Nem elégséges a fehér lapokon létezni, nem elegendő a könyvesboltok kirakatába kerülni (néha sajnos oda sem, legalábbis nem minden városban), és nem elegendő az olvasó asztalára, szemkontaktusba kérezkedni. Állandóan keresni kell a változatos létformákat (ha nem járatták volna le, ide most az új élettér kifejezés kívánkozna).

A Korunk többször próbálkozott már ilyesmivel. Kávéházat, Ariadné Klubot létesítettünk (évekkel ezelőtt), tagokat toboroztunk, igazolványt osztogattunk, délutánonként teát szolgáltunk fel kedves vendégeinknek, újságkollekcióinkat, könyveinket és bőséges folyóirat-gyűjteményeinket hozzáférhetővé tettük a kolozsvári egyetemi ifjúság számára.

Volt is nagy érdeklődés – kezdetben, aztán, ahogy teltek a hónapok, és szeszes italt továbbra sem kínáltunk, a látogatottság csökkent. Nem váltunk kocsmává – de kávéházként sem maradhattunk fent. Egy, csak egy hűséges barátunk tartott ki mellettünk a végsőkig, minden délután pontos időben beült a Korunk kávéházába, olvasott, elfogyasztotta a szokásos teát, este pedig hazaengedte az épp szolgálatos szerkesztőt, aki aznap az Ariadné Klubot irányította. Magunk között róla neveztük el a klubot Birman Kávéháznak.

Aztán ez a sziget is eltűnt, megszűnt. És kimaradt a mi hűséges egyetemista törzsvendégünk. (Tényleg: ki tudná megmondani, mi lett Birmannal?) Ezúttal egy dinamikusabb, nagyobb nyitásra vállalkozik a szerkesztőség: a haza a magasban elve alapján az internetre vonulunk fel – kávéházasdit játszani.

A Korunk honlapján (www.korunk.org), a Fórum felületben feltettünk néhány kérdést kedves (virtuális és hagyományos) olvasóinknak, ebből mazsolázunk a továbbiakban új rovatunkban, a Korunk Kávéházban. A dolog szomorú pikantériája, hogy a Fórum kérdéseire lapzártáig senki sem válaszolt.

A Transindex segítségét kellett kérnünk. Ők a Disputában ugyanazokat a topikokat futtatták, és ott bizony számtalan válasz érkezett a Korunk kérdéseire. Az első kérdéscsoport a kávéház–kocsma szembenállás kérdéskörét boncolgatja, most a válaszokból kínálunk fel egy csokorra valót.

Ön szerint miért hígult fel a kávéház-kultúra? Miért a többé-kevésbé igényes kocsmák vonzzák az embereket? Jár-e ön kocsmába? Miért? (Ha van) melyik a kedvenc kocsmája?

Válaszaikat, meglátásaikat előre köszönjük.

A Korunk Baráti Társaság

nbg

Szerintem azért hígult fel a kávéház-kultúra, mert az emberek nemigen veszik maguknak azt az időt (és nyugalmat), hogy beüljenek egy kávéházba csak úgy beszélgetni. Ha pedig van egy kis szabadidő, az általában este, esetleg késő este, olyankor inkább a kocsmák vannak nyitva.

Váradon elég kevés a kellemes kocsma, ha valahova megyek sörözni, az vagy a Podz vagy a posticumbeli Jazzland - már amikor van jazz-koncert. Ezek olyan helyek, ahol a zene mellett ki lehet kapcsolni, ill. a zenére lehet hangolódni és a világot „kikapcsolni”.

Borbély Zsolt Attila

Vegyük sorba:

>Ön szerint miért hígult fel a kávéház-kultúra?

Felhígult?

Szerintem, a kommunista szétbombázottság állapotából most van újjáéledőben a kávéház-kultúra.

>Miért a többé-kevésbé igényes kocsmák vonzzák az embereket?

Ja, ez egy kocsma-kávéház szembeállítás.

Most kezdem érteni.

Szerintem ezek nem jó fogalmak.

Az vonzza az embert, ami van.

A színvonalas helyek vonzzák az embereket. Budapesten például a jól megcsinált kávéházak (Centrál, Belvárosi, Budapest) is elég népszerűek.

Itthon inkább a pubok aratnak.

>Jár-e ön kocsmába?

Igen.

>Miért?

Ez az egyik hobbim.

Érdekel a vendéglátás minden formája. A külvárosi késdobálótól az anyagilag még kibírható elit helyekig mindhová elmegyek, ha van rá alkalmam. (Többnyire van.)

