Ifjúságszociológiai vizsgálat 1

Szinte a fesztivál ötletével egy időben fogalmazódott meg az is, hogy érdemes lenne kérdőíves kutatást végezni a rendezvényen, a szociológiai felmérés eredményét pedig egybevetni a korábbi hasonló jellegű vizsgálatokkal.2  Az elképzelés azonban csak a harmadik évben öltött konkrét formát a Félsziget Fesztivál 2005 vizsgálat alapos előkészítése után.

A kutatás első fázisa során egy rövidebb kontaktlap, ún. regisztrációs ív segítségével próbáltunk a Félsziget „állandó lakóiról” szociológiai adatokat gyűjteni. A magyar és román nyelven megszerkesztett íveket a résztvevők a Fesztivál nulladik és első napján töltötték ki. A kutatás második fázisában egy részletesebb – ugyancsak kétnyelvű – kérdőív segítségével 645 fős mintán történt adatfelvétel. Július 27–30. között zajlott a tulajdonképpeni kérdezés, 31-én pedig a kiegészítéseket és a korrekciókat végeztük. Arra próbáltunk választ kapni, hogy tulajdonképpen kik a fesztivál résztvevői, milyen társadalmi háttérrel rendelkeznek; jövőstratégiáik, kivándorlási szándékuk, önállósodásuk, értékrendjük szempontjából eltérnek-e az összerdélyi fiataloktól; milyen kulturális ízléssel rendelkeznek, mit kedvelnek a leginkább a rendezvényen, milyen változásokat látnak az előzőekhez képest; megfigyelhető-e egy sajátos politikai kultúra a Félsziget-lakók körében?

A hasonló helyzetek tapasztalataiból kiindulva négy területi zóna,3 illetve négy időzóna4 szerint történt az adatfelvétel. Ilyenformán sikerült lefednünk a tábor egész területét a tábori élet valamennyi napszakában. A területi és időbeni rétegzettség mellett pedig a véletlen kiválasztás úgy vált lehetővé, hogy a kérdező-biztosoknak az általuk kiszemelt embertől számolt negyedik embert kellett felkérniük a kérdőíves interjú elkészítésére.

A Félsziget résztvevőinek társadalmi-
gazdasági profilja

Szociodemográfiai ismérvek

A válaszolók 58 százaléka férfi, 42 százaléka nő volt. Életkor szerint a résztvevők közel fele a 20–24 éves korosztály tagja, őket követik a 15–19 évesek 30 százalékos arányban, a 25–29 évesek közel 18 százalékkal, valamint a 30 éven felüliek mintegy 3 százalékkal. A Maros megyeiek aránya 16 százalék, a többség tehát más – jobbára erdélyi – övezetekből érkezett. Elsősorban városokból: megyeszékhelyekről 53,5 százalék, kisebb városokból 33,4 százalék – falusi környezetből 14 százalék.

Foglalkozás, képzettség, családi háttér

A résztvevők csaknem kétharmada (65%) tanulmányokat folytat, közel egynegyede (20%) dolgozik, közel egytizede (14%) dolgozik és tanul, a munkanélküliek és inaktívak aránya 1%.

Egyetemen tanul 65%, elméleti líceumba jár 23%, a fennmaradó 8% pedig megoszlik a többi tanulmányi forma között. (Külön-külön egyik aránya sem haladja meg a 3 százalékot, csupán a posztgraduális programok kategóriája.)

A szülők jobbára közép- és felsőfokú végzettségűek. Az apák nemzedékének megoszlása: 42% középfokú, 44% felsőfokú képzettséggel rendelkezik. Az anyák esetében ez az arány 52%, illetve 37% (2. táblázat). Az ország össznépességének iskolázottsági szintjéhez képest – a közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 30% körüli – a Félsziget-lakók családjai lényegesen iskolázottabbak.

A szülők elsősorban szellemi foglalkozásúak. Az apáknál ez az arány 38%, az anyáknál pedig 52%. A fizikai dolgozók megoszlása: apák 30%, anyák 24%. Az apák körében 24 százalékos az önálló vállalkozók, tulajdonosok, résztulajdonosok aránya. Az anyák esetében ez 19%.  Vezető beosztásúak: apák 7,5%, anyák 3,8%.

