Június 2005
A háló tudománya – művészetek hálója

Jász Attila

csomóminták

csomóminták

[mintaháló2]

Egy nagy, harmatos, régi kertben írógép kattogására ébredsz,

ott nyomott el az álom, mélyzöld növények közt a nyugágyban,

 

távolabb egy toronyszerű épület, a füves rész közepén,

mintha onnan hallatszana az írógép kopogása,

 

közelebb mész, s erre abbamarad, lábujjhegyen belesel

a kerek, kis ablakon, s az asztalnál egy férfi ül, neked háttal,

 

csuhában, fehér hajjal, majd váratlanul, de nagyon lassan

megfordul, s te rémülten ismered fel benne magad.

 

 

[mintaszövet]

Ahogy egyik évszak a másikon áttűnik,

egyik ember énje a másikba átnyúlik,

 

ha körülnéz, azt látja,

a nyár a telet váltja,

 

a falikárpiton a légyott

csak pillanat, amit a légy ott

 

hagyott, névjegyként, s az én vágyam is ennyi,

csak ezen az arcon nem tűnik át semmi.

 

 

[mintakönyvek]

Szobámban nincsenek növények,

csak könyvek,

 

de könyveim

egyre nőnek,

 

elborítják a falakat,

már rajtam élősködnek,

 

és lassan attól félek,

behálóznak, megfojtanak,

 

s oda a folytatásom,

növekedésem,

 

mert lehet, hogy én is csak

egy növény vagyok,

 

akár a könyvek?

 

 

[mintaháló1]

A viszonyokban lakozik

a viszonylagos isten,

 

viszonylag tehát közel,

csak viszonylag ritkán

 

jön el.

 

 

[mintametafora]

Egyik trapéztól a másikig

háló nélkül futott át,

 

de ki hozza majd vissza

az innenső partra

 

fogai között tartva,

mint egy kölyökkutyát,

 

ki ijedtében

rossz helyre csinált.