Monok István Az Országos Széchényi Könyvtár digitalizálási elvei és gyakorlata
A könyvtárak és egyéb közgyűjtemények az elektronikus tartalomszolgáltatás természetes műhelyei, meghatározó intézményei. A nemzeti intézményeket e körben is különleges hely illeti meg, hiszen a nemzeti kulturális örökség írott és tárgyi emlékei rendezett formában, a könyvtárak esetében válogatás nélkül itt találhatók meg. Ez a vagyon a kincstári vagyonkör elidegeníthetetlen része, így digitális változatuk is természetes módon azzá kellene hogy váljon.
A könyvtár közgyűjtemény, mindenki számára korlátozás nélkül hozzáférhető. Az internet alapeszméje, a szabad hozzáférés tehát elsősorban és korlátozás nélkül az ilyen intézményekben érvényesül.
A magyar írott kulturális örökségnek a digitális világban való megjelenítése sürgős, késedelmet nem szenvedhető feladat. Fontos ez a hagyományközvetítés folyamatossága, illetve a nemzetközi nemes kultúra-versengésben elfoglalandó helyet tekintve is.
A könyvtári dokumentumok digitalizálását és digitális szolgáltatását tekintve az Országos Széchényi Könyvtár világos és nyilvános koncepcióval rendelkezik, összhangban a könyvtáros szakma és a fenntartó által elfogadott Stratégiai terv 2002–2004, a Cselekvési terv 2005–2008 dokumentumokban foglaltakkal.1 A digitalizálási munka rendszeres, a hazai és a nemzetközi könyvtári és digitális szabványoknak megfelelő. Az OSZK nemzeti könyvtárként tekinti feladatának a könyvtári dokumentumok bárki által előállított digitális változatának feltárását, nyilvántartását, megőrzését és szolgáltatását. Erre a tevékenységre a vonatkozó jogszabályok is kötelezik. Feladatát a magyarországi és nemzetközi könyvtári rendszer tagjaival és más intézményekkel való munkamegosztásban látja el.
A nemzeti könyvtárak nyilvántartásai
A nemzeti könyvtárban őrzött dokumentumok digitalizálása természetesen igényli a vállalkozói környezet bevonását a munkába. A dokumentumok köre tetszőlegesen bővíthető. Bármilyen és bárhol keletkezett digitális tartalmat – amennyiben az könyvtári dokumentumról készült – a nemzeti könyvtár köteles begyűjteni és megőrizni, illetve interneten az olvasók rendelkezésére bocsátani. Az együttműködési formákat a Nemzeti Digitális Archívum2 gazdagításában ezen alapelv mentén alakítja ki.
