Minorităţi etnoculturale. Mărturii documentare. Evreii din România (1945-1965)

A könyv a Centrul de resurse pentru diversitate etnoculturală által kiadott sorozat harmadik kötete a cigányokról és a magyarokról kiadottak után.

A sorozat mindenképpen megérdemli mind a romániai kisebbségtörténettel foglalkozók, mind a szélesebb közönség figyelmét, mivel ez az első ilyen próbálkozás, mely arra irányul, hogy a román levéltári dokumentumok egy részét hozzáférhetővé tegye a nagyközönség számára.

A kutatócsoport tagjai (Andrea Andrees-cu, Marius Chelcu, Nagy Mihály-Zoltán, Lucian Nastasă) nem ismeretlenek a hazai történészek, történelem iránt érdeklődők előtt. Az általuk kutatott részterületek legfontosabb dokumentumait gyűjtötték egybe e kötetekben. A dokumentumok romániai és külföldi állami levéltárakból, valamint magángyűjteményekből származnak.

(Romániában jelenleg a levéltárak a belügyminisztérium kötelékébe tartoznak, ezért sokszor nehézkes a levéltári kutatás. A kutató még mindig kényszerpályán mozog, kiszolgáltatottan a bürokrácia kénye-kedvének, és viszonylag gyakran találkozhat azzal a szinte költői kijelentéssel, miszerint az anyag „feldolgozatlan”, illetve már az 1944 után kelt dokumentumokat is elküldték mikrofilmeztetni [?] Bukarestbe.)

A kötet előszavát Liviu Rotman bukaresti történész, a bevezető tanulmányt Lucian Nastasă jegyzi. A kötet könnyebb használatát a dokumentumgyűjteményeknél nélkülözhetetlen név- és helységnévtár segíti.

A kiadvány 265 dokumentumot tartalmaz a romániai zsidók történetéről, időrendi sorrendben és eredeti nyelven. Amennyiben az illető dokumentum nem román nyelven íródott, akkor közlik a fordítását is. A dokumentumok 1945 januárja és 1965 októbere között keletkeztek, és jelenleg a Román Országos Levéltár bukaresti, iaşi-i, kolozsvári, nagyváradi fiókjainál, a Gyulafehérvári Zsidó Közösség Levéltárában, a Román Külügyminisztérium Levéltárában, a Magyar Országos Levéltárban, valamint a Budapesti Open Society Archives-ban lelhetők fel.

A közelmúltban még megjelent egy kötet – Hary Kuller gondozásában* – a romániai zsidók történetére vonatkozóan, amely a felvezető tanulmány mellett tartalmaz egy kronológiát, valamint tematikus elrendezésben dokumentumokat a Román Külügyminisztérium Levéltárából, a Filderman Archívumból, a Román Országos Levéltárból, a Yal Vashem Intézetből, valamint a Centrul pentru studiul evreilor din România levéltárából.

A dokumentumok jegyzetekkel való ellátásának kérdése mindig felveti azt a történészek között már-már megszokott vitát, miszerint egyáltalán kell-e jegyzet, vagy csupán „beszéljenek” maguk a dokumentumok. Ebben az esetben a szerkesztők éltek a jegyzetapparátus nyújtotta lehetőségekkel, de ezen a téren egyes hiányosságok is felfedezhetők.

Dokumentumok összeállítása itt is, mint mindig, a szerkesztő kényes feladata, mert egy ilyen kötet esetében már csak a terjedelem miatt sem lehet a teljességre törekedni. A kötet által közölt dokumentumok fontossága kettős: egyrészt megismerteti az olvasóval a romániai zsidókra vonatkozó eddig ismert legfontosabb dokumentumokat, ezáltal kresztomáciaként szolgál, másrészt a téma kutatóját megismerteti a témára vonatkozó legfontosabb iratcsomókkal.

Az 1944 utáni zsidó társadalom dinamikáját Liviu Rotman szerint három tényező befolyásolta: a holokauszt román fejezete; Izrael állam kikiáltása 1948 májusában; a romániai társadalmi változások, a kommunizmus hatalomra jutása.

Romániában az 1930-as népszámlálás szerint 756 930 zsidó élt, a háború után, 1946-ban mintegy 372 000 maradt. Ez a szám a szerzőktől függően változik, ám mindig 350 000 és 428 000 között mozog.

A romániai zsidóság második világháború utáni történetének számos vitatott kérdése van. Néhány elvakult román honfitársunk már a romániai holokauszt létezését is megkérdőjelezi. Az egyik fontos kérdés a zsidó szervezetek és a kommunista hatalom viszonyrendszere és egyáltalán a zsidók szerepe a kommunista hatalomátvételben, valamint a kommunista hatalom későbbi működtetésében. Fontos kérdés a cionizmus és a román állam viszonya, az, hogy mennyire befolyásolták a kül- és belpolitikai események az Izraelbe való kivándorlás trendjét. E dokumentumkötet e kérdésekre is választ próbál adni.

A kötet megjelenése sajnálatos módon egybeesett a romániai holokauszt kapcsán kitört politikai botránnyal. Az ilyen típusú kötetek kiadása hozzájárulhat ahhoz, hogy egy adott kisebbség történelme iránt érdeklődők ne csupán a politikai retorikából, valamint álszakértők populista kijelentéseiből kapják információkat, hanem hiteles forrásokból nyerhessenek ismereteket.

E kötet – és a hasonló kiadványok – természetszerűen felvetik a romániai szervezett, intézményi keretek között működő kisebbségkutatás kérdését. Ennek a vállalkozásnak arra is választ kell adnia, hogy mennyire tud egy ilyen kutatócsoport együtt maradni és a felhalmozott ismereteket esetleg következő lépésben már tanulmánykötetek formájában publikálni, bevonva az ezen a téren kutató más, kül- és belföldi történészeket is.

Jegyzetek

* Hary Kuller: Evreii din România anilor 1944-1949. Evenimente, documente, comentarii, Editura Hasefer, Buc., 2002.