Ajánlom Dömötörnek

A fészekben csupán én maradtam,

családom régen kirepült…

benőtt az inda, gallyak között

egyedül lakom a régi űrt.

Nincs senkim, mert divatját múlta

a család, az önző szeretet,

ki tud manapság felvállalni

egy-két-három gyereket?

Lassan felgyúl alattam a fészek,

nézzétek, ahogy porladok,

nem marad semmi se mögöttem,

mozdulat se, mi én vagyok.