Látható, hogy mind a szülők foglalkozását, mind pedig az iskolázottságát tekintve a Félsziget-látogatók túlnyomó többsége középosztálybelinek tekinthető. A tendencia hasonlít ahhoz, amit a budapesti Sziget Fesztiválon Gábor Kálmán kutatásai alapján megfigyelt.5

A családok havi nettó jövedelmének valamivel több, mint fele az 5 000 000 és 15 000 000 régi lej között található. 17, illetve 18 százaléka 15 000 000 és 20 000 000 régi lej között, illetve e fölött található. Végül pedig a családok 11 százaléka él 5 000 000 lej alatti jövedelemből. A Félsziget-lakók családi havi átlagjövedelme mintegy 16 700 000 régi lej, ami ugyancsak megerősíti a középosztályi jelleget, hiszen ez az összeg messze meghaladja az országos átlagértéket.

A háztartások 45 százalékánál az egy főre eső jövedelem 2 500 000 és 5 000 000 régi lej között található. Közel egynegyedük esetében 2 500 000 régi lej alatti, 13 százalékuknál 5 000 000 és 7 500 000 régi lej között mozog, 8 százaléknál pedig megközelíti a tízmilliót. Az ennél nagyobb jövedelemmel rendelkező háztartások aránya 7%. Ezen belül az egy főre eső nettó jövedelmek átlaga hozzávetőleg 5 300 000 régi lej.

Félsziget-látogatási trendek

Hetijegyesek és napijegyesek (barátokkal, barátnőkkel, ismerősökkel vagy egyedül)

Az általunk vizsgált népesség nagyobb része (77,8%) hetijeggyel lépett be a Félszigetre, igénybe vette az elővétellel járó kedvezményt. A megkérdezettek mintegy 85 százaléka elégedett volt a jegyvásárlás körülményeivel, ami azt jelzi, hogy a szervezőknek sikerült megszervezniük a jegyforgalmazás optimális rendszerét.

Barátokkal érkezett a résztvevők mintegy 87 százaléka, párjával/kedvesével 26%, házastársával 2,2 %.  A nőtlenek vagy hajadonok aránya 93%.

„Visszatérők” és „újoncok”

A 2005-ös rendezvény résztvevőinek hozzávetőleg 38 százaléka már 2003-ban is ott volt a Félsziget Fesztiválon, 71 százaléka pedig 2004-ben.

Motivációk, indíttatások...

Alapvetően a bulizás (27%) és a szórakozás (21%) körül koncentrálódik a válaszok fele. A koncerteket és a fesztivál programját általában további mintegy 9 százalékuk jelölte meg. Noha nehezen választható el a bulizás és a szórakozás a koncerten és egyéb programokon való részvételtől, úgy gondoljuk, hogy míg az előbbiek számára a fesztivál inkább egészében tűnik vonzónak és érdekesnek, addig az utóbbiakat a konkrétan meghatározható programok érdeklik (lásd 2. ábra).

A legvonzóbb helyszínekre vonatkozó kérdésre a válaszok alapján a színpadok, azaz a koncertek vannak első helyen (31%), amit a strand, a Víkend-telep látogatottsága követ (30,6%). A többi helyszínek: sörsátrak (6%), teraszok, bárok (3,6%), sörpatika (3,2%). A résztvevők további 10 százaléka a fentiektől eltérő, különféle dolgokat jelölt meg vonzóként (lásd 3. ábra).

Zenei ízlés szempontjából a Félsziget résztvevői nagyon heterogén képet mutatnak, a kedvenc zenei irányzatra vonatkozó kérdésre adott válaszok erősen szórtak. Éppen ezért az első, legnagyobb, a kvázi „vegytiszta” rockzenét kedvelők kategóriáját (28%) – a százalékos eloszlás nagyságrendje szerint – egy összevont kategória követi: a drum and bass- és a blues-rajongók egyenként 8 százalékos arányban, majd a black metal és heavy metal kedvelői 7, illetve 6 százalékos aránnyal. További 4, illetve 2 százalék közötti kategóriák a jazz, hip-hop, house, acid jazz, acid house irányzatok kedvelőit képviselik (lásd 4. ábra).

