Elnyűtt farmerben lézengek szanaszét
A hőguttában esőhozó ember
Ki hátranézni jó ideje nem mer
Ez itt csak a Főtér nem a Pasarét
Őrült a forgalom az emberözön
Könyök az oldalba semmi pardon
Hagyom én őket hogy hadd haladjon
Ki-ki a vég felé a halál-közön
A züllés mely testünkön végül kicsap
Savanykás bűzben pácolja a lelkem
Pénzem oda s ha volna is szerelmem
Mit ér a szív ha már oly gyakran kihagy
Látó Szépirodalmi Folyóirat