Az 1998-as év első fele a súlyos anyagi gondok — mindenféle támogatás több hónapos késése, a teljes pénztelenség — miatt az 1990. óta harmadik folyamát számláló Korunk talán legválságosabb periódusa volt. Igyekeztünk azonban úgy szerkeszteni, úgy szervezni meg munkánkat, hogy ne "sebeinket mutogassuk", hanem a megítélésünk szerint legfontosabb kérdésekről szóljunk — és lehetőleg minél szélesebb olvasói körhöz jussunk el. Ennek érdekében kezdtük el a szerkesztőségi Korunk-bemutatókat, külső munkatársaink fellépésével (Boér Ferenc, Király László, Kovács András Ferenc, Láng Zsolt, Lászlóffy Aladár, Tompa Gábor; a "Határok között, határok fölött" című áprilisi összeállításunk közönség elé bocsátását Gazsó L. Ferenc és Zelei Miklós részvétele tette emlékezetesebbé — látogatásukról Gazsó Ferenc a Magyar Nemzet 1998. június 20-i számában számolt be, Kolozsvári séták címmel).

Kolozsváron kívül ugyancsak több találkozón vettünk részt. Csíkszeredában, a Kriterion-központban még februárban mutattuk be Hajdú Farkas-Zoltán könyvét ("Erdély a legkülönb nő volt..." — Ariadné Könyvek). Szilágysági városokban, illetve falvakban az 1848-as forradalom 150. évfordulójára szerkesztett lapszámunkat ismertettük (Cseke Péter, Kántor Lajos). Budapesten, az OSIRIS könyvesboltban, márciusban jelentős számú közönség előtt "A multinacionális cégek" problémái kerültek terítékre, a Korunk 1998. 3. száma alapján. A Műcsarnok vendégei voltak lapunk belső munkatársai, június 11-én: az idei 4. (Határok...) és 5. (Reneszánsz — új reneszánsz) Korunk-szám, valamint a Szabédi napjai című, a KOMP-PRESS — Korunk Baráti Társaság és a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága közös kiadásában megjelent tanulmánykötet nyújtotta az alkalmat a találkozásra, amelyen a szerkesztőséget Horváth Andor, Kovács Kiss Gyöngy és Kántor Lajos képviselte, budapesti szerzőink közül Marosi Ernő és Zelei Miklós működött közre; Tettamanti Béla néhány grafikáját állította ki a találkozó termében. A Szabédi napjai kötet a Budapesti Könyvhét kiadványai közt is szerepelt.

A Korunk Stúdióban 1998 első felében ismét számos vendég fordult meg, így a vajdasági Bordás Győző, Böndör Pál, Juhász Erzsébet, Tari István (febr. 19.), Münchenből Borbándi Gyula (márc. 20.), a Hollandiai Mikes Kelemen Kör képviseletében Karátson Endre, Kemenes Géfin László és Németh Gábor (máj. 22.), a Múlt és Jövő nevében Heller Ágnes és Kőbányai János (máj. 29.); a Korunk Stúdióban mutatták be az Amerikában élő Harkó Gyöngyvér szerkesztésében megjelent angol nyelvű antológiát, erdélyi magyar költők verseit.

A Korunk Galéria 1998-as kiállítói: január 23. — Ovidiu Petca kolozsvári grafikus; február 27. — Török Ferenc főiskolai hallgató; március 20. — Bardócz Lajos grafikus (Tiszakécske — Kolozsvár); május 8. — Matei László főiskolai hallgató; június 25. — Fazakas Tibor grafikus (Vajdahunyad).

A Korunk Baráti Társaságba pártoló tagként jelentkezett (ismét) Kovalszki Péter (Detroit).