Anyám Naxoszban (versek)
|
Hoznék neked erős illatú rozmaringot
Bedörzsölném bütykös ujjaid
A naxoszi kurosz meg sem ingott
Mikor kiöntöttem aprószemű könnyeid
Pedig idáig hoztam őket áldozatnak
Bűntudatom sajgó sebei
Szemedből szemembe vándoroltak
Veszekedésünk reszkető cseppjei
És hoznék neked olajos oleándert
Hogy balzsamozza megdagadt térdeid
Csúsznék rajta én is, áldozatvivő, letepert,
Gyíkká válnék, hogy a kőisten enyhítse kínjaid
Naxosz, 2004. 06. 16.
Látó Szépirodalmi Folyóirat