A Communitas Alapítvány programfelelőseként örömmel élek a szerkesztőség által felkínált lehetőséggel, hogy bemutassam intézményünk működési alapelveit, illetve az eddigi pályázások eredményeit. A felgyűlt tapasztalatok birtokában igyekszem tanácsaimmal megkönnyíteni azoknak a munkáját, akik a közeljövőben hozzánk  szeretnének fordulni támogatásért.

Az 1993-ban létrejött Kisebbségi Tanács (Consiliul Naţional pentru Minorităţi) négy év múltán alakult át a Nemzeti Kisebbségek Tanácsává (Consiliul Minorităţilor Naţionale), amely a román kormány konzultatív szerveként működik az Interetnikus Kapcsolatok Hivatalának koordinálásával. Azok a kisebbségi szervezetek a tagjai ennek a Tanácsnak, amelyek képviseltetik magukat Románia parlamentjében. (Mindegyik szervezet három képviselőt delegálhat.) Az NKT szakbizottságai a román költségvetésből elkülönített pénzalapokból működnek. Ezek az összegek lényegesen növekedtek, miután az RMDSZ 1996-ban a kormányba jutott. (2005-ben a keret már 289,434 milliárd régi lej volt, amelyből 58,52 milliárd jutott a Communitas Alapítványnak.) A pénzalapok elköltési módját költségvetési törvény és rendelet szabályozza.

A Communitas nonprofit, humanitárius alapítvány – 1998-ban jegyeztette be az RMDSZ Kolozsvárt.  Ez az egyetlen olyan kisebbségi szervezet a Tanácsból, amely az innen kapott pénzösszegnek bizonyos részét nyilvános pályázati úton osztja ki.

Legfelsőbb döntéshozó szerve a kuratórium, amelynek tagjai: Takács Csaba elnök, Szép Gyula alelnök, Kelemen Attila, Kelemen Hunor, Kerekes Gábor, Kovács Péter, Lakatos András, Veress Emőd, Verestóy Attila. Az Alapítvány nyolc szaktestülettel működik. Ezek döntéseit a kuratórium nem bírálja fölül, esetleg javaslatokat tesz egyes támogatásokra.

A testületekben a civil szervezetek által javasolt személyek – a különböző szakterületek képviselői, illetve közéleti személyiségek – bírálják el a beérkezett pályázatokat.

Sajtószaktestület: Kelemen Hunor (elnök), Ambrus Attila, Gálfalvi Zsolt, Kereskényi Sándor, Nagy Zsolt, Szilágyi Dezső, Szűcs László.

Könyvkiadás: Káli Király István (elnök), Dávid Gyula, Kelemen Hunor, Varga Gábor, Horváth Andor, Balázs Imre József, Fekete Vince.

Művelődés: Szép Gyula (elnök), Borboly Csaba, Dáné Tibor Kálmán, dr. Földes Béla, Karda Emese, Kovács Levente, Könczei Csilla, Márton Árpád.

Ifjúsági Szaktestület: Kovács Péter (elnök), Becze István, Benedek Csaba, Bodor László, ifj. Deák Ferenc, Kereskényi Gábor, Magdó Levente, Szabó József.

Szórvány: Takács Csaba (elnök), Bodó Barna, Gönczi Irén, Jakab Elek, dr. Kakassy Sándor, Kovács Attila, Király András, Ludescher István, Molnos Lajos, Rácz Levente, Vetési László.

Ösztöndíjbizottság: Markó Béla (elnök), Angi István, Béres András, Csíky Boldizsár, Gálfalvi György, Jakobovits Miklós, Márton Árpád, Szilágyi István.

Utazástámogatás: Kötő József (elnök), Kovács Péter, Nagy. F. István, Szép Gyula.

Sport: Bodor László (elnök), Mihály Béla, Borbáth István Ágoston, Basilides Csaba, Borbély Károly.

A Titkárság 2003-tól működik, és kizárólag a pályáztatással kapcsolatos feladatokat látja el: a folyamatos információszolgáltatást, a kiírások meghirdetését, a beérkezett pályázatok feldolgozását, a szaktestületi döntések koordinálását, az eredmények nyilvánosságra hozását, az elszámolások menedzselését.

Pályázati kiírások

Minden szaktestület a folyó év márciusa és júniusa között írja ki pályázatát. Amennyiben nem merítették ki a számukra elkülönített összeget, ősszel kerül sor a második fordulóra. A 2005-ös évben például kétszer írt ki pályázatot az Utazástámogatás-, a Könyvkiadás- és az Ifjúsági Szaktestület.

A testületeknek jogukban áll egyik évről a másikra vagy az egyik kiírástól a másikig módosítani, mire hirdetnek meg pályázatot. Ennek megfelelően határozzák meg a pályázási feltételeket is. A módosításokat a Titkárság koordinálja, a kiírásokat pedig a romániai magyar írott és elektronikus sajtón keresztül hozza nyilvánosságra.

