Fejetlenség
Hol van a fej?
Mi emel fel?
Átszakított ideghálón
a véres szárnyú szél fájón
semmit fúj szét a világon.
Hol van a fej?
Mi emel fel?
Ütközünk egymáshoz, ez van.
Lebomlunk az alkonyatban,
mint húscafat sivatagban.
Hol van a fej?
Mi emel fel?
Megevett hang, kiköpött csend,
bizony így készül az új rend,
lenyisszantjuk a végtelent.
Hol van a fej?
Mi emel fel?
Holdkóros, ki álmodozik,
betűk sora mind kiesik,
létünk könyve becsukódik.
Nem kellesz, fej!
Ne emelj fel!
Belőle már messze néztünk,
a láthatárt megsértettük,
s lelkünkig vissza nem értünk.
Bűzlik a fej!
Ne vegyük fel!
