Buzogány Klára Simó-osztályról szóló cikkének állításával ellentétben soha nem rendeztem sem a Jóbarátok című televí-ziós sorozatot, sem más tévésorozatot. Az első évben Jóbarátok címmel (1996-ban) dokumentumfilmet forgattam, mely két fiú barátságáról szólt, akik közül egyikük a náci ideológia bűvkörébe kerül, másik meg zsidó középiskolába jár. Kérem kiigazításomat mind Buzogány Klárával, mind az olvasókkal közölni szíveskedjenek.

Üdvözlettel

Fischer Gábor

 


+ betűméret | - betűméret