Oh, még inkább tiéd vagyok most, édes családi életem!

Hozzászoktam a hőfokokhoz, én teveled, te énvelem.

És mégiscsak kémlelni kell, a tűzhely mindig égjen,

mégse legyek a tényleges Te az Én helyében.

Csak rakjuk össze valahogy, mint langyos őszi estét,

foszló, közös időnket és régi nyarak elestét.

Ennek is itt az ideje, régóta nem fáraszt a nap,

hiszen világom köldöke, kandallólángja vagy!

Bizony az égi szeretők lenyugszanak a térben,

még rejtett képességeim kedvedért most bemérem.