Cornea, Lucia
Miklós Jutka, a nagyváradi fényképész
Később műtermét a Rákóczi út (ma Republicii utca) 12. szám alá, az Apolló Palotába költöztette. A költözésre vagy az 1914. év második felében, vagy 1915.5 első felében került sor. (A Széchenyi téri kioszkban a következő évben ifj. Bónyi Antal nyitott műtermet).6 Miklós Jutka az Apolló Palota harmadik emeletén rendezte be új műteremét. A palota akkoriban modern, komfortos épületnek számított, ingyenes volt a felvonóhasználat, közvetlen telefonvonal állt rendelkezésére, és az épületet állandó jelleggel fűtötték. A műteremben lehetőség nyílt a mesterséges megvilágítással való fényképezésre, ami akkoriban újdonságnak számított. A korabeli sajtóban közzétett hirdetések ezeket az előnyöket mindannyiszor kiemelték.7
A tanítványa, Arany Rozália általkészített Miklós Jutka-portré a költő
dedikációjával 1923-ból, Franciaországba
való költözése előtt. Szilágyi Aladár tulajdona
A műteremben művészi fényképek készültek, Miklós Jutka főleg portrékra szakosodott. A műtermében készült felvételekből, sajnálatos módon, napjainkra alig maradt fenn néhány; mindössze egyetlen képet láttam, és azt is egy magángyűjteményben. Valószínűleg több fénykép is fellelhető még régi váradi családok fotóalbumában vagy különböző magángyűjteményekben.
Ami a közgyűjteményeket illeti, Miklós Jutka műhelyéből származó fényképek létezéséről Budapestről, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárától8 és Kecskemétről, a Magyar Fotográfiai Múzeumból kaptunk hírt.
A helybeli fotográfus céh kiváló képviselői mellett, mint Fekete Sándor, Molnár Jenő, Ehrlich Manó, Amigó József, Kertész Erzsébet, Topschall Gizella, Miklós Jutka is tagja volt a Nagyváradi Hivatásos Fényképészek Egyesületének. Az egyesületet 1922-ben9 alakította meg váradi fényképészek egy csoportja a Royal Kávéházban működő Fészek Clubban. A hivatásos fényképészek első szakmai szervezetét azzal a céllal hozták létre, hogy szervezett keretek között lássák el az érdekképviseletet, és közösen találjanak megoldást a szakmai kérdésekre és a mesterséggel járó gondokra.
192410 elején Miklós Jutka Weisz Gyula fotográfussal társult, és a műhely Weisz & Miklós néven működött tovább. Weisz Gyula korábban Weinstock Fülöp üzlettársa volt abban a Fő utcai11 boltban, amelyben órát, optikai és fényképészeti cikkeket árusítottak. Miután Weinstock üzlete 1920 táján csődbe ment, 1922-ben Weisznak sikerült egy kis műhelyt nyitnia a Galamb utca 5. szám alatt (mára ezt az utcát lebontották), de a műhely a periférián és nem a forgalmas belvárosban volt, így nem hozott elég ügyfelet. Ezért Weisz biztosan örült a Miklós Jutka fotográfussal való társulásnak, és annak is, hogy a Fő utcára költözhetett.
Nem ismerjük a pontos dátumot, amikor Miklós Jutka elhagyta Váradot. Ismereteink szerint 1922-ben még Nagyváradon tartózkodott. Életrajzírói szerint először Berlinben telepedett le, majd 1924-ben Párizsba költözött, és sok erőfeszítés árán sikerült a Montparnasse-on12 fotográfiai műhelyt nyitnia. Ez azt jelenti, hogy a Weis & Miklós fotóműhely az ő konkrét jelenléte nélkül, Weisz Gyula fotográfus vezetésével működött. Weisz 1924-ben a művészeti fényképezés elsajátítására három hónapos tanfolyamot indított kezdőknek és haladóknak, tizenhatodik életévüket betöltött férfiaknak és hölgyeknek. A tanfolyam bemutatásakor Weisz a hallgatók tudomására hozta, hogy képesítése van a tanfolyam vezetésére, tekintettel arra, hogy a charlottenburgi Hochschule fotóművészeti és fotokémiai karán szerezte oklevelét.
A szerző további írásai
2 / 3 