A szaktestületek 2005-ben az alábbi programokra írtak ki pályázatokat:

Sajtószaktestület – már működő magyar sajtótermékek (művelődési, művészeti, irodalmi, tudományos, ismeretterjesztő, ifjúsági, gyermek-szórványlapok, folyóiratok, illetve mellékletek) megjelentetésének támogatására.

Könyvkiadás  –  az első kiírásra pályázni lehetett: 1) hiánypótló klasszikus szépirodalmi művekkel, antológiákkal és újrakiadásokkal; 2) hiánypótló eredeti fordításokkal; 3) tudományos jellegű, illetve a tudomány terjesztését szolgáló művekkel; 4) jubileumi, illetve ünnepi kiadványokkal. A másodikra: 1) szépirodalmi művekkel; 2) önismeretet szolgáló néprajzi, történelmi, helytörténeti, szociográfiai jellegű alkotásokkal; 3) irodalomtörténeti és elméleti művekkel; 4) a romániai magyar képzőművészeket és képzőművészeti alkotásokat bemutató művekkel; 5) filozófiai, szociológiai művekkel; 6) kötetben még kiadatlan publicisztikai jellegű írások gyűjteményével; 7) önéletírásokkal és visszaemlékezésekkel; 8) útirajzokkal, útikönyvekkel, helységismertetőkkel.

Művelődés – 1) hagyományőrző rendezvények és képzések (népzene, néptánc, népművészet); 2) műkedvelő és hivatásos művészeti rendezvények, képzések és belföldi kiszállások résztámogatása (fesztiválok, kórustalálkozók, szimfonikus és fúvószenekarok rendezvényei stb.); 3) népfőiskolai képzés (gazdasági, szociális, társadalomtudományi jellegű képzések nem szakemberek számára); 4) a magyar humánkultúrával kapcsolatos versenyek, vetélkedők; 5) a magyar kultúra jeles évfordulóinak megünneplése, emlékjelhagyások avatási ünnepsége; 6) közösségfejlesztő tevékenységek; 7) Magyar Házak kulturális rendezvényeinek támogatása.

Ifjúsági Szaktestület – a két kiírás az alábbi témakörökre terjedt ki: 1) az ifjúsági szervezeti élet szempontjából hátrányos helyzetű régiókban, településeken tevékenykedő szervezetek által kezdeményezett programok támogatása; 2) helyi, területi és regionális szintű képzések, konferenciák szervezése felkért szakértők bevonásával; 3) ifjúsági szervezetek internet-hozzáférésének résztámogatása; 4) vidéken vagy szórványban működő ifjúsági szervezetek programjainak támogatása (csak községekben, falvakban, illetve olyan szórványtelepüléseken működő szervezetek pályázhattak, amelyekben a magyarság számaránya 20 százalék alatti); 5) középiskolás szervezetek kisebb programjainak, kezdeményezéseinek támogatása (ebben az esetben a felső határ 1 000 000 lej). Egy diákszervezet legtöbb három pályázatot nyújthat be. Ebben az  esetben a pályázati kiírás folyamatos.

Szórvány – I. Szórványrendezvények: 1) szórvány-táborközpontok kialakításához és működtetéséhez való hozzájárulás; 2) közösségi (magyar) házak programjainak működtetése és infrastrukturális fejlesztése; 3) közösségépítési és kistérségi programok (neves személyiségek meghívásával, különböző közösségi csoportok részvételével, szórványtelepülések egymás közötti kapcsolatainak kialakítása közös programok keretében). II. Szórványlelkészek – azok az erdélyi és regáti lelkészek pályázhattak, akik az egyházi központon kívül kétheti rendszerességgel legkevesebb két közösségben végeznek templomi és gyülekezeti, mise-, istentiszteleti, gyülekezetgondozási és közösségépítési szolgálatot. III. Szórványoktatók: magyar szórványközösségek osztatlan (szimultán) I–IV. osztályos iskoláiban tanító, valamint szilenciumi oktatásban pedagógusok és óvónők oktatói-nevelői programjainak támogatására. A támogatás oktatási, illetve intézményen kívüli közösségi tevékenységre egyaránt vonatkozik.

Ösztöndíjbizottság – egy évre szóló, 23 ösztöndíjat hirdetett havi 5 millió lej értékben, harmincöt év alatti alkotóknak az irodalom, a képzőművészet, a zene, a színjátszás, a film és a televízió területén.

Utazástámogatás – külföldi kutatásokra, tudományos tanácskozásokra, fesztiválokra, valamint művészeti mesterkurzusokra való kiutazás résztámogatására (két kiírás).

Sport Szaktestület – 1) Nemzetközi tornán való részvétel utazási költségeinek résztámogatása. A folyamatos kiírás az utánpótlásra, gyermekcsapatokra vonatkozik, felső korhatár 18 év. 2) Országos szintű sport- és szabadidős rendezvények résztámogatása. Országos bajnokságok megszervezésének támogatása, melyek résztvevői a megyei szintű bajnokságból győztesen kerülnek ki.