1. Az OSZK-katalógusok és nyilvántartások
digitalizálása
1.1. Könyvek katalógusának retrospektív konverziója
1.2. Az időszaki kiadványok katalógusának retrospektív konverziója
1.2.1. Időszaki Kiadványok Bibliográfiája adatbázis
1.2.2. A folyóirat cédulakatalógusok konverziója
1.3. Különgyűjteményi tárak nyilvántartásainak digitalizálása
1.3.1. Kézirattár
1.3.2. Régi Nyomtatványok Tára
1.3.3. Színháztörténeti Tár
1.3.4. Zeneműtár
1.3.5. Térképtár
1.3.6. Kisnyomtatványtár
1.3.7. Történeti Interjúk Tára
1.3.7.1. Interjúgyűjtemény
1.3.7.2. Mozgóképkincs-gyűjtemény
1.3.7.3. Szabad Európa Rádió1.
1.3.7.4. Az öt országos televízióműsor adásfolyamának analóg rögzítése és a fő műsoridejükben sugárzott hírműsoraik digitális rögzítése, feldolgozása3
1.3.7.5.Az országgyűlés plenáris üléseiről készített videodokumentumok
1.3.7.6. Köteles példányként érkező video-dokumentumok
1.3.8. Reguly Antal Műemlékkönyvtár, Zirc
2. Központi lelőhelyjegyzék digitalizálása
2.1. Magyar Országos Közös Katalógus (MOKKA)
2.2. Köteles példányok elosztásának regisztrálása a hálón
2.3. Folyóiratok központi katalógusa
2.4. Nemzeti intézmények könyvtárainak közös katalogizálása
2.5. A Kárpát-medence könyvtárai 1850 előtti könyveinek lelőhelyjegyzéke
2.6. Hungarika kéziratok központi lelőhelyjegyzéke
2.6.1. Hungarika Kéziratkataszter
2.6.2. Újkori Kéziratok Tára
3. Nemzeti bibliográfiák és szakbibliográfiák digitalizálása
3.1. Kurrens nemzeti bibliográfia
3.1.1. Könyvek. Új periodikumok
3.1.2. Zeneművek
3.1.3. Térképek
3.2. Retrospektív nemzeti bibliográfia
3.2.1. Könyvek 1473–1800
3.2.2. Könyvek 1801–1975
3.2.3. Periodikumok 1705–2002
3.3. Hungarika adatbázisok és hungarika portál
3.3.1. Hungarika adatbázis
3.3.2. Hungarika névkataszter
3.3.3. Hungarika Portál kialakítása
3.4. Könyvtörténeti és könyvtártudományi repertórium-adatbázis kiépítése
3.5. Az MNB Sajtórepertórium 1946–2002-ig
4. Teljes dokumentumok digitalizálása
4.1. Elektronikus dokumentumok archiválása: Magyar Elektronikus Könyvtár
4.1.1. Nemzeti Elektronikus Periodika Archívum létrehozása
4.1.2. A Hungarológiai Alapkönyvtár digitalizálása és internetes szolgáltatása
4.2. Elektronikus dokumentumok gyűjtése, feldolgozása, tárolása és szolgáltatása
4.3. Különgyűjteményi tárak
4.3.1. Térképek
4.3.2. Középkori kódexek és kéziratok
4.3.3. Régi könyvek
4.3.4. Színháztörténeti dokumentumok
4.3.5. Zenei dokumentumok
4.3.6. Kisnyomtatványtár
4.3.7. Történeti Interjúk Tára gyűjteménye
4.3.7.1. Interjúgyűjtemény
4.3.7.2. Mozgóképkincs gyűjtemény
4.3.7.3. Az országgyűlés plenáris üléseiről készített videodokumentumok
4.3.7.4. Szabad Európa Rádió
4.3.7.5. Az öt országos televízióműsor adásfolyamának analóg rögzítése és a fő műsoridejükben sugárzott hírműsoraik digitális rögzítése és feldolgozása
4.3.7.6. Video köteles példány
4.3.8. Az OSZK egységes Fényképtárának digitalizálása
5. Szakértői rendszerek
5.1. Bibliotheca Eruditionis
5.2. Bibliotheca Corviniana Digitalis
5.3. Digitális Erkel Ferenc összkiadás
5.4. Magyar operatörténet
5.5. Az OSZK Esterházy-gyűjteménye és az „infopark” modell
5.6. Clavis typographorum regionis Carpathicae 1473–1948
5.7. Magyarország (Kárpát-medence) topográfiai térképei és földrajzi névadatbázisának (történelmi) és internetes katalógusának elkészítése
5.8. Szabad Európa Rádió
5.9. 1850 előtti folyóiratok feldolgozása
JEGYZETEK
1. http://www.oszk.hu
2. A Nemzeti Digitális Archivum bevallott célja egy olyan adatbázis létrehozása és működtetése, amely azon kulturális dokumentumok (levéltári, könyvtári, múzeumi) metaadatait tartalmazza, amely mögött digitális tartalom van. Ezeket a dokumentumokat azonban az NDA nem tartalmazná.
3. A Nemzeti Audiovizuális Archivum (NAVA) létrehozásával ezt a munkát a NAVA program részeként végezzük.