Jelek
János, ha már nem hisz benne, hát falra
festi az ördögöt, mindösszesen az a
kérdés motoszkál benne, élethűre
sikeredett-e a rajza, aminek
mellkasára, a szív magasságában,
rászállt az önkéntes, kipróbált döglégy,
amit meg János szeretne elkapni,
hamarjában a tenyerébe zárni,
de ha fény derül rá, hogy nem sikerült,
a föld alá süllyedhet szégyenében,
egyenesen a pokol fenekére,
aztán csak várhat a maga sorára.
