„ Barlangok titkai” c. ismeretterjesztő és fejlesztő kopmlex program 12-17 éves (vak) gyermekek számára

1999-2000. év

A programot és a beszámolót készítette:

Rabitovszky Alice Anna

Az 1999/2000-es tanévre, vak gyermekek számára készített ismeretterjesztő és fejlesztő komplex programunk sikeresen megvalósítottuk a Tolerancia Barlangász Csoport tagjaival és segítőivel.

Köszönet mindenkinek érte!

Értékelő összegzés:

(kivonat az éves beszámolóból)

Az alap célkitűzéseinknek megfelelően, jól sikerült megvalósítani éves programunkat, melynek során:

Bővítettük az általános elméleti ismereteiket természetvédelmi és barlangtani fogalmakkal, ezek értelmezésével, magyarázatával.

Speciális tájékozódási készségüket fejlesztettük a felszíni túrán és a barlangi környezetben.

Eljutottak oda, hogy 1 kísérővel 4-en kijöttek a tanult útvonalon.

Az elméleti és gyakorlati ismereteik együttes alkalmazásával sikerült nekik az adott barlangszakaszon az alapvető barlangjárásban jártasságot szerezniük. Fejlődött probléma-megoldó képességük, belső látásmódjuk az új, különleges környezethez, alkotóképességük, belső térkép kialakult.

Fejlődött a közösségi alkalmazkodó képességük, egymás iránti toleranciájuk, és segítőkészségük.

Javult állóképességük, a túrák során, jól alkalmazkodtak a civilizált körülményekhez képest szokatlan lenti környezethez. Sikerült örömszerző, igazi élménnyé tennünk a foglalkozásokat számukra. Ez lemérhető volt, az egyéni élménybeszámolókból közvetlenül, amit nekünk tartottak, tanári, szülői, visszajelzésekből, barátaiknak meséltekből. Természetesen a túrák során volt, akit biztatni kellett egy-egy nehezebb résznél, jó volt hallani azt is ahogy a társai segítették, s látni arcukon az örömöt a sikeres teljesítés után. Igazi erőpróba volt ez számukra is, növelte önbizalmukat, és saját képességeik határát. Az előadások, beszélgetések alkalmával építettünk előzetes ismereteikre. Módszereinkben az előadásokon, csoportos gyakorlaton túl, a kötetlen beszélgetés, az egyéni, differenciált foglalkozás is megvalósult, úgy az elméleti, mind a gyakorlati ismeretek oktatásánál. Új világot tártunk fel előttük, a barlanglátogatások során, új módszerekkel ismertettük meg őket a speciális tájékozódásban. A megszokott hétköznapi közlekedés állva történik. Itt a barlangban lehet négykézláb menni, csúszni, mászni, kúszni, néha lefelé a fejjel átbújni szűk nyílásokon, kapaszkodni felfelé és lefelé. Ez nemcsak lehetőség, hanem sok helyütt egyetlen továbbjutási mód. Élettani szempontból is igen jelentős az ilyen irányú összetett mozgás, mert megmozgatja az ember minden porcikáját, a kemény agyag, kő jótékonyan, (hol kissé kellemetlenül, de ezáltal is edzettebbé téve) masszírozza a testünket. Másik oldalról közelítve, pedig összetetten, fokozott, disztributív figyelemre, és óvatosságra, ösztönöz, mert vigyázni kell, nehogy beleüssük magunkat a kövekbe, figyelni magunkra és társainkra is, stb. Már a barlangba ereszkedéskor megfigyelték a hőmérsékleti különbséget, (bőrérzékelés) a barlangi tiszta levegőt (szaglás), a csendet, a visszhangokat, (hallás).

Speciális tájékozódás fejlesztése. Felhívtuk figyelmüket a kövek kopására, az agyagos föld tömöttségére, gyakran használt helyeken, mint az útvonalunk. Így a kezükkel látva szinte folyamatosan lehetett haladniuk, míg ez állva nem mindig előnyös, vagy nem lehetséges. Fontos szerep jutott még a tapintáson kívül a hallásnak. Többször gyakoroltattuk velük, hogy adjanak hangot, különböző helyeken, főleg, amikor változásokra számíthatnak. pl. egy szűkület végén a kibújás előtti hangadás, csettintés, tapsolás. Más helyeken, amikor is állva lehet haladni, de nem kellemes egy falba ütközve észrevenni, hogy ott a lábunknál lehet valamerre a folytatása az útnak, ezért ha rövid időnként sorozatban adtak hangot és így érzékeltettük velük, hogy szűkül a járat, mert a visszaverődésből közelítőleg következtetni lehetett a változás mértékére. Ezt persze alkalomszerűen, ha egy olyan szakaszhoz érnek, ahol bizonytalanok a továbbjutást illetően. A hang is segítheti őket.