>(Ha van) melyik a kedvenc kocsmája?

Budapest: Borlabor, András pince, Tokaji borozó, Tóth kocsma, Marxim (s még vagy 20–30 hely, ezek jutottak először eszembe)

Szeged: Mojo, HBH, Nyugi, John Bull, Cellárium

Eger: HBH, Szépasszonyvölgy

Arad: Rock Club, Jelen Ház

Temesvár: a Crossroad volt messze a kedvencem, amíg meg nem szűnt, most: Tunnel, Sakura, Retro, La Timiºoreana, Sörgyár, valamint a Jenő herceg és a Mãrãºeºti utca sarkán nyílt hely.

Révkomárom: Blues pub, Irish cat, Viking, Kiscsapó

Ha csak egyet mondhatnék, akkor talán a Borlabor lenne az a Veress Pálné utcában.

gabe

A kocsma?

Music Pub, a spontán bulik hangulata, az értelmes és értelmetlen emberek többé/kevésbe értelmes társasága... talán az egyetlen olyan hely Kolozsváron, ahova betérve mindig találhatsz 8 után valaki ismerőst. Különben a többi nagyon felhígult, és lassan amolyan divathelyekké válnak. Az eddig becsült Insomnia is jó volt (meg a nénis és kétszobás állapotában).

Kávéházak?

Jobb lenne a helyükbe valami kellemes teaház vagy esetleg cukrázdákat létesíteni, mert a kávé a sarki bodegában is ugyanolyan, mint ezeken az esetleg extrá...nak beállított sikkes helyeken.

Csak az ára más!

Kid A

Ön szerint miért hígult fel a kávéház-kultúra?

Ez  egy régi korcsmáros trükk: bort vizezni, kultúrát hígítani...

Miért a többé-kevésbé igényes kocsmák vonzzák az embereket?

„Uram, a késemért jöttem.” „Hol hagyta?” “Valami matrózban.” Ez az a szint, ami alá a többé-kevésbé igényes ember nem száll le. Tehát normális, hogy a többé-kevésbé igényes kocsmák inkább vonzzák az embereket, ellenben a debreceni kollégium ilyen szempontból kívánni valókat hagy maga után: az a farok „légyjómindhalálig” pölö nem adta vissza a bugylibicskáját a bakancszsír-zabálónak. Szóval minimum a kést emberek, minimum a kést!

(Ha van) melyik a kedvenc kocsmája?

Mi az, hogy kocsma? Az a hely, ahol a kávéház-kultúra terjeng, mint a lilás cigarettafüst? Vagy ahol hígul a kultúra? Vagy ahol Rejtő Jenő kéziratban fizeti ki a kávéját? Vagy ahol az ember csak úgy elhagyja a kését? Vagy mi az, hogy kedvenc? Ahol a kedve eN-Cé? Ness Caffe? Vagy a Tabán szőlőlugasos kiskocsmája, netalántán Óbuda, ha eszembe jut, akkor én már hígítót ojtok (tejet ívva és pipázva a „Befordultam A” kocsmába nevezetű kávézó-házba, ahol alvási zavarokkal küszködő szívem kialudt?) az ég vizében???

Kánya

Mi az hogy „felhígult a kávéház-kultúra”? Shakespeare már nem téma? ÚRISTEN! Az én időmben volt egy bár, valahol a Melody fölött (ha ugyan még megvan a Melody): COLA(Casa Oamenilor de Litere si Artã). Alkalomadtán, ott még verseket is felolvastak (izé, förmedvényeket). Uram bocsá’, néha még részegen is (meg kellett hallgassuk). Megvan-e az még?

From: „Korunk” <korunk@internet.ro>

To: stfrasz@hotmail.com

Subject: COLA

Date: Thu, 10 Apr 2003 11:19:12 +0300

Helló! Sajnos az említett mulatozó hely nem létezik. Próbáltuk rávenni Szőcs Istvánt, hogy írja meg a lokál történetének azt a részét, ami az egykori híres kolozsvári költőkhöz, írókhoz kapcsolódik. Sajnos az öregúr gyengélkedik, nem fogja idejében megírni.

