A tökéletes üldöző: Én!

Hogy is válhattam üldözötté?

Miért nem védtek meg kiskutyáim

és a sok szomszéd néni-bácsim,

akiket én már kiskoromban

kifigyeltem (és tapsikoltam).

Megfigyelői rendszerem legmélyén

önmagamat is figyelem,

mint tökéletes rekrutám.

Bámulok harci fény után,

és élvezem, és reszketek.

Mindig az voltam – maradok

sereg mögötti hadsereg.

Kimondom hát: reszkessetek!

A tünékeny múlt szeletelt

Igazsága előkerül még!

Nem győzhet le a csorba pórnép!

Adjátok már az adagom!

A rendszeremet széjjelszedték,

sok ellenség és ezer szeszkép.

Figyeljetek rám! Figyelek.