A résztvevők fogyasztói magatartása

Anyagi helyzet és fogyasztás

A kérdezettek valamivel több mint kétharmada (72%) rendelkezik olyan pénzösszeggel, amellyel önállóan gazdálkodik. A résztevők átlagban 16 éves koruktól számíthatnak erre.

A szülő(k)től vagy a szülő(k) után kapott pénzösszeg átlagban hozzávetőleg 3 000 000 régi lej, a saját forrásból származó pénzösszeg pedig ennek közel a kétszerese. A legtöbb esetben mindkét forrás esetén a kérdezettek 2 500 000 régi lej alatti összeggel rendelkeznek.

A naponta elköltött összegek aránya: 100 000 régi lej alatt (23,4%), 100–200 000 lej között (34,7%), 200 és 300 000 lejt között (20,3%). Ennél nagyobb összeget költött egy nap alatt a fiatalok 22 százaléka. A kiadások szerkezete:

 „Mennyire fontos számodra...? / Mennyire vagy megelégedve...?”

Programkínálat

A Félsziget Fesztivál zenei kínálata a részt vevő fiatalok 67,5 százalékának nagyon fontos, 28 százalékának fontos, 90 százalékuk inkább vagy teljesen elégedett az idei zenei kínálattal. (Ebből 30% teljesen elégedett, 60% pedig inkább elégedett, közel 8% inkább elégedetlen, 1% alatt vannak a teljesen elégedetlenek.)

A kulturális-művészeti kínálat a válaszoló résztvevők 23 százalékának nagyon fontos, 39 százalékának eléggé fontos, 30,9 százaléknak kevésbé, 7,1 százalékának pedig egyáltalán nem fontos. Ezzel együtt a válaszadók majdnem 15 százaléka teljesen, 60 százaléka többnyire elégedett a kulturális-művészeti kínálattal.

A fiatalok közel háromnegyedének fontosak vagy nagyon fontosak a kényelmet biztosító szolgáltatások, és mintegy 11 százalékuk teljesen elégedett, illetve további 50 százalékuk inkább elégedett ezekkel a szolgáltatásokkal.

Az alternatív szálláshelyek léte a résztvevők többségének nem vagy kevésbé fontos, és ehhez hasonlóan vélekednek a civil szervezetek kínálatáról is. Ezzel szemben közel 70 százalékuk inkább vagy teljesen elégedett a civil szervezetek kínálatával.

A sportolási lehetőségek fontossága tekintetében a válaszolók szinte egyenlő arányban oszlanak meg, 80 százalékuk pedig inkább vagy teljesen elégedett a sportolási lehetőségekkel.

A higiéniát viszont kiemelkedően nagy arányban tartják nagyon fontosnak (76,7%), 18 százalék tartja eléggé fontosnak, csupán néhány százalék számára kevésbé fontos. A higiéniával a Félszigeten 7,4% teljes mértékben, 28% inkább elégedett, 40% inkább elégedetlen, 23,7% pedig teljesen elégedetlen.

A résztvevők személyes biztonsága ugyancsak túlnyomórészt nagyon fontos számukra, és a biztonsággal 18,4% teljes mértékben, 66,8 százalékuk inkább elégedett, 20 százalékuk inkább elégedetlen és kevesebb mint 5 százalékuk teljesen elégedetlen. A vagyoni biztonsággal való elégedettség is az előbbihez hasonló nagyságrendű.

Túlnyomó részük elégedett az árakkal. Az elégedetlenek aránya 38% körüli. A határozott véleményekben viszont az elégedetlenek dominálnak (17,6%). A hangulat ugyancsak kiemelkedően fontos a fesztiválozók számára, és nagymértékben meg is vannak vele elégedve.

A résztvevők mintegy 28 százalékának nagyon fontos, 38 százalékának pedig eléggé fontos, hogy kik járnak a Félsziget Fesztiválra, és a 2005. évben nagymértékben elégedettek is a résztvevőkkel.

