Még egy dal a félelemről
|
Mentem, tudatlanul, de bátran,
merészedve a félelemtől,
elrohantam a rossz irányba,
nem elfelé vitt, hanem befelé,
rettegésből rettegésbe,
hajnalvárásból éjsötétbe,
amit csak lehet,
mindent félreértve.
A tanulmányút végén
levetkőztettem a bábukat,
visszavettem valamennyi
ruhámat. Már a tükörtől sem,
önmagamtól sem félek ezután.
Látó Szépirodalmi Folyóirat