A pék s a hentes
|
Nem emlékszem, hogy merre volt a hely,
hogy volt-e vendégágy, hogy volt-e géz
a házipatikában, s kés, amely
legalább húsunk vágta volna szét;
fogalmam sincs, mit ettünk estelen-
te, s mi volt a státusunk a házban,
volt-e főbérlő, aki leste lent,
hogy hány óráig világít a lámpa,
s baljóslatúbb, hogy felidézni sem
tudom tested, vonásoktól mentes
arcod, de híred mégis itt viszem,
versben, mely nem otthonos, se rendes,
és nem derül ki rólad semmi sem,
bár emlékszik még ránk a pék s a hentes.
Látó Szépirodalmi Folyóirat