Örök Természet, ezt a lelket
te adtad egykor, rád hagyom.
Nem csábította hír, vagyon,
a hatalommal sem enyelgett,

a földi jókból csak szemelget,
sosem kényeztették agyon.
Menjen útjára szabadon,
ha fáradt napjaim leteltek.

A nagyvilágban valahol
talál magának új lakást,
jobb énekest, valaki mást,

ki vígabban s szebben dalol,
zengőbb szavakkal, lelkesebben,
s visszhangot kelt fásult szivekben.