Szilágyi Aladár
Varadinum ’92 - forgatókönyv
3. (Mire az öregasszony a „Tetemed foglalták az szép sáraranyból” sorhoz ér a kántálásban, a herma kivilágosodik, és a kamera jobbra-balra 45 fokot kimozdulva oldalnézetből is felragyogtatja a királyi arcot. A herma fokozatosan kifehéredik, „átütnek” rajta a Képes Krónika betűi. A következő legendarészlet alatt a kamera megcélozza a Krónika lapján a váradi székesegyház építtetését ábrázoló miniatúrát, lassan hozza premier plánba, mígnem betölti a képernyőt. A krónikás hangja mélyen zengő legyen.)
Egyed Ufó Zoltán - A 2007. éviVaradinum idején, a Szent
László-körmeneten készült felvétel.
Krónikás:
„Idő mulva, mikoron vadászna Biharvármegyében, angyali jelenést láta, melyből megérté, hogy a Körös mellett, ott nem messze egy monostort építene Boldogasszonynak, és hogy várost ültetne körűle: ez igen kedves lenne a Boldoganyának. Mikoron azért látta volna a kegyes szent király, hogy úr Isten volna ővele, rakata egy jeles szent monostort a Körös partján Asszonyunk, Szűz Mária tiszteletére, kit Váradnak neveze. Sok jószágokkal és drága marhákkal megajándékozá azt, nagy isteni szolgálatot szerze oda. Végre temetést is ott választa magának.”
Beszélő:
László király nem csak „sok jószággal és drága marhákkal” ajándékozta meg az újonnan alapított váradi püspökséget, hanem arra igen érdemes férfiút állított a püspökség élére Könyves Kálmán, a későbbi trónutód személyében.
4. (Mire a beszélő újra megszólal, a miniatúra boltíves, előtérben lévő részlete kinagyítódik, és szinte „észrevétlenül” áttűnik a Kanonok sor boltíveibe.)
Beszélő:
Ez a maga nemében páratlan épületegyüttes a híres-neves Kanonok sor. A túlsó végén lakik Könyves Kálmán nyolcvanadik püspök-utódja, Tempfli József megyés püspök. Mielőtt végigsétálnánk az oszlopok mellett, kukkantsunk be egy pillanatra a Kanonok sor első épületébe. Itt kapott otthont Várad magyar nyelvű sajtóközpontja. Itt szerkesztik a Bihari Naplót, az Erdélyi Naplót, a Szemfülest, s a talán újraéledő Kelet–Nyugatot. Ady Endre, az Egy kis séta elkövetője óta, lám, gyökeresen megváltozott a sajtó és az egyház viszonya. Az élő és az írott szó munkásai szövetségesek lettek. Itt található a Varadinum ’92 ünnepségsorozat sajtóközpontba is.
5. (Az elhangzó szöveg tartamával körülbelül egyidejű felvétel szükségeltetik az épület belső terének érzékeltetésére, a falépcsős-boltíves folyosó, a mívesen faragott, kitárt ajtók során át felvillantva a szerkesztőségi szobák belvilágát, anélkül, hogy megszólaltatnánk valakit az ott tevékenykedők közül. A kamera a továbbiakban „végigszalad” a Kanonok soron, „bekopogtat” a megyés püspökhöz, ahol rövidinterjú készül a Varadinum ’92 kezdeményezőivel, Tempfli József és Tőkes László püspökökkel és Varga Gábor RMDSZ-elnökkel. Az interjúk lepergése alatt gazdagon fel lehet használni a Kanonok sor külső felvételeit, a püspöki székház részletgazdag, értékes műtárgyakkal ékesített belső terét, valamint a Vártemplom szentelésén készült belső felvételeket. A hármas interjú végszavai terelődjenek Szent Lászlóra, a kamera is váltson át a székesegyház előtti László-szobor részleteire, kerülve a nagytotálokat. Egyelőre ne mutassuk a nézőknek a katedrális és a múzeum sokkoló barokk-együttesét, azt későbbre tartogatjuk. Tehát Szent László-szobor-részletek, amíg a krónikás szövege tart.)
Krónikás:
„Mikoron a váradi monostorban el akarnák temetni, mondá valaki, hogy a szent test dohos volna, a többi népek pedig nagy, szép illatot éreznek vala. Ottan hátracsavarodék az álla annak, aki dohosnak mondá. De mikoron hazugságának bűnét megvallotta, és az úr Istennek irgalmasságát kérte volna, sírván a szent király testének előtte: meggyógyultaték, de az álla kapcsán, míg éle, megismerteték.
Annak felette nagyon so
k vakok, sánták, csonkák és poklosok vígasztatának meg a szent király érdeme miatt, kinek sok volna beszéde. Azon a napon és órában, mikoron ő szentséges voltát megkanonizálták volna: a váradi szent monostornak felette nagy, szép fényes csillag láttaték az égen az ő szent testének felette mintegy hét óráig, kit a városbeli népek nagy isteni félelemmel és lelki örömmel néznek vala.”
6. (A következő szöveghez a kamera végigpásztázza a szőlőhegyeket, majd átvág a város síkságon elterülő részeire: Ezeket a képeket szűrtfényűvé, „ködössé” kell alakítani, a várkülsőig bezárólag.)
A szerző további írásai
2 / 9 
