Gábor Kálmán: Fesztiválok ifjúsága és a drog

Öt évvel ezelőtt a szerzőnek már volt egy hasonló jellegű kötete, A középosztály szigete, mely ugyancsak a budapesti Belvedere Kiadó gondozásában látott napvilágot. A kutatások folyamatosságára utal a borítón látható Sziget-fotók igényesen szerkesztett kollázsa is – ezúttal sötétebb árnyalatban. A cím második részének torzított betűi pedig  cseppfolyósságot/füstszerűséget jelenítenek meg, ami asszociálható a drogok által kiváltott vizuális hatással.

A kötet három egymásba fonódó egységből áll: tanulmányokból (Gábor Kálmán), grafikonokból (Jancsák Csaba és Tarnay István) és interjúból (Király Erzsébet). A témafelvezető áttekintésből (Sziget-kutatások 2000–2004) egyrészt megismerhetjük a szerző ifjúságszociológiai téziseit, másrészt a már elvégzett Sziget-felmérések (Sziget Fesztivál, Sport Sziget), illetve a Budapest Parádé-felmérések eredményeit. E fesztivál jellegű rendezvényeken résztvevőket nevezi Gábor Kálmán a fesztiválok ifjúságának. Azzal zárja írását, hogy a korai önállósodás döntéshozással és felelősséggel jár, amelynek során a fiatalok gyakran konfliktust és feszültséget produkáló helyzetbe kerülnek. A korai önállósodással pedig együtt jár a feszültségoldó technikák alkalmazása is. Ezt a gondolatsort bontja ki a második tanulmányban (A fiatalok veszélyeztetettsége. Feszültségoldó technikák használata), amelyben a dohányzás, az alkohol- és drogfogyasztás szociodemográfiai ismérvek szerinti gyakoriságára, elterjedtségére mutat rá.

A Jancsák és Tarnay által szerkesztett rész mintegy kiegészíti az előző tanulmány táblázatait. A kutatássorozat adatbázisa alapján végzett összehasonlító vizsgálat eredményét grafikonok segítségével jelenítik meg.  A tézisek és összefüggések vizsgálata után a kötetet Király Erzsébet 2001-ben készített interjúja zárja, mely a feszültségoldó technikák jelensége mögött álló társadalmi valóság „beszédes” szemléltetését nyújtja. A 25 éves (dohányzó, alkohol- és drogfogyasztó) fiatalember arról mesél, hogy miért érzi szükségét annak, hogy túlszívja magát, esetleg benyomjon egy vagy két felest.

Bevezető hiányában ugyan nem tudjuk meg, hogy miért éppen a tanulmányok, a grafikonok és az interjú pilléreire épül a kötet, de a végeredményből kiérezhető egyfajta egyensúly, amit éppen ez a hármas egység hoz létre. Ekképpen egy többrétűen megközelített, a maga kontextusában  megvillantott jelenség szociológiai valóságával ismerkedhetünk meg. A jelenség vizsgálata azonban az eddiginél elmélyültebb értelmezést igényel. Mindenekelőtt a grafikonok által megjelenített adatsorok összefüggéseinek a feltárására, újabb tanulmányokban történő bemutatására gondolunk. Amiként nélkülözhetetlenek azok a mélyelemzések is, amelyek elkészítéséhez további interjúk nyújthatnának alapot.

*Gábor Kálmán: Fesztiválok ifjúsága és a drog. Belvedere Kiadó, Bp., 2005.