Virrasztás

Ez az élet egy tivornya,
Halotti tor, más mi volna?
Keselyűknek lakoma.
Aki itt ül, merev részeg,
Fókusz nélkül, bambán réved
Hova mondják, csak oda.

Iszik, de nem jókedvébe’,
Gyorsan felejteni kéne,
Tán nem is a ravatalt,
Magunkat, kik itt rekedtünk,
S élni-halni majd helyettünk
Küldenek egy avatart.

Aki itt ül, részegen ül,
Máglyára, ki ellenszegül –
Kettőt gyújtottak minap.
Előbb ébred fel a hulla,
Minthogy egy is megmozdulna,
Épp jók lesznek zombinak.

Merev részeg, merev tetem,
Elhantolom, elégetem,
Ami bennem ép maradt.
Az életet már megjártam,
S most itt ülök falba zártan.
Hét béklyómon hét lakat.