Sz. G.

szerkesztő

From: stfrasz@hotmail.com

To: korunk@internet.ro

Subject: COLA

Date: Thu 4/10/2003 15:55 PM

Helló! Sajnos én sem segíthetek sokat – már csak azért sem, mert inkább a számok, mint a szavak ura vagyok. Meg aztán, van egy olyan, hogy a nevek valahogy mind kiestek – még a pincérére sem emlékszem. Pedig ’71-–76 között szinte mindennapos vendége voltam. Szóval, csak annyit akartam mondani, hogy a COLA nem mulatozó hely volt: inkább klubszerűség; csendes, félhomály, 8–12 asztal, elég távol egymástól, helyenként el is választva, ritkán tele, ideális egy kis elmélkedésre, csevegésre, meg ilyen. Orrvérzésig el lehetett ülni benne (még záróra után is). Érdekes, most hogy visszagondolok, tényleg inkább magyarok látogatták (80%). Vajon a román megfelelőjük hova járt? Kb. ennyi. De ha rákérdezne, lehet hogy jobban emlékeznék. Tisztelettel, B.L.K.

Kóborló

Ön szerint miért hígult fel a kávéház-kultúra? Miért? felhígult? Ha igen, valszeg azért, mert manapság senki sem tudja egyszerre megengedni magának a kávéházat meg a kultúrát is, vagy egyszerűen nem kedveznek az ilyesminek a balkáni viszonyok. Miért a többé-kevésbé igényes kocsmák vonzzák az embereket? Szerintem az „emberek” olyan kocsmákba járnak, ahol jól érzik magukat, ha erre nem telik, akkor olyanba, amilyet meg tudnak maguknak engedni vagy pedig olyan helyre, ahová egy porcikájuk se kívánkozik, de ott ülnek az ismerősök. Jár-e ön kocsmába? Miért? Igen. Mert szeretem a sört és kielégítem vele „szociális igényeimet”. (Ha van) melyik a kedvenc kocsmája? Nem akarom kiemelni egyiket se, minden kocsmának meg van a maga „hangulata”, de valahogy nincs egy olyan kocsma Kolozsváron, amelyik se nem sznob se nem füstös és elég olcsó.

Sanyi úr

Ön szerint miért hígult fel a kávéház-kultúra?

Felhígult? Inkább megszűnt, átadta helyét a kocsma-kultúrának. A transzszilván lélekfájdalmat nem/sem orvosolja a kávé. Azaz nem a kávé orvosolja. Pedzik már, hölgyek-urak? A kérdést inkább úgy kellene feltenni, hogy ma miért csak vodka mellett / közben / után tudunk beszélgetni? Miért a többé-kevésbé igényes kocsmák vonzzák az embereket? Jártak-e önök lerobbant, igénytelen, koszos késdobálókban? Úgy tűnt, hogy nem vonzzák az embereket? Kongtak az ürességtől? Na ugye. Jár-e ön kocsmába? Miért? A rendőrök megkérdezik a bankrablót: miért rabolta ki a bankokat? Válasz: hámmer ott tartják a pénct.

Nándika

Miért hígult fel a kávéház-kultúra?

Azért, mert az embereknek már nem kávéra van szüksége. Régebb még hagyján, de most egyre durvább dolgok kellenek, hogy feledtessék a napi nyomort: sör, bor, pálinka. Nemsokára már a kocsma-kultúra sem fog létezni, az emberek otthon ülnek majd és szúrják magukat kábszerrel.

Amúgy meg ki az, aki kivándorol? Az elit. Az aljának meg minek kávéház? Na ezért. Túl kevés elit maradt, hogy kereslete legyen a kávéháznak. Ma nem a Pilvaxban vannak a forradalmak, hanem a Pubban. És másnapra kialusszák.

Lorantos Santos

Sok olyan kísérlettel lehet találkozni nap mint nap, hogy KVház, avagy teaház alakul, és ezt a formáját sokáig nem képes megőrizni. Hogy miért, tán azért, me’t a KV vagy TeA már nem dob fel senkit, mert a LEUTE ezeket a helyeket inkább napvilágnál látogatja (10 pörc szabadidőt eltöltendő), a „kilépek, és bekapok egy kávét” szöveget hangoztatva. Ennyit a kávéházi kultúráról. De mikor leszáll az éj, és a haverokkal és haverinákkal nyomulunk, akkó má mindenki azon van, hogy a mindennapi munkahelyi meg más típusú sérelmeket folyékony kenyérrel elmossa, hogy ezek nehogy asztal melletti, haverok közötti, untató, fárasztó témává váljanak. A kocsmai tevékenységet „az alulról felfele törő kezdeményezés” jellemzi, ami egy köztudatba „beitatott” pozitív szlogen manapság. Ezt „támogatják” ezt segítik elő és ezt csináljuk. OK?