A helyszín, a környezet a résztvevők 31,6 százalékának nagyon fontos, 53,8 százalékának pedig eléggé fontos, és több, mint 90 százalékban teljesen vagy inkább elégedettek is a marosvásárhelyi Félszigettel. Azt is kiemelten fontosnak tartják, hogy strand is van a Fesztiválon, és a jegyhez való elővételes hozzáférés hasonlóan fontosnak számít.

Megvizsgáltuk a véleményeket életkor és iskolai végzettség szerint is, és arra a következtetésre jutottunk, hogy a félszigetlakók vélekedése meglehetősen homogén ebből a szempontból. A kulturális-művészeti kínálat tekintetében az idősebbek valamivel kritikusabbak voltak, de nem akadtak szignifikáns különbségek.

A visszatérők véleménye

A kérdéscsoportnál a rendezvény 14 aspektusát vettük figyelembe: zenei kínálat, művészeti kínálat, személyes kényelmet biztosító szolgáltatások, civil szervezetek kínálata, sportolási lehetőségek, higiénia, személyes biztonság, vagyoni biztonság, árak, személyes kapcsolatteremtés-ismerkedés, lazítás-ellazulás, alternatív életstílusokkal való találkozás, a Félsziget hangulata, a fesztivál látogatói. A válaszadó három opció közül választhatott aszerint, hogy az illető aspektus véleménye szerint hátrányára, előnyére, avagy egyáltalán nem változott.

A zenei kínálat (ahogy az előzőkben rámutattunk, a Félszigetet látogatók számára kiemelkedően fontos) a visszatérők szinte kétharmadának véleménye szerint előnyére változott. Hozzávetőleg egynegyedük válaszolta azt, hogy a zenei kínálat nem változott, a hátramaradó 10% véleménye szerint pedig hátrányosan változott.

Noha a kulturális és művészeti kínálat, illetve a civil szervezetek kínálata a résztvevők nagy többsége számára kevésbé fontos, a kulturális és művészeti kínálat tekintetében a visszatérők több, mint fele, a civil szervezetek kínálata esetén pedig közel fele úgy találja, hogy a változás előnyt jelentett. Egyharmaduk szerint nem volt tapasztalható változás a kulturális és művészeti kínálatban, a civil szervezetek kínálata a visszatérők közel fele szerint szintén nem változott.

Igen kicsi azok aránya, akik azt állítják, hogy a kulturális és művészeti kínálat, illetve a civil szervezetek kínálata hátrányára változott.

A sportolási lehetőség tekintetében a többségnek (57%) az a véleménye, hogy nem történt változás, a vizsgált szegmens hozzávetőleg 40 százaléka előnyös változást lát.

A személyes kényelmet biztosító szolgáltatásokat illetően a válaszolók mintegy fele észlelt minőségi javulást. Közel ugyanennyien nyilatkoztak úgy, hogy a szolgáltatások minősége nem változott. Hátrányos változást észlelt a válaszadók 5 százaléka.

Hasonló ábrát mutat a higiéniát érintő kérdés, annyi eltéréssel, hogy valamelyest nagyobb azoknak az aránya, akik negatív véleményt fogalmaztak meg.

A személyes, illetve vagyoni biztonságot illetően a válaszadók közel kétharmada szerint nem történt változás, közel egyharmaduk előnyös változást jelzett.

A válaszadók valamivel több, mint egyharmada érzi úgy, hogy Félsziget hangulata nem változott, mindössze 6% gondolja, hogy hátrányosan változott.

A látogatók számára a Félsziget változatlanul jó vagy egyre jobb hely az ismerkedésre, a lazításra, más életstílusok kipróbálására (52%). E tekintetben a visszatérők egyharmada tekinti úgy, hogy a Félsziget olyan hely, amely egyre heterogénebbé válik, míg a válaszadók közel kétharmada szerint ez nem változott. Ugyanez mondható el a látogatók heterogenitásáról is.

Egyetlen aspektus, éspedig a Félsziget árainak tekintetében tapasztalható a válaszadók véleményének közel fele-fele arányban a negatív változás, illetve a változatlanság közötti megoszlása. Egytizedük gondolja úgy, hogy az árak változása pozitív irányban történt.