Így egyszerre nagyon sok dologra, kellett figyelniük, több ingert feldolgozni, tájékozódni és közben egymásra, és testi épségükre is ügyelni. Nagyon igyekvőek voltak, gyakran tréfálkoztak is menet közben velünk együtt, s jó hangulatban teltek a túrák akkor is amikor nyitott napunk volt és más felnőttek is jöttek velünk, pl. Szendrő Szabolcs hegymászó, vagy Bálint tanár úr az iskolájukból, akiknek örömmel mutatták meg, mit tanultak, mit tudnak már.

Könnyebben fognak így beilleszkedni a társadalomba, szereztek új barátokat, új ismereteket, különleges élményekkel gazdagodtak. Eljutottak olyan helyekre, ahol a hétköznapi életben nem járhattak. Ha találkoznak más barlangban járt emberrel lesz közös témájuk, ha olyannal, aki nem járt még, lesz rengeteg mesélnivaló élményük.

Teljesült számukra a „végre elengedett kézzel”, tervünk, hogy önállóan mozoghattak a megismert barlangszakaszon, és másokkal is megoszthatták ismereteiket, e földalatti csodálatos világban.

Tehát megvalósultak a programban kitűzött várható eredmények, a gyermekek szabadidejének hasznos és kellemes eltöltése, egészséges klímájú barlangi környezetben, szabadban, erdőben. Közelebb kerültek a természethez, a barlangokhoz, felelősségérzetük nőtt a természet-, környezet-, és barlangvédelem iránt. Munkájukkal a csemeteültetés során ők is hozzájárultak természetünk védelméhez, konkrét értelmet, értéket adva ezáltal az elméletben tanultaknak.

Baráti kapcsolatunk nem szakadt meg, éves programunk zárása óta is látogattuk őket, és ajándékkal kedveskedtünk igyekezetük elismeréseként.

Köszönetet mondunk az összes résztvevő diáknak bátorságukért, kitartásukért, az eredményes együttműködésért, és a kellemes, vidám órákért, amit együtt tölthettünk.

Továbbá a sikeres megvalósításban segítséget nyújtóknak:

Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat (II.Budapest, Pusztaszeri út 35.)

Börcsök Péter főtitkár, Hegedűs András, Bajna Bálint, Kiss Jenő

SOROS ALAPÍTVÁNY (1023 Budapest, Bolyai u. 14.)

Duna-Ipoly Nemzeti Park Kiss Attila barlang felügyelő

Vakok Általános Iskolája és Diákotthona (Budapest, Ajtósi Dürer sor) Helesfay Katalin igazgatónő, Oláh Gábor igazgató helyettes, Balázs Zsuzsanna tanárnő és kedves munkatársaik

Polgári Védelmi Parancsnokság Budapest

Pilisi Parkerdő Rt Budapesti erdészete Dr. Boda Zoltán

Szt. István Egyetem (Kertészeti Egyetem) Dísznövény-termesztési és Dendrológiai Tanszék

Dr. Schmidt Gábor tanszékvezető

14 vak gyermek vett részt előadásainkon, túráinkon:

Bogdán Zoltán, Gorzás Krisztina, Jeremcsuk István, Molnár Marianna, Papp Éva, Pausch Éva, Pozsik Réka, Puskás Dávid, Rákli Zsuzsanna, Rhém Attila, Sulyok Péter, Szabó Anita, Szeles Gábor, Tóth László

A program megvalósításában résztvevő barlangászok:

TOLERANCIA Barlangász Csoport, Gonda Péter csoportvezető, Takács Róbert csoportvezető helyettes, Bajkay Zoltán, Balázs Péter, Bene Kálmán, Berta Györgyi, Csontos Katalin, Gyulai Bence, Horváth István, Klein Mariann, Kment Zsuzsa, Kovács Viktória, Marosvölgyi Krisztina, Nagy Imre, Pálmai Enikő, Rabitovszky Alice, Regős Bálint, Szittner Zsuzsanna.

Az éves programot és a beszámolót készítette:

Rabitovszky Alice Anna

Elérhetőség: Rabitovszky Alice T: 325-95-03, e-mail: alice@mail4.ktm.hu )