Tűzoszlopok

Babits Mihály verssoraira

Ismeritek a bérházak fonákját?
Fentről tűzoszlop, besistereg a jövő,
s a nehezen szétfoszló délutánból
egy hosszú, irgalmatlan éj bukik elő.

Ifjúságom kávéháza, de messze vagy!
A „klasszikus modernség” nem fér a fénybe,
csak becikkan a félhomályos ablakon.
Isten elménket bezárta a térbe.

Dide halott. Pádi halott. Frici halott.
A két háború egyszer majd elévül.
Napjainkat sorra fölgyujtják az esték –
miből nem lesz tűzfészek náluk nélkül?

Együtt élni az összeroncsolt múlttal:
kéményhomályból adni filmtekercset.
Mert meghal szeretettel, rémülettel,
aki már gyászolni is elfelejtett.

2014. augusztus

Gergely Ágnes további írásai