Összegzés

A Félsziget Fesztiválon végzett felmérés szociológiai olvasata azt mutatja, hogy 2005-re kialakult Erdélyben egy – jövedelem, fogyasztás és iskolázottság szerint is körülhatárolható – középosztály, amelynek fiataljai a fő fogyasztói célcsoportja e fesztiválnak. Többségük magasan iskolázott, és az átlagosnál magasabb jövedelmű rétegből kerül ki. Kialakult az a fogyasztói magatartás, ami egyben életformát is jelent. A fiatalok elvárásai és a szervezők programkínálata meglehetősen jól illeszkedik. A kulturális-zenei kínálat javulását érzékelte 2005-ben azoknak a többsége, akik már részt vettek a fesztiválon.

JEGYZETEK

1. A 2005-ös Félsziget Fesztivál-vizsgálat szervezője a kolozsvári Max Weber Társadalomkutatásért Alapítvány, együttműködésben a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Szociológia szakjának magyar tagozatos diákjaival, illetve az eddigi Sziget-kutatásokat végző budapesti Felsőoktatási Kutatóintézet Ifjúságkutató Csoportjával. A munkacsoport további tagjai Gábor Kálmán, Kiss Zita, Plugor Réka és Szabó Júlia.

2. A kutatás ezzel egyrészt a hasonló magyarországi rendezvények alkalmával lebonyolított vizsgálatok hagyományaihoz kapcsolódik, nevezetesen az Felsőoktatási Kutatóintézet (korábbi nevén Oktatáskutató Intézet) Gábor Kálmán által vezetett Ifjúságkutató Csoportjához, amely több éve rendszeresen vizsgálja különböző ifjúságszociológiai szempontokból a többnyire fiatalok által látogatott, fesztiváljellegű rendezvényeket (ld. Sziget Fesztivál-felmérések, Budapest Parádé, Sport Sziget. Vö. Gábor 2000, 2005), illetve eddigi erdélyi kezdeményezések folytatásaként tartható számon a 2001., 2005. évi, fesztiváljellegű Tusványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor ifjúságkutatáshoz kapcsolódva (ld. Ercsei–Kriza–Papp 2002, Ercsei–Geambaşu 2004). Mindezek folytán úgy gondoljuk, hogy a kutatás az ifjúsági korszakváltás problémakörével foglalkozó fesztiválvizsgálatok nemzetközi kontextusában kap helyet.

3. Területi zónák

1. zóna – Sátortábor, Információs pont, Evoline-sátor, Regisztrációs sátor, Büfék, Sörpatika, Meghallgat-lak, Prevenciós sátor, Zuhanyozók, Elsősegély-pont, Mászófal, Jakab lajtorjája, Paintball, Flying fox, OB-pont, Kajak-kenú, American Experience, Maros-színpad

2. zóna – Művészsátor, Büfék, Sörözők, Víkend-színpad, Elsősegély-pont, Információs pont, Büfék

3. zóna – Fürdőmedencék, Irodalmi hajó, Humorfeszt, Antena 1, Színházfesztivál

4. zóna – Információs pont, Civil falu, Mozgássérültek parkja, Internet sátor, Kormányzati sátor, Sporttevékenységek, Sportregisztrációs sátor, Jegyárusítás

4. Időzónák

1. 10–14 óra

2. 14–18 óra

3. 18–20 óra

4. 20–22 óra

5. Gábor Kálmán: A középosztály Szigete. Belvedere, Szeged, 2000.

IRODALOM

Ercsei Kálmán–Kriza Borbála–Papp Z. Attila: Számokba fojtva… „Tusványos”. In: Románai Magyar Évkönyv 2002, Szórvány Alapítvány – Polis Könyvkiadó, Temesvár-Kolozsvár, 2001. 88–96.

Ercsei Kálmán–Geambaşu Réka: A „tusványosi táborlakók” ifjúsági státusának és politikai beállítottságának vizsgálata In: Erdélyi Társadalom. Szociológiai Szakfolyóirat II 2. 2004. 113–132.

Gábor Kálmán: A középosztály szigete. Belvedere Kiadó, Szeged, 2000.

Gábor Kálmán: Fesztivál-kutatások. In: Ifjúsági korszakváltás. (Szerk. Tarnay István.) Belvedere Kiadó, Szeged, 2005. 4–9.