Pénzalapok és pályázók

Az év elején a Communitas Alapítvány Kuratóriuma minden szaktestületnek megszabja azt a pénzkeretet, amivel gazdálkodhat. A Kuratórium ugyanakkor elkülönít egy keretet, amiből az év közben beérkezett kéréseket támogatja. Ez az idén 18,2 milliárd régi lej volt. Az összeg felhasználásának tételei: székházak vásárlása és fenntartása (pl. Magyar Ház-programok), javítási és építkezési kiadások, személyi költségek, saját kiadványok, kulturális és tudományos rendezvények, szimpóziumok, konferenciák, tanácskozások szervezése belföldön és külföldön, olyan ingatlan-beruházások, amelyek szükségesek az alapítvány tevékenységéhez.

Néhány konkrét példa a Kuratórium által működtetett és megvalósított programok közül: Erdélyi Humorfesztivál, Testnevelők Országos Tanácskozása, Fischer István Filmes Mesterkurzus, Maros megyei ifjúsági szervezeti vezetők képzése, OMEGA-koncert Marosvásárhelyen, Erdélyi Magyar Hivatásos Néptánc-együttesek Találkozója, Európai Unió Diákszeminárium Tusnádfürdőn, Erdélyimázs Ötletverseny, Brassai Sámuel síremlékének restaurálása, Médiabefutó.

Oktatási programok: spanyolországi jutalomkirándulás és nyári jutalomtábor a Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyversenyen díjazott tanulók számára, bukaresti szakmai gyakorlat kolozsvári politológus hallgatóknak, parlamenti látogatás a kolozsvári jogászhallgatóknak, tankönyvek lektorálása, Beszterce-Naszód megyében iskolabusz fenntartása, a Beszterce-Naszód megyei Tekében a gyermekek bentlakásköltségeinek fedezése, a dévai iskola felújítása. 

Szociális téren az Alapítvány a székely-udvarhelyi Bicebóca gyermekközpontnak juttatott támogatást, amelyet az Orbán Alapítvány működtet.

A Kuratórium külön keretet különített el normatív támogatásokra. Markó Béla 2004 folyamán párbeszédsorozatot folytatott országos civil- és szakmai szervezetekkel. A „Párbeszéd a jövőben” című tanácskozások után egy lista született azokról az országos civil- és szakmai szervezetekről, amelyek a Communitas által jutottak normatív támogatásokhoz. Erre a célra a 2005-ös pénzalapból elkülönített összeg 1,2 milliárd régi lej volt a 2005-ös pénzalapból. 

A szaktestületi keretek és felhasznált összegek a következő táblázatban találhatók meg (az összegek régi lejben vannak):

Az összköltségvetésből megmaradt összeget az Alapítvány saját működésre használja fel, illetve a magyarországi támogatások által elindított programokat próbálja életben tartani. 

Pályázási tanácsok

1) Csak akkor kell pályázni, amikor a támogatást igénylő már alaposan átgondolt és megvalósítható programmal rendelkezik. Nem a pályázati lehetőségek függvényében kell kitalálni és formálgatni egy programot, hanem a programból kiindulva kell megvizsgálni a lehetőségeket, honnan lehetne esetleg támogatást kapni. 

2) Figyelni kell arra, hogy elképzelésünk megfelel-e a kiírásban feltüntetett követelményeknek, besorolható-e a megjelölt kategóriák valamelyikébe. Nagyon sokszor előfordul, hogy olyan programokkal pályáznak, amelyek nem felelnek meg a kiírásnak. Márpedig a formai hibák minden esetben kizáró jellegűek.

3) Figyelmet kell szentelni a pályázati űrlap kitöltésének. Gyakorta előfordul, hogy a pályázó egyes részeket nem tölt ki, mert saját megítélése szerint az nem releváns a program szempontjából. Az űrlapot a pályáztató állítja össze, így a kért információk elengedhetetlenek. Csak akkor lehet kitöltetlenül hagyni bizonyos részeket, ha a pályáztató megjelöli, hogy az nem kötelező. Adathiány miatt a szaktestület nem köteles figyelembe venni a pályázatot.

4) Minden pályázathoz mellékleteket kérnek. Van rá példa, hogy csak szükség esetén vagy saját belátás szerint kell mellékelni bizonyos iratokat.

5) Az űrlapokon szerepel olyan rész, ahol azokat a tételeket kell feltüntetni, amelyekre a pályázó a támogatást kéri. Ez nem helyettesíti a kötelező mellékletként kért részletes költségvetéstervet. Általános hiba, hogy a pályázók nem mellékelnek külön költségvetést, mivel úgy vélik, hogy a feltüntetett tételek elegendőek.

6) A határidőket be kell tartani. Amennyiben valamilyen objektív ok miatt (pl. késik a szervezet bejegyzése) a támogatást igénylő nem tudja idejében elküldeni pályázatát, jeleznie kell azt a pályáztatónak. Az Alapítványnál figyelembe veszik, ha a pályázó idejében jelzi a program elhalasztását vagy a pályázat későbbi leadását.

7) Amennyiben nem elég világos és érthető a pályázati kiírás, akkor fel kell venni a kapcsolatot a pályáztatóval. Tanácsos inkább többször érdeklődni, mint hibásan leadni a pályázatot.