prokrusztész akváriuma

Fáradt szemed, szegény szerelmem,
hagyd hunyva hosszan: ne beszélj.
Maradj e hanyag helyzetben,
amelyben meglepett a kéj.
(Baudelaire)

álmomban úsztál
mint bárkák fekete vízen
olajosan mézeslustán
ez a hajnal a melleiden
oly kövér s forró s lincsel
mint koporsó mely
szűkebb néhány inchcsel
szemhéjamra fáradt
mollt bilincsel
akár prokrusztészi balta
árnyéktájon fény kilincsel
ez a hajnal a melleiden
oly kövér s forró s lincsel
hallgat rólam odát
hallgat a meszindzser
ez a téli hajnal
nálunk holtabb éji tinccsel
s visszadőlsz lustán
s csobbansz mint fáradt hal
már kopoltyúd sincsen